Nagyon jó itthon lenni Magyarországon

Három légiósunk is hazaérkezett a héten, hogy a felnőtt világbajnokságra készülhessen az U18-as női válogatottal.

Közülük Rónai Alexandra beszámolója következik.

“Március 4-én este érkeztem haza ? mondta Rónai Alexandra. ? Még októberben megbeszéltem Gömöri Csabáékkal, a felnőtt vb előtt egy hónappal hazajövök, hogy fiúk között edzhessek. A hazajövetel tűrhető volt, már egy hónappal előtte megvettük a jegyet, szóval nagyon vártam már, hogy jöhessek, de ahogy közeledtünk az utazáshoz, annál inkább maradtam volna kint, nem tudom miért. Valószínűleg az ottani barátaim miatt, és mert egy kicsit aggódom a college miatt, mert most a világbajnokság miatt egy hónapot kihagyok, és hamarosan vizsgám is lesz anatómiából. Az edzések és a meccsek jól mentek, négy meccsen szereztem tíz pontot.

Február 1-jén otthon fogadtuk a MK Falcons csapatát, ők a tabella utolsó helyén állnak, szóval mondhatni könnyű meccs volt. Az első harmad 6. percében kaptam egy passzt, amit rögtön gólra is váltottam. Jó iramban mentünk, de ebben a harmadban már nem született gól. A második harmadot ugyanolyan jól kezdtük, mint az előzőt, nyomás alatt tartottunk őket, de a harmad közepén ellőtték az ujjam, szóval nem bírtam rendesen fogni az ütőt. A középső játékrészben még növeltük az előnyt négy góllal, ebből háromszor én találtam be az ellenfél kapujába. A harmadik harmadra kissé fáradtabbak voltunk, de ez sem állított meg minket, újabb négy gólt lőttünk, így beállítva a 9-0-s végeredményt.

A következő meccsünkön egy Elite Cup-match várt ránk, a Sheffield Shadowshoz utaztunk. Ez egy elég hosszú, négyórás buszút volt, szóval a meccsen a lábunk nem ment annyira jól, a jól ismert buszlábeffektus jelent meg. Mindkét csapat nagyon jól kezdett, sok helyzet alakult ki már az első 5 percben. Sajnos a 14. percben a Sheffield megszerezte a vezetést. Sok helyzetünk volt, de a szerencse azon a napon nem mellénk állt, nagyon sok kapuvasat lőttünk, a többi vagy mellé ment, vagy elakadt vagy a védőkben, vagy a kapusban. Az utolsó kettő percben időt kértünk, az edző próbált minket nyugtatni és mondta, hogy próbáljuk nyomás alatt tartani őket, lőjünk mindenhonnan. De sajnos egy rosszul sikerült lövésből elmentek szólóba és be is lőtték, így 2-0-ra nyert az ellenfél. Jelenleg a 3. helyen állunk a tabellán, három ponttal lemaradva a második helyezett Kingston Diamonds mögött.

Nagyon jó itthon lenni Magyarországon, várom már az edzéseket, most hétvégén pedig a budapesti világbajnokságra készülő U18-as lányokhoz csatlakoztunk Kiss-Simon Francival és Molnár Mónival. Nagyon várom már a vb-t, keményen edzettem, és bebizonyítom, hogy még mindig tudok olyan jól játszani, mint a 2011-es ausztráliai világbajnokságon, ahol a válogatott második legponterősebb embere voltam hat góllal és három gólpasszal.”

Női légiósaink a világban: