Beiktatták az új halhatatlanokat
Az NHL Hockey Hall of Fame-be Henrik Lundqvist, Tom Barrasso, Mike Vernon, Pierre Turgeon, Caroline Ouellette, Ken Hitchcock és Pierre Lacroix nyert bebocsátást.
A torontói székhelyű múzeum bizottsága idén júniusban hozta nyilvánosságra azt a hét nevet, akik 2023-ban bekerülhettek a Hockey Hall of Fame-be. A szabályzat szerint a halhatatlansághoz a voksok 75%-át kellett begyűjtenie egy-egy személynek, illetve évente maximum 7 fővel bővülhet a névsor: négy férfi és egy női játékossal, illetve két szakvezetővel, vagy egy szakvezetővel és egy játékvezetővel. Idén ezt kimaxolták a bizottság tagjai, hiszen a szavazatok leadás után a játékos kategóriában Henrik Lundqvist, Tom Barrasso, Mike Vernon és Pierre Turgeon került be, a hölgyektől Caroline Ouellette, míg a szakvezetők közül a Ken Hitchcock, Pierre Lacroix párost választották.
Henrik Lundqvist 459 győzelmével minden idők legeredményesebb európai születésű kapusa és az örökranglista hatodik helyezettje. Karrierje során 91,8%-os hatékonysággal védett, ami a nyolcadik helyre elég az összesített rangsorban. A New York Rangerst 2005 és 2020 között szolgáló kapus 2012-ben megkapta a Vezina-trófeát és emellett több tucat franchise-rekord tulajdonosa. A svéd válogatottal kétszeres világbajnok és olimpia aranyérmes. Lundqvist a nyolcadik svédként került be a HHOF-ba és érdekesség, hogy rögtön az első idényben beszavazták, amikor jogosult lett rá, ami ritkaságnak számít.
Tom Barrassót 1983-ban az ötödik helyen választotta ki a Buffalo, egy évvel később pedig már Vezina- és a legjobb újoncnak járó Calder-trófea győztesének vallhatta magát. 2003-as visszavonulásáig 369 győzelmet szerzett a Buffalo, a Pittsburgh, az Ottawa, a Carolina , a Toronto és a St. Louis mezében, amivel akkor a 12. helyen állt (jelenleg a 20. holtversenyben Pekka Rinnével). A csúcsra 1991-ben és 1992-ben ért fel, amikor alapembere volt a Penguins Stanley Kupa-győztes csapatának.
Mike Vernon 1982-ben kezdte a karrierjét Calgaryban és itt is zárta le 20 évvel közben 385 sikert követően. A Flamesben eltöltött évek között megfordult Detroitban, San Joséban és Flordiában is. 1989-ben Vezina-trófeára jelölték, de elvesztette a csatát Patrick Roy-val szemben, viszont a fináléban a Calgary éppen Roy csapatát, a Montrealt győzte le. Második Stanley Kupáját 1997-ben a Detroit tagjaként nyerte meg, amikor a rájátszás legjobbjának járó Conn Smythe-trófeát is hazavihette.
Pierre Turgeon a Buffalo, a New York Islanders, a Montreal, a St. Louis, a Dallas és a Colorado tagjaként 20 éves pályafutása alatt 1294 mérkőzésen 1327 pontot gyűjtött. Az 1987-es draft legelső választottja ezzel a teljesítménnyel a legponterősebb játékosnak számított azok között, akik jogosultak voltak bekerülni a HHOF-ba. Legjobb idénye az 1992/93-as volt, amikor 132 egységgel végzett és megkapta a legsportszerűbb sztárnak járó Lady Byng-trófeát.
Caroline Ouellette a kanadai női hoki korszakos egyénisége volt. Hayley Wickenheiser és Jayna Hefford mellett az egyetlen olyan játékos, aki négy olimpiai aranyéremmel (2002, 2006, 2010, 2014) is rendelkezik. Hatszoros világbajnok és a Canadiennes de Montreal tagjaként négyszer hódította a el a Clarkson Kupát.
Ken Hitchcock 22 idényt húzott le az NHL-ben vezetőedzőként. Olyan csapatokat irányított mint a Dallas Stars, a Philadelphia Flyers, a Columbus Blue Jackets, a St. Louis Blues és az Edmonton Oilers. 1999-ben Stanley Kupa-győzelemre vezette a Brett Hull, Mike Modano, Szergej Zubov, Joe Nieuwendyk fémjelezte Starst. Hitchcock 849 győzelemmel negyedik az edzők örökrangsorában, összesített mérlege 849-534-127-88, a playoffban 88-82.
A 2020-ban, 72 éves korában elhunyt Pierre Lacroix posztumusz került be a Hockey Hall of Fame-be. Lacroix 1994-ben lett a Quebec Nordiques GM-je, majd miután a franchise Denverbe költözött, ugyanezt a pozíciót töltötte be a Colorado Avalanche élén 2001-ig. Az 1996-ban és 2001-ben Stanley Kupát nyert gárda alapjait egyértelműen ő rakta le. Vezetése alatt olyan játékosok érkeztek a klubhoz mint Patrick Roy, Mike Keane, Ray Bourque és Rob Blake.
