Hol tart két meccs után a magyar emberelőny?

Már csak azért is fontos ez, mert ma az U20-as vb-n eddig legtöbbször emberhátrányba kerülő Japán lesz az ellenfél.

Minden sorozatban, de főleg egy világbajnokságon hatványozott jelentősége van annak, hogy egy csapat a speciális játékhelyzetekben hogyan szerepel. Az idei felnőtt A csoportos világbajnokságon a magyar válogatott a saját kárán tapasztalta meg, hogy mekkora hátrányban volt a riválisokkal szemben pusztán amiatt, mert az emberelőnyökkel képtelen volt érdemben bármit kezdeni. Az U20-as válogatott az első két mérkőzésén két teljesen ellentétes felfogású emberhátrányos védekezéssel találta szembe magát, de ezek is jól rávilágítottak arra, hogy mi működik, és mi az, amin még van csiszolnivaló a következő mérkőzésekre.

A magyar válogatott Kazahsztán ellen háromszor játszott emberelőnyben, ez idő alatt mindössze három kapura lövési kísérlete volt, és mindegyik a periméterről érkezett. Ennek legfőbb oka a rendkívül agresszív kazah emberhátrányos védekezés volt. A vendégek ugyanis folyton a korongot birtokló magyar játékosra igyekeztek nyomást helyezni azzal, hogy a legmagasabban védekező kazah egyből kilépett rá, míg a hozzá legközelebb helyezkedő társ a biztonsági opciót jelentő magyar felé vezető passzsávot igyekezett lezárni. A kék vonalon, és a körök fölötti 1v1-es párharcokba kockázatos lett volna beleállni a koronggal, így többnyire erre az volt a magyar csapat válasza, hogy belőtte mélyen a sarokba a korongot, hogy aztán egy ott megnyert párharc után két passzból sikerüljön előbb visszatenni a kékre a játékszert, majd egy gyors súlypontáthelyezés után lövőhelyzetbe hozni a kapásoldalon álló Dobost. Ez volt a magyar válogatott legtöbbször sikerült figurája, a három emberelőnyös lövési kísérletből kettő is egy ilyen játékot követően jött össze. Ezt a fajta dinamikus és agresszív védekezést sokkal több mozgással és jobb korongjáratással lehetett volna hatékonyabban feltörni, a sok palánk melletti párharc során az ellenfél jól használta ki a fölényét, és összességében jól kontrollálta a játékot emberhátrányban is.

Ezzel szemben Ausztria egy egészen más megközelítést alkalmazott emberhátrányban, ugyanis inkább átadta a perimétert, hogy a magasan helyezkedő három magyar viszonylag tisztán járathatta a korongot egymás között. A legmagasabban lévő osztrák játékosnak egy feladata volt: hogy elzárja a keresztbe vezető passzsávot, ezzel elvéve a gyors súlypontáthelyezés utáni kapáslövéseket. Az alacsony slotban védekező három osztrák pedig biztosította, hogy a kapu előtt végig meglegyen a létszámfölény, és a sloton keresztül menő passzsávok is le legyenek zárva. A terület átegendése miatt a magyar csapat korongjáratása is sokkal gördülékenyebb volt, mint egy nappal korábban, így több lövőhelyzetet is sikerült kialakítani – egészen pontosan 5 lövési kísérlete volt a magyar válogatottnak 5v4-ben, míg további egy 5v3-ban. A magyar válogatottnak az osztrákok egész pályás emberhátrányos letámadására is volt megfelelő válasza. Azzal, hogy felszabadítás után két osztrák is fellépett a támadóharmadba, nem volt lehetőség a manapság szinte minden csapat által használt támadásépítési mechanizmus végrehajtására, miszerint valaki felviszi a semleges zónába a korongot, majd ott a mögötte lendületből érkező társnak hátrahagyja és az viszi be végül a támadóharmadba. Így a válogatott sokkal inkább támaszkodott ezen a mérkőzésen az egyéni képességekre, már ezen a téren is. Ahogy haladtunk előre az időben, úgy lett az osztrák emberhátrány is egyébként egyre agresszívabb, igyekeztek a felállt magyar emberelőnyt minél nagyobb nyomás alá helyezni, a stabil hátsó hármas egyik tagja feljebb lépett, ezáltal megnyújtotta a hátsó hármas háromszögének két szárát. Ez nem is lett volna rossz elképzelés, a kazahok ezzel eléggé üresbe tudták tenni a magyar emberelőnyt, a “gond” csak az volt, hogy az osztrákok nem voltak ehhez eléggé dinamikusak. Így az erős oldal ilyen szintű túltöltése, és a játékosok közötti távolságok megnövekedése miatt nagyobb terület nyílt középen, s ezt sikerült kihasználni a második magyar emberelőnyös gólnál is. A súlypontáthelyezés után Dobosnak rengeteg ideje és nagy bejátszható területe volt, így tökéletes helyzetből lőhette le mindezt.

A magyar válogatott emberelőnyös játékának megvan az a figurája Dobosra kijátszva, amire bármikor támaszkodhat. Szintén pozitívum, hogy ezt Ausztria ellen sikerült többféle módon is végigjátszani, ráadásul eredményesen is. Ennek a finomítása és tökéletesítése lehet a következő mérkőzések egyik legfontosabb eleme, és legfőbb alappillére a stabil és eredményes játéknak. A világbajnokságon eddig a legtöbbször emberhátrányba kerülő Japán ellen erre remélhetőleg lesz is lehetőség bőven.

A sorsdöntőnek ígérkező összecsapás 16 órakor kezdődik, ezúttal is a Sport2 közvetíti élőben.

fotó: Vörös Dávid/MJSZ

A budapesti divízió 1/A-s U20-as vb programja:

December 10., 12.30: Dánia–Franciaország 4-6
December 10., 16.00: Magyarország–Kazahsztán 2-5
December 10., 19.30: Japán–Ausztria 2-5

December 11., 12.30: Franciaország–Japán 5-3
December 11., 16.00: Kazahsztán–Dánia 3-2
December 11., 19.30: Magyarország–Ausztria 2-3

December 13., 12.30: Kazahsztán–Franciaország
December 13., 16.00: Magyarország–Japán
December 13., 19.30: Ausztria–Dánia

December 14., 12.30: Kazahsztán–Japán
December 14., 16.00: Franciaország–Ausztria
December 14., 19.30: Magyarország–Dánia

December 16., 12.30: Dánia–Japán
December 16., 16.00: Magyarország–Franciaország
December 16., 19.30: Ausztria–Kazahsztán

A magyar U20-as válogatott bő kerete:

Kapusok: Csala Patrik (2005, Köln, GER), Hegedüs Levente (2004, Vernal Oilers, USPHL)

Hátvédek: Bajkó Botond (2004, FEHA19), Deák Márton (2004, SaiPa U20, FIN), Farkas Olivér (2005, SaiPa U20, FIN), Franyó Krisztián (2006, UTE), Horváth Alex (2006, HC Ocelári Trinec, CZE), Horváth Donát (2004, Leksands IF J20, SWE), Salamon Zoltán (2004, FEHA19)

Csatárok: Csiki Hunor (2004, DVTK Jegesmedvék), Dobos Mihály Bendegúz (2004, FEHA19), Farkas László (2004, FEHA19), Hiezl Balázs (2005, Pueblo Bulls, NCDC), Horváth Bence (2004, Jukurit U20, FIN), Laskawy Ferenc (2006, UTE), Makai Miklós (2005, DVTK Jegesmedvék), Mihalik Gergő (2005, DEAC), Nemes Márton (2005, Mora, SWE), Ravasz Csanád (2005, BJAHC), Simon Levente (2004, UTE), Szabó Rácz Maxim (2005, UTE), Weidemann Márk (2004, BJAHC)

A magyar U20-as válogatott stábja: Ladányi Balázs szövetségi edző, Arany Máté másodedző, Revák Zoltán másodedző, Hajek Márk kapusedző, Inglis Ákos vendégedző, Németh Gergely sportpszichológus, Dubóczki Dóra fizioterapeuta, Balázsi László felszerelés-menedzser, Don MacAdam sport- és fejlesztési igazgató, Végh Benedek férfiszakág-vezető, Závodszky Szabolcs technikai koordinátor, Paukovits Tamás Mirkó csapatorvos, Dobos Sándor médiamunkatárs, Végh Boldizsár csapatvezető