ÖcalineNem nagy pofon, de fáj nagyon

   

Vereséggel felérő győzelem után minősített hülyeség dicsérni, de az egyszeri drukker már csak ilyen – néha akkor lelkendezik, ha nagyon nem kéne, néha akkor fanyalog, amikor mindenki más boldogságban úszik. Na, most lesz mindkettőből bőven.

Eskü, hogy ma arra készültem, hogy bármilyen arányú DAB-győzelem után alaposan megdicsérem a fiúkat – az elmúlt hetek teljesítménye nyomán rászolgáltak (volna) erre. Meg akartam említeni, hogy bár még mindig hadilábon állunk a helyzetkihasználással, de egyre többször látunk a csapattól egyre szebb kombinációkat, sok a ziccerig játszott helyzet, és – ez a legfontosabb momentum az Acélbikák elmúlt szezonjainak tükrében – egyre jobb, zártabb, hatékonyabb a védelmünk. Teret nyer (végre, végre!!!) a totális hoki, öt játékos támad és öt védekezik, egy-egy elhibázott megoldás után gyorsan és koncentráltan zárnak vissza (Gröschl, Somogyi, Pavuk, Virág, Galanisz!), és ez az alázatos, fegyelmezett attitűd már nem üdítő kivétel, hanem csapatszintű tényező.

Meccsek és értékes pontok sorsa múlt ezen – a Csíkszereda elleni, kijózanító pofonnak számítandó vereséget nem számolva ráadásul szinte mindig szinte végig működött. Az eredmény nem kétséges, mert nem lehet kétséges: az elmúlt hetek meccseit elfigyelve a Dab.Docler kimagaslani látszik a Mol Liga mezőnyéből, s bár még nagyon nincs vége, de elsősorban a csapategység és a védekezési hatékonyság terén a közvetlen riválisok sem számíthatnak semmi jóra, lapogattuk egymás hátát a szurkertársakkal – és egyáltalán nem titkoltuk örömünket.

Mindmáig.

Már csak régi álmom, a fórsor hiányzik a képletből, noszogattam a srácokat (mármint az itthoniakat) a Fradi elleni meccs előtt, készülnének el végre egyszer időben, nem úgy esnénk be mindig, hogy lemaradunk az első percek izgalmairól.

Késve értünk a csarnokba, de nem, nem maradtunk le semmiről, régi ismerősök, mi több, jó barátok vitézkedtek zöldben (Lecsó mellett Győri “Keksz” Tamás neve is ide kívánkozik gyorsan), dübörgött az Acélbika-henger, helyzetek, ziccerek sorát hárította a Fradi frissen igazolt cerberusa, aztán okosan villant egyet Zsoci, 1-0, a második harmadban Szapi hozta a szokásos – hanyagul elegáns – pöccintéstalálatot, nem lehet baj, és bár kimaradt egy kettős fór, újra előny, Lindgren bevágta, három ide, nincs és nem is lehet kérdés.

Pedig van, lehet. A rutinos meccsjáró néha elfigyeli, mennyire karcolják össze a korik a támadó harmadokat, ebből ugyan messzemenő következtetést levonni nem mindig lehet, de az feltűnt, hogy a második felvonás első nyolc perce után a DAB-nál lényegében szűz jégen korcsolyázhattak a srácok – akkor még csak 1-0 volt ide, ergo akkor még ez megengedhetetlen luxusnak tűnt. Három után elhessegettem a szörnyű gyanút.

Ekkor következett viszont az idei ligaszereplés eddigi legfájdalmasabb felvonása: kezdődött azzal, hogy egy Galanisz–Szappanos kombináció – egy védővel szemben – lövésig sem jutott, a fordulásból kis büntetés, aztán még egy, Gergely bevágja, 3-1, nincs veszve semmi, mosolygunk egymásra még mindig gyanútlanul, Lundh mester viszont mélyebben lát bele a meccsbe, időt kér. Két fokozatot ugrik a tempó, Cica ziccere még kimarad, de jön egy ritkán látható betli, 4-1, nincs baj.

De, de, de.

A Fradi nem adja föl, a múltkor vázolt gondolatfutam tézisei a money time szerepéről ezúttal a jégen igazolódtak: Gergely az 54. percben ismét betalál, új meccs kezdődik, amiben a mieink csak asszisztálnak a Ferencváros-parádéhoz. Az 56. percben Fekecs vág be egy lecsorgót, húsz másodperccel a vége előtt Kiss Gábor forgatja meg a dikicset a DAB-drukkerek szívében, 4-4. Innen már kapjunk ki, mormogom, én szégyellem magam, hogy ezt merészelem gondolni. A hosszabbítás legurul, büntetők: Kicsi védéseinél ujjongok, Zsoci szép rávezetésénél szintén.

Győztünk.

De ha ma nem izzasztó, kegyetlen, bosszúálló és vérgőzös erőnléti edzéssel bünteti Stephan Lundh a mai mutatványt, csalódott leszek, az az igazság. (Update: ahogy hallom, a vezetőedző csak az ellenfelet dicsérte a meccs utáni értékelésében. Teljes joggal.) Az Érsekújvár ellen kedden meglátjuk, mire, mennyire lehet elég az edzői szigor. Mert meglett a két pont, nem vitás, nem kaptunk nagy pofont, kétségtelen – de fájt így is. Nagyon.

Kapcsolódó anyag: Fájó pontvesztés a vége

Nem lehet hozzászólni.

Eseménynaptár
szeptember 22., péntek
U18 15:40 RBSMAC 6-2VÉGE
U18 15:40 VSVETO 5-2VÉGE
U18 16:30 PEFSCC 1-7VÉGE
EL 17:50 VC2BRA 4-3 HVÉGE
EL 18:30 MISSCC 4-1VÉGE
EL 18:30 TITUTE 5-2VÉGE
EL 19:00 MACFTC 6-1VÉGE
U18 19:00 EHLMIS 2-4VÉGE
U18 19:00 ZASAVS 4-5VÉGE
szeptember 23., szombat
U18 12:40 VSVMAC 4-3VÉGE
U18 12:40 ZASETO 0-10VÉGE
KHL 13:00 BAADMO 3-5VÉGE
    • SPORT 2
EWHL 15:00 KMHHVI 8-0VÉGE
U18 16:00 EHLAVS 4-9VÉGE
U18 16:00 KACVAS 7-0VÉGE
U18 16:00 RBSMIS 13-1VÉGE
U18 18:00 VICUTE 6-0VÉGE
U18 18:55 OHWKMH 4-2VÉGE
EBEL 19:15 HCIAVS 4-2VÉGE
szeptember 24., vasárnap
U18 09:15 VSVAVS 8-2VÉGE
U18 09:15 ZASMIS 0-3VÉGE
EWHL 09:50 HVIKMH 1-5VÉGE
U20 12:10 KMHVAS 1-5VÉGE
U18 12:20 EHLMAC 0-8VÉGE
U18 12:20 RBSETO 11-2VÉGE
U20 12:40 ZNOUTE 7-1VÉGE
U20 14:40 MACETO 5-2VÉGE
EL 17:00 DABVC2 7-2VÉGE
EL 17:30 TITMIS 3-2ÉLŐ
U20 17:30 DHKAVS ÉLŐ
EBEL 18:00 HCBAVS 6-1ÉLŐ
EL 18:00 FTCBRA 3-3ÉLŐ
EL 18:30 UTESCC 1-0ÉLŐ
szeptember 25., hétfő
EL 18:00 DABSCC 
EL 20:00 MACBRA 
    • M4 SPORT
szeptember 27., szerda
MK   KMHVAS 
U20   ETOMIS 
U20   KMHPEF 
MK 18:00 UTEMAC 
MK 18:30 MISFTC 
MK 18:30 TITDAB 
szeptember 28., csütörtök
U18   AVSMAC 
U18   DHKSZD 
U18   ETOVAS 
U18   ZEGPEF 
szeptember 29., péntek
U20 15:40 VASRBS 
U20 17:10 MACVIC 
U20 18:00 UTEHCI 
U20 19:10 DHKEHL 
   H I R D E T É S
Partnerünk