eszel(Goal) to be, or not to be, az (volt) itt a question!

   

A szak(?)kommentátor secperc alatt megteremtette az SI nemzetközi egységes műszaki mértékrendszerében az értetlenkedéssel vegyes tanácstalanság mérőszámát, az 1 szpíkert. Szegény Lándzsarázó Vili úgy forog a sírjában, mint a ventillátor, hogy Hamlet híres monológjának – általam átírt – első sorait citálom ide, de tény, hogy a Szereda elleni mérkőzés egy történése egészen helsingöri magasságokba (vagy mélységekbe?) emelte (vagy süllyesztette) a gondolataimat. (Aztatat megmánaztán igazán lesenemis írom, hogy valami bűzlött Dánijjában!)

Előre leszögezem, hogy nem akarom újra megnyitni a videós gólbírói aktát, korábban alaposan körbejártuk  a témát. Viszont amit a népszerű(?) műsorszolgáltató – direkte nem nevezem meg, hogy a Digi, mer’ ez a másik végleg (?) lezárt francia irattartó (möszijő doszié) – kommentátora a Miskolc harmadik góljánál produkált, az nálam bekerült a “jégrevű” kategóriátba!

Az, hogy korong helyett időnként labdát mond(ott), vagy hogy a kiállításoknál néha úgy belezavarodott a kit-mikor-miért (egyébként nem túl bonyolult) témakörbe, mint a perzsamacska a házi cérnába, még csak hagyján. Ám amikor Nagy Gergő – áldassék a neve és a csiklója (bocsánat: csuklója) – másodszor verte be… a felső léc (bocsi, vas) alá a korongot, akkor a szak(?)kommentátor secperc alatt megteremtette az SI nemzetközi egységes műszaki mértékrendszerében az értetlenkedéssel vegyes tanácstalanság mérőszámát, ami számomra ekkortól az 1 szpíker (Rövidítve: 1 sr. Nagysága decimális előtagokkal variálható és osztható. Szorozni nem érdemes!!!).

Hosszú ideig nem tudta eldönteni, hogy valóban bent volt-e a korong, bírálta a kollégáit, hogy helytelenül rakták ki a feliratot, miszerint HSC–Miskolc 3-3, majd teljes lelki nyugalommal még közölte is, hogy a Jegesmedvék olyan góllal egyenlítettek, ami bent sem volt. Sikerült a visszajátszásnak azt a pillanatát kiemelnie, amikor a pakk valóban a gólvonal előtt táncolt, és eltakarították onnan – de hát az már akkor történt, amikor levágódott a kapu belsejéből! Én nem tudom, hogy a helyszínen mennyire lehetett látni a korong útját, szabad szemmel követhető volt-e, hogy honnan jött ki, de a tény, hogy a tévés ismétlésekből (majd a videjós összeállításból) sem lehetett csak ikszedik megnézésre és leginkább csak sejteni, hogy biza már bentről, a belső vasról vágódott ki a pakk. (Az a jellegzetes „csilingelés” meg nem hallatszott, amikor fémet talál a játékszer.) Nem volt egy olyan kameraállás, ami egzakt bizonyítékként láttatta volna a korong röppályáját a lövés után.

Ami viszont számomra teljes bizonyosságot jelentette – és ezt a “felismerést” hiányolom a kommentátortól, még akkor is, ha “offtube közvetít” – az a játékosok testbeszéde! Az, hogy a miskolciak mindkét karjukat magasba lendítve azonnal ünnepeltek, még nem lenne perdöntő: ha a korong már csak a gólvonal közelében kerül, akkor “rutinból” ünnepel minden támadó, akár bent van, akár nem az a nyomorult kaucsuk! Viszont a csíkiak jól láthatóan letargikusan viselkedtek, mint ahogy minden csapat minden játékosa, amikor gólt kap a csapat. (Kivéve a mazochisták vagy az edzőbuktatók, de az már egy más bábszínház…) Kozuch undorral söpörte el a játékszert, a pályán és a kispadon lévők is szinte azonnal belenyugodtak a kapott gól  megváltoztathatatlan tényébe. Semmi vehemens reklamálás, elszánt bírógyőzködés, a verdikt ellen még az ombudsmanóhoz sem adtak be fellebbezést. (Már ha ott is van ilyen hasonszőrű hivatal és így híjják… Állítólag a Strassburgi Emberi Jogok Bigottsága sem kapott beadványt az üggyel kapcsolatbanl!)

Félreértés ne essék! Nem akarom bántani a szpíker(eke)t, tudom, hogy nem is olyan eccerű feladatuk van, mint ahogy az kívülről látszik, még akkor sem, amikor a helyszínen tartózkodnak! Tapasztalhattuk, hogy a “legnagyobbak” is bakiznak, velük is előfordul, hogy tévednek, netán nem tudnak megítélni egy helyzetet, vagy szituációt. Hányszor látjuk vagy halljuk, hogy a kommentátor nem foglal állást nem egyértelmű vagy kényes helyzetekben? Számomra a leggusztustalanabb, amikor döntésképtelensége miatt (vagy más okból..?) azt mondja, hogy rábízza a nézőre, hogy döntsön ő maga az egyéni belátása szerint! Akkor ő minek van ott?

Én csak arra akartam rávilágítani, hogy nagyon sok mindent el lehet dönteni – nemcsak a sportpályákon – a részt vevők – jelesül a játékosok – arcjátékából, egy-egy grimaszból (kicsit tudományosan: nonverbális kommunikációjából), testbeszédéből, az adott helyzet által kiváltott reagálásokból vagy viselkedésből.

Ez  persze vonatkozik kommentátorra, játékosra, edzőre és szurkolóra is…! Mielőtt valaki emlékeztetne rá: igen, ott voltam a miskolci jégcsarnokban, amikor a Mol Liga elődöntőjén nem adták meg a HSC teljesen szabályos gólját. A két eset között pontosan az az óriási különbség, hogy akkor a szeredaiak örültek, a miskolciak meg úgy korcsolyáztak tovább és hozták ki a korongot a harmadukból, ahogy a pap jön ki a templomból. Mintha mise történt volna. A bíró(ka)t sikerrel meg is tévesztették!

Ui. 1.: Ehhez az íráshoz moszkvicsslusszkulcsnak semmi köze!!! (Z..i! Nem kell hsz, tudom, olyan is lett…)

Ui. 2.:eccer úgyis megírom a saját “hokiszűzsztorimat”, csak nem akarok témailag “plagiRaonozni”.

Te mit gondolsz?

Eseménynaptár
március 23., csütörtök
U18 16:40 KMHPEF 3-5VÉGE
március 24., péntek
ROM 17:30 BRASCC 5-4VÉGE
U16 19:40 MACAVS 1-4VÉGE
március 25., szombat
U20 12:15 DHKAVS 5-7VÉGE
U20 18:00 MACVAS 4-0VÉGE
március 26., vasárnap
U16 18:00 AVSMAC 3-1VÉGE
NHL 23:00 NJDDAL 
    • SPÍLER TV
március 27., hétfő
U18 18:10 UTESCC 
március 28., kedd
U18 18:40 SCCUTE 
március 29., szerda
KHL 18:00 LOKSZK 
    • SPORT 2
március 30., csütörtök
KHL 18:00 AKBMMG 
    • SPORT 2
   H I R D E T É S
   H I R D E T É S
Partnerünk