A jégkorong mint a minőségi kézműves sör

A hoki akar lenni itthon az a sport, amelyik a legmagasabb szintű kiszolgálást tudja adni a sportolóknak, a szurkolóknak és a szponzoroknak.

Fodor Ádám, a Magyar Jégkorong Szövetség kommunikációs vezetője, valamint a hosszú távú jégkorong-stratégia megalkotását támogató PwC Magyarország vezető menedzsere, Kelemen Árpád adott hosszabb interjút a Pénzcentrumnak, amelyben részletesen beszámoltak a sportág helyzetéről, a jövőbeni tervekről és a fejlődési lehetőségekről.

Az interjúban elhangzott, hogy a férfi válogatott legutóbbi, 2015-ös A csoportos feljutása óta a háttérben zajlottak olyan dolgok, amelyeknek köszönhetően a sportág hazai bázisa utólérte a kiugró sikereket, és stabil hátország épült ki. Ebből szisztematikus építkezéssel is el lehet érni sikereket és nem csodavárásra kell berendezkedni ? mondta Fodor Ádám. A sikerek között felsorolta, hogy javult a létesítményhelyzet, a játékosok száma jelentősen nőtt, már 9500 igazolt jégkorongozó van Magyarországon, felül az elmúlt öt évben érkezett. Külön örvendetes, hogy sok fiatal, tehetséges magyar játékos külföldi elit utánpótlásligákban játszik, számuk nagyjából negyvenre tehető. A kommunikációs vezető kiemelte azt is, hogy megtörtént a szolgáltató szövetség? paradigmaváltás, vagyis ?a szövetség nem egy lobbi klub, elefántcsonttorony és nem is a sportág utazási irodája. Edukációban, a megszerzett tudás végrehajtására támogatásokban és pályázatokban, végül ellenőrzésben és szankcionálásban, keretrendszerekben gondolkodunk, amit a klubok maguk tudnak kitölteni tartalommal.?

Az időszaki jégpályákkal együtt nagyjából 100-150 található Magyarországon, de épített, szabványméretű, ahol legalább 10 hónapon keresztül van jég, 25-30. Ezek többsége az elmúlt öt évben épült, 2021-ben lett kész a pálya Ajkán, Mátyásföldön, Veszprémben, Budafokon és Szekszárdon, a következő pedig a szombathelyi pálya lehet. Az MJSZ célja, hogy mindenkinek versenyrendszert adjon, azoknak is, akik amatőrként űzik a sportot, és ebbe jól illeszkedik a 3×3-as jégkorong, ahol évről évre duplázódik a csapatok és a játékosok száma.

Kelemen Árpád szerint talán a legnagyobb kihívása a sportágnak, hogy egy nagyon szűk régióra koncentrálódik. Gyakorlatilag öt nagy centrumban van profi jégkorong: Budapest , Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Hajdú-Bihar megye, Győr és Fejér megye. Fodor Ádám ehhez hozzátette: az egyik kiemelkedő stratégiai feladat és akcióterv, hogy a szövetség lebontson minden olyan korlátot, ami megakadályozza a tömegsporttá válást. ?Kimondott célunk, hogy lehetőséget biztosítsunk minél több sportág iránt érdeklődőnek haladó hobbi-játékosnak át, egészen a közönség korcsolyázókon át, mindenki hozzáférjen a jégpályákhoz? ? mondta, hozzátéve, úgy kell szegmentálni, hogy mindenki a tudásának, képességének a javát ki tudja hozni az adott körülmények között. A legalsó réteget azok jelenthetik, akik sátras pályákon évente 3-4 hónapot vannak jégen ? a feladat, hogy nekik olyan alternatívát tudjon kínálni az MJSZ, ami a sportág mellett tarthatja a fiatalokat. Ebben segíthet az inline és a ball hoki, ebben a két sportágban tavasszal versenyeket hirdetnek. A rendszer tetejét pedig az akadémia rendszer adja.

Az MJSZ kommunikációs vezetője beszélt arról is, hogy van még potenciál az Erste Liga növekedésében, ám fontos, hogy a bővítés ne járjon a játék színvonalának és izgalmának csökkenésével. Nagyjából 14 profi csapat lenne az ideális, de úgy, hogy ne legyen megyénként kettőnél több. Szükséges lenne egy másodosztály vagy félprofi ligára is, ennek megvizsgálására akcióterv alakul. ?A legjobb játékosok tudnak fejlődni a profi ligánkban, onnan tudnak akár külföldre igazolni. Azok, akik az utánpótlás korosztályból kiöregedve fizikálisan nem elég érettek a profi ligára ők akár a potenciális másodosztályban játszhatnának. Idővel ezek a játékosok pedig vagy fel tudnak kerülni a profik közé vagy váltanak a hobbi játékra és civil életre? ? mondta.

Kelemen Árpád az új, hosszú távú jégkorong-stratégia alapjai közül a fenntarthatóságról és az utánpótlásról beszélt részletesen. ?Ne legyen egy-egy nagy forrás, amitől függ az egész sportág. Hanem hosszútávon fenntartható, több lábon álló finanszírozás valósuljon meg? ? emelte ki, míg az utánpótlásban az egyéni fejlesztés fontosságára hívta fel a figyelmet.

?Ha van fenntartható finanszírozás, akkor finanszírozható az utánpótlás-fejlesztés, mert ide lehet hozni a megfelelő szakembereket, akiket meg kell fizetni. Biztosított a felszerelés, bárki el tudja vinni a gyerekét edzésre. Ha jó az utánpótlás fejlesztés, az a felnőtt eredményességben előbb-utóbb meg fog mutatkozni és ha jönnek az eredmények az kihat a népszerűségre. A népszerűség a finanszírozási hátteret tudja segíteni és már be is zárult a kör? ? mondta a PwC munkatársa.

Fodor Ádám arról beszélt, az a cél, hogy minél nagyobb legyen a színvonal, és minél több izgalmas meccs, mert ebben fejlődik az összes szereplő. A jégkorongban előfordul, ami más csapatsportban ritkán, hogy az utolsó megveri az elsőt. Ha erős a bajnokság, akkor onnan a fiatalok külföldre mehetnek, és sikeres lehet a válogatott is. Ha mindez megvan, akkor pedig plusz élményeket lehet tenni a meccs mellé, növelve a népszerűséget ? magyarázta.

?Nem mi vagyunk a legnagyobb magyar sport, nem mi rendelkezünk a legnagyobb tömegbázissal, de mi akarunk lenni az a sport, amelyik a legmagasabb szintű kiszolgálást tudja adni a sportolóknak, a szurkolóknak és a szponzoroknak is. Három éve azon dolgozunk, hogyha véget ér a TAO időszak nyújtotta kényelem, és eldördül egy újabb startpisztoly, amikor futni kell a piaci bevételek után, akkor abban a pillanatban mi kapjuk el legjobban a rajtot? ? fejtette ki a kommunikációs vezető.

Az interjúban szó van arról is, hogy a szövetség a TAO kereteket úgy határozza meg a tagszervezetek, utánpótlásklubok számára, hogy aki jobb munkát végez, jobban fejleszti a játékosokat, vagy a sportban tartja, annak nagyobb a kerete. Szó esik továbbá az Erste Liga Matiné sikeréről, a tesztelés alatt álló szurkolói mentorprogramról és a jégpályák éjszakájáról is. ?Rengeteg ötletünk van, hogy hogyan adjunk élményt mindenkinek, aki ehhez az elképesztően izgalmas sporthoz közel akar kerülni, napi szinten keressük a partnereket, kollégákat és az erőforrásokat, hogy valami igazán újat és látványosat alkossunk. Aligha lesz a jégkorong egy tömegtermék, inkább mi akarunk lenni az a jóminőségű kézműves sör, amit nem lehet mindenhol kapni, de ha valahol igen, akkor ott nem kérdés, hogy azt kérik az emberek” – mondta Fodor Ádám.

Mint ismert, a Magyar Jégkorong Szövetség 2021 tavaszán fogadta el új hosszú távú ? 2032-ig tartó ? stratégiáját, amely négy pillérre épül. A fenntarthatóság kérdéskörét Sipos Levente főtitkár elemezte korábban a Jégkorongblogon, az utánpótlásról Dabasi Balázs írt Don MacAdam fejlesztési igazgató közreműködésével, Fodor Ádám, a stratégiaalkotás projektmenedzsereként az eredményesség kérdéskörét tekintette át, majd mint kommunikációs szakember a népszerűséggel kapcsolatos teendőket vette sorra.

Fotók: MJSZ, MAC HKB