Jöjjenek akkor a világbajnokság negyeddöntői!

Kezdődik a torna legjava, az egyenes kieséses szakasz, négy szupermeccs lesz a mai napon, késő estére már csak a legjobbak maradnak versenyben.

A legjobb nyolc között két meglepetéscsapat maradt állva a moszkvai?szentpétervári világbajnokságon, egyértelmű favorit viszont egyelőre nincs. Erről is többet fogunk tudni, mire istenigazából ránk esteledik, de ne szaladjunk előrébb a kelleténél, nézzük inkább végig a párosításokat és az esélyeket.

Finnország?Dánia (15:15, Szentpétervár)

A legimpresszívebb játékot ez ideig a finnek mutatták be a világbajnokságon. Ahhoz, hogy ezt ilyen határozottan kijelentsük, természetesen az utolsó pétervári csoportmeccsre is szükség volt, ahol az észak-európaiak visszakézből leiskolázták a világbajnokot. A 4-0-s Kanada-verés megrengette az egész nemzetközi közösséget. Ez úgy is állítható, ha korábban is látszott: a jelenlegi juharleveles keret minősége meg sem közelíti a tavalyiét, amely Sidney Crosby vezérletével csodás játékkal nyert tízből tízet Prágában, és úgy lett világbajnok, hogy a döntőben halálra gázolta az előzőleg szintén bivalyerősnek gondolt oroszokat is. Hát most van miről elgondolkodniuk Perryéknek, de ezt nem ebben a bekezdésben kell kitárgyalnunk.

A kék-fehérek mindenesetre az első meccsüktől kezdődően rendkívül ötletes támadó- és módfelett megbízható védőjátékot mutatnak. A kapuban kiemelkedő teljesítményt nyújt Koskinen ? miközben cseréje, az eddig két meccsen szóhoz jutott Saros hatékonysága kereken 100%-os ?, az összesen 6 gólt engedélyező védelem remekül áll a lábán, amit meg elöl csinál az öregek és fiatalok energikus mixe, az egyszerűen fantasztikus. Ilyen szellemes és karakteres finn válogatottat utoljára 2011-ben láttunk, előtte meg 1995-ben. Igen-igen: mind a kettő megnyerte a világbajnokságot.

Hogy ehhez képest mit mondhatunk a dánokról? Először is azt, hogy történetük során másodszor jutottak a legjobb nyolc közé. Aztán azt, hogy egy csütörtökkel ezelőtt 10-1-re kaptak ki az oroszoktól. De ne bántsuk őket, hiszen pontosan tudjuk, egy ilyen csapatnak mekkorát kell játszania ahhoz, hogy 11 pontot szerezzen, és csoportja első felében végezzen. Az a válogatott csak dicséretet érdemel, amely Norvégia, Lettország és Kazahsztán legyőzése mellé még egy Csehország elleni bravúrt is be bír illeszteni, nem érdemtelenül próbálhat tehát megbirkózni a finnekkel is. Sok esélye nincs, az nyilvánvaló, a maximum ellenben már megvan, és innentől minden, ami jön, jutalomjáték.

Csehország?USA (15:15, Moszkva, Sport 1)

Ahhoz képest, hogy a délután másik meccsén is csoportelső fut össze csoportnegyedikkel, itt korántsem egyszerű letenni a voksot. Az utóbbi években megszokottnál agilisabb és összeszedettebb csehek még az első fordulóban alapozták meg sikerüket, amikor alaposan meglepték és le is nullázták az oroszokat. Természetesen nem ez volt az utolsó nagy tettük, hogy komolyan gondolják az idei vb-t, azt a svédek ellen is jelezték, amikor 0-2-ről fordítva nyertek 4-2-re. Kétszer jöttek zavarba, mindkétszer kiscsapattal szemben. Előbb elloptak tőlük egy pontot a lettek ? a rendes játékidő utolsó pillanataiban egyenlítettek, aztán büntetőkkel behúzták a csehek ?, majd jöttek a már említett dánok és az újabb rávezetések, ezeket már el is bukták annak rendje-módja szerint. Összes többi találkozójuk meglett rendes játékidőben, ezek közül egy volt sima, Norvégiát 7-0-val intézték el.

A csehek hálóját ketten őrizték felváltva, Dominik Furch három meccset kapva a kapusrangsor első helyén áll 97,22 százalékkal, Pavel Francouz hatékonysága viszont nem éri el a bűvös 90-est. A csapatban nincsenek szupersztárok ? bár jó néhány nevet ismerünk, Cervenkáról, Plekanecről, Kasparról mindannyian hallottunk ?, inkább az összhangnak és az összeszedettségnek köszönhetőek az eddigiek.

Az Egyesült Államok válogatottjáról kevesebb jót mondhatunk az idén, mint máskor. Úgy szokott lenni az USA esetében, hogy jön egy csomó fiatal ? nemcsak az NHL-ből, más ligákból és egyetemekről is ?, mind lendületesek, frissek és erősek, csak úgy cikáznak a jégen, és bár vb-t soha nem nyernek, néhány szuper meccsük mindig van, és mindig rokonszenvesek. Nos, ezúttal nem igazán azok. Most is fiatalok és most is mennek, mint a gép, de inkább erőszakosak, mint szellemesek. Fizikai erőben, gyorsaságban nem könnyű felvenni velük a versenyt, ám amikor csinos kunsztokra is szükség lenne, megáll a tudomány. Auston Matthews is szürkébb a vártnál, ami pedig a többieket illeti, egyikük mutatványai láttán sem kaptuk fel a fejünket. Nem véletlen, hogy a kötelező győzelmeknek is csak egy részét sikerült hozniuk, de Németországtól, sőt Szlovákiától is kikaptak, így összességében csak 10 pontot szereztek ? kevesebbet, mint Dánia a túloldalon ?, és csak egy hajszálon, valamint északi szomszédunk zavarodottságán múlott, hogy egyáltalán eljutottak az egyenes kieséses szakaszba.

Ezzel együtt benne van, hogy a csehek ellen felszívják magukat, és felborítják a papírformát, ami e párosítás esetében kétségkívül törékeny.

Kanada?Svédország (19:15, Szentpétervár, Sport 2)

Két napja még azt mondtuk volna, hogy ennek a világbajnokságnak a címvédő a legnagyobb esélyese. Már nem mondunk ilyet. Most azt mondjuk, hogy ez a meccs a csütörtök legnagyobb rangadója. Amelynek favoritja persze ? 0-4 ide vagy oda ? így is a tengerentúli alakulat. Egy csapat, amely megalkuvást nem ismerő játékkal és egyértelmű fizikai fölénnyel nyomja le szinte összes ellenfelét ? egy kivétellel, igen ?, és amely hátul stabil, elöl meg olyan nagyságokat vonultat fel, mint Brassard, Hall, Duchene vagy McDavid, aligha inoghat meg kétszer egymás után. Ahhoz ráadásul, hogy meginogjon, olyan fürge és kreatív hokisokra van szükség a túloldalon, mint a finnek. Márpedig a svédek csak korlátozott számban rendelkeznek hasonlókkal.

Oké, ott van Gustav Nyqvist a maga 7+1-ével, de egymagában nem lesz egyszerű nyarat csinálnia. A svédek ráadásul sem 23-18-as gólkülönbségükre, sem 13 pontjukra, sem két sima ? az oroszok ellen 1-4, a csehek ellen 2-4 ? vereségükre, sem két további pontvesztésükre ? Lettország, Svájc ? nem lehetnek büszkék. Ez nem az a csapat, amely 2013-ban Stockholmban megnyerte a világbajnokságot.

A fix 1-est megtenni persze ebben a párharcban is kockázatos, hiszen mégiscsak a Big 6 két oszlopos tagja csap össze, tehát minden előfordulhat, valami mégis azt súgja, Bill Peters fiainak lesz még dolguk Moszkvában is a hétvégén.

Oroszország?Németország (19:15, Moszkva)

A házigazdák alaposan megijedtek a világbajnokság első mérkőzésén. A csehek elleni 0-3 nyomban felidézte a 2001-es szentpétervári tornát, amikor csillagokból álló csodacsapatukkal az egyenes kieséses szakaszig sem bírtak eljutni. Később megnyugodtak. Talán az is eszükbe juthatott, milyen jó, hogy nem Péterváron kell játszaniuk, hanem Moszkvában. Mint 2007-ben. Amikor elődöntőig jutottak. Mondjuk igaz, hogy ezúttal azt is kevésnek éreznék. Ebben a csapatban ugyanis, mint a második fordulótól kezdődően kiderült, több van.

Ha Péterváron a finnek sziporkáztak, akkor Moszkvában az oroszok. Szinte ugyanaz a stílus, ugyanaz a frissesség és ugyanaz a szellemesség, a különbség annyi, hogy az oroszok ? ahogy szokták ? még jobban meg tudják cifrázni. A Vagyim Sipacsov, Artyemij Panarin, Jevgenyij Dadonov sor különösen, sorrendben 13, 12 és 9 ponttal állnak, és ha nem lett volna a brutális dánverés, akkor is lenne okunk beszélni az orosz jégkorong legszebb hagyományait ápolgató trióról. Nem véletlen, hogy Ovecskinről, Dacjukról és Kuznyecovról alig esik szó előbbiek árnyékában. Ettől persze lehet, hogy a kisistenek kevesek lesznek a legnagyobb feladatok megoldásához, de tény, hogy most még szalad a szekér. Valahogy úgy, ahogyan 2014-ben Minszkben.

Hogy a németek állítanák meg, azzal kapcsolatban okkal kételkedhetünk. Az oroszok bizonyára örülnek, hogy nem az amerikaiakat kapták, hanem őket, de tudják azt is, hogy Marco Sturm fiait lebecsülni butaság lenne. Van erről egy emlékük Kölnből, 2010-ből, amikor hajszál híján bukták az elődöntőt ellenük. Németország persze már túlteljesített ? Szlovákia és az USA legyőzése be is van írva az aranykönyvekbe ?, így veszíteni valója egy gramm sincs, és azzal az odaadó és intenzív fizikai hokival, amit a legtöbb meccsén bemutatott, megnehezítheti a spílerek dolgát. Spíler ráadásul itt is van, gondoljunk csak Draisaitlra, bombázókkal meg aztán végképp tele a padlás.

Végezetül jöjjön egy bekezdés az ágakról: a kanadai?svéd párharc győztese a cseh?amerikai duó jobbikja ellen folytatja, tengerentúli finálé tehát biztosan nem lesz. Ahogyan orosz?finn sem. Arra ellenben minden esély megvan, hogy a tavalyi döntő megismétlődjék. Más kérdés, hogy az eddigiek alapján ? különös tekintettel a finnek játékára és teljesítményére ? nagyobb adag mérget semmiképp sem vennénk az orosz?kanadai visszavágó létrejöttére.