Rövidebb lehet a szezon az NHL-ben
Az olimpiai részvétel, illetve a tágabban értelmezett nemzetközi terjeszkedés nehezen képzelhető el másként.
A pjongcsangi részvételről 4-6 héten belül várható döntés, ám a képlet annyira komplikált, hogy aligha sikerül ilyen rövid idő alatt mindenki számára megnyugtató megoldást kikalapálniuk a feleknek. Minderről Elliotte Friedman szakíró írt nemrégiben, aki cikkében megosztotta nem hivatalos információit is. Ezekből volt bőven, hiszen Friedmann is ott volt múlt héten Palm Beachen, ahol az NHL igazgatótanácsa tartotta szokásos decemberi ülését.
Az előzményekről annyit érdemes tudni, hogy a liga nem támogatja az olimpiai részvételt, mert a NOB nem fizeti a játékosok utazásának és biztosításának költségeit, és mivel attól tart, hogy a nagyon telített szezon miatt megnő a sérülések kockázata. René Fasel IIHF-elnök a tárgyalások során előteremtette a hiányzó pénzt, amivel az a probléma, hogy nem szponzoroktól jönne a kb. 10 millió dollár, hanem a nemzeti szövetségek dobnák össze. Erre Gary Bettman NHL-komisszár így reagált: ?Ha ez azt jelenti, hogy a pénzt az utánpótlástól vennénk el, akkor nem gondolom, hogy annyira jó ötlet lenne.?
Később a liga azt az ajánlatot tette a játékosoknak, hogy elengedik őket az olimpiára, azzal a feltétellel, hogy három évvel meghosszabbítják a 2022-ig érvényben lévő kollektív szerződést. Ennek igen negatív visszhangja volt a játékosok között, akik el is utasították azt, mivel elégedetlenek a hokiból származó bevételek elosztásának jelenlegi módjával, melynek során fizetésük egyre nagyobb százalékát tartják vissza a tulajdonosok. A liga azóta pontosította álláspontját, e szerint az ajánlat egy nagyobb szabású stratégia része, ami a liga nemzetközi népszerűsítését célozza. Ennek keretében 2025-ig az NHL részt venne két olimpián (2018 Pjongcsang, 2022 Peking), szervezne két világkupát (2020 és 2024), valamint két Ryder Kupa-típusú rendezvényt.
Ryder Kupát a golfban rendeznek, kétévente találkoznak Európa és Észak-Amerika legjobb játékosai. A koncepció a hokiban is hasonló lenne, fokozatosan kiváltva az egyre nagyobb érdektelenségbe fulladó All Star-gálákat. A lehetséges időpontok között egyelőre 2019-et és 2023-at tartják nyilván. Ezeken a felül a liga mindkét óceánon átkelne. Kínában már jövőre lehet bajnoki meccs, legvalószínűbb, hogy a Los Angeles Kings és a Vancouver Canucks között. De szó van arról, hogy Európában is mihamarabb megvetnék a lábukat, itt szintén a Kings került szóba, mivel a tulajdonos AEG-nek Londonban és Berlinben is van arénája (egyszerűbb lenne összeszedni, hogy hol nincs a világban), a kettő közül az O2 az esélyesebb helyszín. Az NFL sem véletlenül szervezi ide a mérkőzéseit.
Mindez a jelenlegiekhez képest jóval nagyobb megterhelést jelentene a játékosoknak, így felmerült, hogy az alapszakasz meccseinek számát a jelenlegi 82-ről 72-76 körülire csökkentenék. A nemzetközi terjeszkedéssel a zálog intézményének problémáját is meg lehetne oldani. Ha ugyanis a számítások beválnak, a terjeszkedéssel jelentősen lehetne növelni a hokiból származó jövedelmeket, a nagyobb tortából pedig több maradna a játékosoknak. A terveket egyeztetni kellene a nemzetközi szövetséggel és a játékosokkal is, az ötlet pedig annyi tisztázandó részletet vet fel, amelyeket csak kisebb csoda árán lehetne megoldani a január végéig rendelkezésre álló 4-6 hét alatt.
Arról nem beszélve, hogy a játékosok egyik legnagyobb fegyvere a munkabéke, amit aligha áldoznak be hozomra, vagyis olyan gazdasági, pénzügyi számításokra alapozva, amelyek aztán vagy teljesülnek, vagy nem. Az amerikai szövetség ? a kanadaihoz hasonlóan ? mindenesetre B-tervvel is készül, vagyis arra az esetre is van forgatókönyvük, ha legjobb játékosaikat kénytelenek lesznek nélkülözni.
