A legnagyobb különbség nem is a sebességben, inkább a testjátékban van

A parádés szezont futó és idén már a JYP nagycsapatában, a Liigában is bemutatkozó – sőt, egyenesen 17 felnőttmeccset kapó – Varga Balázs mesélt arról, hogyan ugrotta meg az U20 és a finn topliga közötti szintlépést, milyen visszajelzéseket kapott; s hogy a jövőben még keményebben kell dolgoznia, de rajta semmi sem fog múlni, ha bekerül a bolzanói vb-keretbe.

Elképesztő idényt futottál a finn junior élvonalban, 40 alapszakaszmeccsen 27 góllal és 60 ponttal zártál a JYP U20-ban, ezzel csapat- és ligaszinten is a szűk élmezőnyben voltál – nem is maradt el a jutalom, debütálásként egyből 17 meccs jutott a Liigában. Mennyire érezted nagynak a különbséget sebességben, fizikalitásban, és hogyan tudtál hozzá alkalmazkodni egyik napról a másikra?

Az U20-ban szerencsére tényleg nagyon jól ment a játék egész évben. Az, hogy felkerültem 17 meccsre a nagycsapatba, a hab volt a tortán – én igazból néhány mérkőzéssel is boldog lettem volna. A legnagyobb különbség szerintem nem is annyira a gyorsaságban van, hanem inkább a testjátékban, mondjuk lent a sarokban, illetve a védekezésre is sokkal jobban kell figyelni. A profik között már tényleg mindig ébren kell lenni, egyetlen másodpercnyi kihagyás sem fér bele, mert akkor máris megvert a hátvéded. Szóval minden felnőttmeccsemen extrán kellett koncentrálnom, de szerintem ez sikerült végül, úgy érzem, jó benyomást tudtam tenni.

Milyen visszajelzéseket kaptál a nagycsapat stábja és játékosai részéről?

A csapattársaim szerencsére az első pillanattól nagyon befogadóak voltak, amint jégre léptem. Aztán amikor meglőttem az első Liiga-gólomat, akkor tényleg mindenki egy emberként örült velem, ez nagyon jólesett. A stáb folyamatosan adta a visszajelzéseket: ha valamit jól csináltam, mindig megdicsértek, ha rosszul, akkor pedig megmondták, mit kellett volna másként tennem. Egyszóval tényleg nagyon jól éreztem magam a nagycsapatnál is.

Már korábban is említetted, hogy lassacskán azért reméled, megkapod a lehetőséget a felnőttek között. Mennyire érzed a bizalmat, s azt, hogy a befektetett kemény munka azért úgy látszik, megtérül?

Inkább azt mondanám, hogy eddig elég volt, de most kell csak rátenni még egy lapáttal. Nagyon kemény nyári felkészülést kell végigcsinálnom ahhoz, hogy ott is tudjak maradni, a legmagasabb szinten, és biztosítsam a helyemet a JYP felnőttkeretében. Most elsősorban a válogatottra koncentrálok, remélem, eljutok a vébére, utána pedig az összes edzést annak rendelem alá, hogy jövőre legalább egy harmadik sorban tudjak menni Finnországban.

fotó: Facebook/JYP U20

A szerződésed mindenesetre zsebben, ez mindenképpen motiváló lehet, még ha önmagában nem is garancia semmire.

Ahogy mondod, ez még alapvetően semmire sem garancia, éppen ezért most kell megmutatni, hogy mennyire szeretném ott kiharcolni magamnak a helyemet. Most még nyilván nehéz bármi konkrétat jósolni, de bizakodó vagyok, dolgozom tovább, és meglátjuk, mi és hogyan alakul.

Említetted a válogatottat: kvázi újoncként te hogy látod a mostani generációváltást, hogy egyre több nagy öreg megy ki, miközben kezdenek szállingózni a hozzád hasonló fiatal ígéretek?

Én így friss erőként azt érzem, hogy jó az összetétel, megvan balansz abban az értelemben, hogy még mindig van velünk sok rutinos játékos, akikben lehet bízni, és tudjuk, hogy meg fogják csinálni, amit kell, de közben meg jönnek a fiatalok is, akiknek meg kell és szeretnék is mutatni, hogy mennyire szeretnék kivívni a helyüket a válogatottban, illetve hogy ott hol lehet rájuk számítani. Nekünk, ifjaknak is azt kell mutatnunk, hogy ugyanolyan megbízhatóak vagyunk, mint az idősebbek, akik lehet, hogy egy kicsit már kezdenek kiöregedni, de akik még itt vannak velünk, azokon ez egyáltalán nem látszódik vagy érződik.

Tudsz-e már közelebbit arról, hogy neked milyen szerepet szán a stáb?

Erdély Csanit és Sofit még mindig várjuk, az ő csatlakozásukkal valószínűleg még inkább kikristályosodnak majd a sorok, addig nehéz bármit is mondanom. Én mindenesetre nagyon motivált vagyok, és bízom benne, hogy eljutok az utazó keretig – ha így lesz, mindent meg fogok tenni, hogy jó eredményt érjünk el Bolzanóban.

fotó: Vörös Dávid/MJSZ