Jack Eichelt senki sem tudja megállítani

A Buffalo remekül megy, a csapatkapitány sosem látott formában játszik, az egész mögött az új edző, Ralph Krueger állhat.

Kedden a Sabres 5-3-ra kikapott a Toronto otthonában, de a 23 éves Jack Eichel továbbra is ellenállhatatlan formában játszik, gólpasszt adott, gólt lőtt, így sorozatban a tizenhetedik meccsén szerzett pontot. Ez merőben szokatlan buffalói csatároktól, az 1970 óta fennálló klub történetében csak ketten voltak ilyesmire képesek: Gilbert Perreault az 1971/72-es szezonban ? 18 meccses szériát épített akkor ?, illetve Dave Andreychuk, aki a 90-es évek legelején két egymást követő idényben is 17 meccsen szerzett pontot sorozatban.

Ha a ma is aktív NHL-játékosok listáját nézzük, hasonló sorozata volt tavaly Mike Hoffmannak (17 meccs), Phil Kesselnek 2008/2009-ben (18 meccs), Steven Stamkosnak (18 meccs) és Corey Perrynek (19 meccs) egy évvel később, Taylor Hallnak (19 meccs) két évvel ezelőtt, valamint Paul Stastnynak még a 2006/2007-es idényben. A műfaj aktuális királyai Patrick Kane és Sidney Crosby. Mindketten két teljesítménnyel is szerepelnek a top 50-ben, Crosby egyszer 19, egyszer 25 meccsig nem állt meg, Kane pedig 20 és 26 találkozón keresztül. Ami Eichel teljesítményét még különlegesebbé teszi: nem egy-egy egységgel bukdácsol tovább, egymás után produkálja a többpontos meccseket. Most 16 gólnál és 31 pontnál jár, ennél többre a jelenleg is aktívak közül csak Kane, Crosby és Stamkos volt képes, azok a játékosok, akikről a mögöttünk álló évtized szólt.

Nem véletlen, hogy mindhárman első helyen keltek el a drafton. Eichel nem, vele az a páratlan szerencsétlenség történt, hogy egy évben született Connor McDaviddel, így neki a plafon eleve a második hely volt. Ez sokáig láthatóan frusztrálta is őt. Sok egyéb tényező mellett. Ezek közül a legfontosabb a permanens kilátástalanság lehetett, ami a Buffalót az elmúlt bő tíz évben jellemezte. A csapat 2006-ban és 2007-ben is még konferenciadöntőt játszott, ám ezt követően mélyrepülő üzemmódba kapcsolt. Az évtized fordulóján kétszer jutottak rájátszásba, mindkétszer kikaptak a legelső körben, majd az elmúlt 8 évben egyszer sem kerültek a vonal fölé, de kétszer is 50 pont körül produkáltak a 82 meccses alapszakaszban. Eichel a második éve végén ? nem egészen 21 évesen ? ultimátumot adott a Sabres vezetésének, mely szerint ha Dan Bylsma vezetőedző marad a posztján, akkor ő  nem hosszabbít a klubbal. A vezetés engedett a franchise arcának, érkezett Phil Housley, akinek azonban két év után szintén mennie kellett.

Jack Eichel mindeközben egyre jobb teljesítményt mutatott, tavaly 77 meccsen 82 pontot ért el, ám továbbra is kulcskérdés volt, hogy a menedzsment tud-e olyan vezetőedzőt találni, aki képes irányt szabni. Erre érkezett Ralph Krueger, aki az extravagáns fazonok egész sorát felvonultató NHL egyik legérdekesebb figurája. Róla már sokat írtunk, elég annyit elismételni róla, hogy része volt a svájci jégkorong felemelkedésében, a 2016-is Világkupa döntőjében a leírt veteránokból álló európai NHL-válogatottal komoly küzdelemre késztette Kanadát, Buffalóba pedig a Premier League-ben szereplő FC Southampton futballcsapat elnöki székéből érkezett.

Krueger azzal kezdte, hogy összerakta az első sort, aminek közepén természetesen Eichel irányít, míg a két szélsője a kanadai Sam Reinhart és a svéd Victor Olofsson. A trió 35 meccs után 110 pontnál jár, ami az egész liga egyik legjobb első sorává teszi. Hogy a két szélső játéka mennyit ad hozzá Eicheléhez, arra elég egyetlen számot megemlíteni: eddigi gólrekordja 28 találat, amit a tavalyi kiemelkedő szezonjában ért el, míg idén a szezon kétödönél máris 24-nél jár. Nem véletlen, hogy a csapat az Atlanti-divízió második helyén áll, abban a csoportban, ahol a Boston, a Toronto és a Tampa mellett még olyan feltörekvő csapatok is szerepelnek, mint a Florida és a Montréal. Persze korai lenne máris a rájátszásban látni a Sabrest, hiszen komoly kihívást jelent a második és harmadik sor gólképtelensége, ám a trendek iránya felől nem lehet kétségünk.

Ez akkor is igaz, ha tudjuk, hogy Jeff Skinner hét, Connor Sheary három meccs óta nem szerzett gólt (kétszer kimaradt a keretből), Marcus Johansson pedig az elmúlt 11 találkozón csak egyet lőtt. A többi fiatal sem hozza egyelőre azt, amit elvárnak tőlük: Jimmy Vesey 32 meccsen 4 gólnál és 10 pontnál jár, míg a 2018-as junior-vb MVP-jének választott Casey Mittelstadtot 31 összecsapás után le kellett küldeni az AHL-be, hogy visszanyerje az önbizalmát.

Ráadásul tavaly is kiválóan kezdett a Buffalo, amely akkor 10 meccses veretlenségi szériát produkált, így hirtelen mindenki a playoffról kezdett beszélni. Ám december közepén mélyrepülés kezdődött, utolsó 50 meccsből mindössze 13-at nyert meg a csapat. Idén a legtöbben arra számítanak, hogy megtanulták kezelni a kudarcokat, és sokkal jobban reagálnak az ilyen helyzetekre. Ezt máris lehet bizonyítani, hiszen az ismételt kiváló kezdés után a csapat október végén kisebb gödörbe került, de az utóbbi 5 meccséből hármat ismét megnyert, egy továbbin pontot szerzett.

Egyik napról a másikra nem lehet csodát tenni az NHL-ben sem, de Krueger érkezésével nagyon úgy tűnik, hogy sikerült új szisztémát felállítani, amire vevők a játékosok, és talán ez a legfontosabb. Ha továbbra is okosan foltozgatják a keretet, illetve a fiatalok is pályára állnak, akkor néhány éven belül stabil résztvevői lehetnek a rájátszásnak. Ez idén egyelőre még bravúr lenne tőlük, de arra minden esélyük megvan, hogy a csapatkapitány a szezon végén versenyben legyen az alapszakasz-MVP-nek járó Hart-trófeáért.