Pengés Pittsburgh várja a lendületbe jött Nashville-t

A Stanley Kupa döntőjének ötödik mérkőzése természetesen kulcsfontosságú lesz a 2-2-ről folytatódó párharc végkimenetele szempontjából.

A negyedik meccs előtt azt írtuk, a Pittsburghnek nagy szüksége lenne arra, hogy csapatkapitánya és legjobb játékosa klasszisteljesítményt nyújtson. Sidney Crosby elképesztő munkát végez, de az ellenfelek első számú célpontjaként nyilván nincs könnyű dolga. Erre utal az is, hogy karrierjének 23. Stanley kupa-döntős meccsén mindössze negyedik gólját szerezte. Az említett napon mindettől függetlenül felszívta magát, élete egyik legjobb meccsét játszotta, igazi vezérként szinte tarthatatlan volt. 1-4 ide vagy oda, szinte csak sortársain, Bryan Ruston és Jake Guentzelen, no meg az elképesztő formában védő Pekka Rinnén múlt, hogy nem a vendégek örülhettek a végén. Óvatosabb becslések szerint is 3-5 assziszt maradt az ütőjében a fenti okok miatt. Az is természetes, hogy mindenkinek lehet egy-egy rosszabb napja, különösen ha az ember első éves újoncként válik gólkirállyá, mint Guentzel.

Persze nem csak a fiatalokon múlt, hogy négy meccs után nem 3-1, hanem 2-2 áll a táblán összesítésben. Jevgenyij Malkin egyelőre szenved, a döntő eddigi négy meccsén csak négyszer találta el a kaput, a mázli és a kivételes technikai tudás eredménye, hogy két gólja így is van. De ez nem homályosíthatja el azt a tényt, hogy tőle is többre lesz szükség a továbbiakban. Phil Kessel négyből háromszor maradt pont nélkül, négy kapott és két lőtt gólnál volt a jégen, tehát egyelőre mínuszban áll.

Mégis bizakodva térhetett haza a Pens, hiszen a legutóbbi meccs volt az, amelyen szemre a legjobb játékot mutatta a csapat. Kicsit olyan volt a második vereség, mint a Nashville első két meccse: ők kezdeményeztek többet, nekik voltak veszélyesebb helyzeteik, mégsem tudtak nyerni. Különösen feltűnő volt, hogy fizikailag is igyekeztek felvenni a versenyt a Predatorsszal az első perctől kezdve. A párharc során először fordult elő, hogy többet ütköztek ellenfelüknél. Az emberelőny továbbra is pocsék, 16 létszámfölényből egyet tudtak gólra váltani, és csak hétszer találták el a kaput. Azonban itt is voltak biztató jelek, talán legutóbb járt a legjobban a korong.

A Nashville folytatja kényszerű kísérletét, miszerint világklasszis center nélkül próbál bajnokságot nyerni. A Colton Sissons, Mike Fisher, Calle Jarnkrok és Frederick Gaudreau alkotta középső tengely eddig összesen 63 meccsen lépett pályára, ezeken 11 gólt és 26 pontot szereztek. Pontok tekintetében tehát ők négyen tartanak ott, ahol Jevgenyij Malkin egymaga, miközben a 41. évében járó, negyedik soros Matt Cullennek 9 pontja van, amivel második lehetne a Nashville házi kanadai táblázatán.

A kísérlet azonban egyelőre jól alakul, négy meccs után döntetlen az állás, és játékban is eddig többnyire a Preds dominált. Ennek egyik oka az, hogy ez a nem túl tapasztalt kvartett a döntőre rettenetesen felszívta magát, pontjaik felét ezen a 12 meccsen hozták össze. Összehasonlításul, a Pittsburgh centerei két ponttal kevesebbet, 11 egységet szereztek, pedig 20 millió dollárt költenek rájuk évente, szemben a nashville-iek 7,6 milliójával. Jake Guentzel példáján ugyanakkor láttuk, hogy ez óriási bizonytalanságot is rejt magában, hiszen a másik oldalon sem várható el, hogy a két szezonnal ezelőtt még az ECHL-ben játszó Frederick Gaudreau minden meccsen győztes gólt szerezzen a Stanley Kupa fináléjában. Akkor sem, ha ez már kétszer sikerült neki.

Beszélni kell a védelemről is. Ezt az egységet tekintve lehengerlő a Nashville fölénye. Óriási munkát végeznek, aktívan segítik a támadásokat is, miközben világklasszisokat tüntetnek el a jégről. Malkin még az első meccsek valamelyike után nyilatkozta a P. K. Subbanék jelentette nehézségről a következőket: ?Ha megkapom a korongot, nagyjából egy másodpercem van kezdeni vele valamit, utána azonnal rám ugranak.?

Kétségkívül hízelgő szavak a világ egyik legsokoldalúbb jégkorongozójának a szájából, aki nem csak ügyes és lát a pályán, de a fizikai hokival sincs nagyobb baja. Intő jel lehet azonban a bekkek számára, hogy a negyedik meccsen a pittsburghiek mintha egyre többször találták volna meg a rést, az eddigieknél lényegesen többször sikerült a bátran fellépő hátvédek mögé juttatni a korongot, ráadásul a legtöbbször emberrel együtt. Erre nagyon oda kell figyelniük, mert Pens szélsői még egyszer aligha fognak ki olyan gyenge napot, mint a legutóbbi volt, és Rinnétől sem várható el, hogy minden tiszta ziccert megfogjon.

A védelemmel Pittsburghben is kezdeni kell valamit, mert ami sikerült a túloldalon centerek terén, az eddig látványosan kudarcot vallott náluk hátul. Kris Letang kiesésével, tapasztalatlanabb hátvédekre hárul a borzasztóan sok jégidő megtöltése tartalommal, amivel nehezen boldogulnak. A dolgukat tovább nehezíti, hogy a második számú hátvéd, Justin Schulz sem teljesen egészséges. Ő az Ottawa elleni konferenciadöntő második mérkőzésén sérült meg, azon a meccsen négy percet sem játszott, majd kihagyta a harmadik, a negyedik, az ötödik, a hatodik mérkőzést is, és csak a hetediken tért vissza, de jégideje jelentősen csökkent. Hiánya a defenzíven játszó Senators ellen nem volt olyan feltűnő, de a Predators agresszív letámadáson alapuló taktikája ellen létfontosságú lenne, hogy legyen valaki, aki biztonságosan ki tudja juttatni a korongot a védekező harmadból.

Összességében tehát elmondható, hogy a döntőn belül új mini-széria indul péntek hajnalban. Két meccset kell nyerni, és ebben az ötödik mérkőzés rögtön kulcsfontosságú lesz. A statisztikák szerint 2-2-es döntetlen után 71%-ban az a csapat lesz a bajnok, amelyik megnyeri az ötödik találkozót. Aggodalomra ezzel együtt nincs ok egyik oldalon sem. A Pittsburgh lesz ismét hazai pályán, és továbbra sincs más dolga, mint a hazai meccseket megnyerni. Ha tudják hozni azt a játékot, amit legutóbb mutattak, akkor jó eséllyel vehetik fel a versenyt a Nashville-lel szemben. Ha Crosby mellé Malkin és Kessel is felnő, és a teljesítményük közelebb kerül ahhoz, amire elméletileg képesek, akkor még könnyebb lesz.

A másik oldalon a története első döntőjét játszó Nashville elképesztő pszichológiai nyomást bírt ki és vissza tudott jönni 0-2-ről, ami a továbbiakra is óriási lendületet adhat neki. Hátul kell kicsit stabilabbnak lenni, miközben elöl sem enyhíthetnek sokat a nyomáson, hiszen ezzel tudják hibára kényszeríteni az ellenfél védőit. A buta szabálytalanságokon mindig van mit csökkenteni, a hátrányos védekezés továbbra is kifogástalanul működik. Emellett Rinne is bizonyította, lehet rá akár Stanley Kupa-győztes csapatot is építeni. Ha azonban folytatódnak a legutóbb látott trendek, minden eddiginél keményebb és pengésebb Pittsburghre számíthatnak.