Ha kell, blokkolok, ha kell, kilövetem a fogamat

A nyolcpontos erdélyi kiruccanást követően interjúra kértük a parádés szezonrajtot bemutató UTE még mindig csak 23 éves játékosát, a saját nevelésű Kovács Sebestyént. A lila-fehér emberhátrányos egységek alapköve mesélt a hibátlan bajnoki startról, Markus Juurikkala vezetőedzőről, a létszámhátrányos szituációkról, elemzésekről – de nem hagyhattuk ki a Fradi elleni derbiket sem.

Ez a hetedik Erste Liga-szezonod az Újpesttel, de ha lehet ilyet mondani, talán karriered során most először játszol olyan csapatban, aminek úgy igazán megy a szekere. Milyen érzés ez?

Itt nevelkedtem, Újpesten, bevallom őszintén, eddig az aranyérem kimaradt az életemből, mind utánpótlásban, mind felnőttben. Úgy vagyok vele, addig nem nyugszom, amíg nem kerül legalább egy arany a nyakamba itt Újpesten! Kellett már nekünk ez a pozitív sorozat, főleg a tavalyi zakó után. Magunknak és a szurkolóknak is bizonyítani akarjuk, hogy erre is képesek vagyunk, egyfajta törlesztés ez most feléjük. Mindenki sokkal motiváltabb, összeállt a csapat.

Hogy ment a nyári felkészülés, minek köszönhető a remek előszezon, majd Erste Liga-start is?

Jól sikerült a nyári alapozás, a fiatalabb magyar mag végig együtt készült. Én az edzőmeccseket nem venném ide, akkor még senkinek sem 100%-os a kerete, illetve nem is játszottunk kimagasló ellenfelekkel. Nagy szükségünk volt a szakmai stáb vérfrissítésére, új edzők érkeztek, akik jót hatással voltak ránk. A pályánk is ráncfelvarráson esett át, új a palánk, a plexi, minden sokkal jobban néz ki a csarnokban, a cserepadok között kialakítottak VIP-székeket, fényshow alatt korizunk ki a jégre. A szurkolótáborunk is koreográfiát váltott, új helyről szurkolnak, új dalokat énekelnek, jó néhányan elkísértek minket Erdélybe is, ezeket innen is nagyon köszönjük. Ezenfelül két nagyon komoly kapusteljesítmény áll mögöttünk, Rajna Miki és Sági Máté is remekel, nagyban elősegítik a jó szereplésünket.

Milyen edző Markus Juurikkala? Eddig fantasztikus dolgokat művel a csapattal.

Nagyon szimpatikus a filozófiája, jól kommunikál a csapattal és egyénenként a játékosokkal is. Higgadt ember, ezt próbálja ránk is átruházni, tudja, hogy mit csinál, ha ez a továbbiakban is így folytatódik, akkor szép dolgok sülhetnek ki idén. Itt van velünk 5 finn játékos – a kanadai-magyar Just és Coatta mellett –, jól motiválja őket is. Mindenki tudja a saját feladatát, azt próbálja maximálisan elvégezni. Nemcsak mentálisan és a taktikánkból vagyunk felkészültek, hanem az ellenfelekből is. Úgy állunk fel a jégre, hogy tudjuk, mit játszik az ellenfél, milyenek a korongbehozatalaik, -kihozatalaik, sok időt fordít erre Markus és Kovács Viktor is. Lehet, hogy az előszezont is ideértve 13 mérkőzést nyertünk zsinórban, de ugyanazok maradunk, akik voltunk, nem szálltunk el, javítjuk a hibáinkat, mert mindig van tér a fejlődésre.

A negyedik sorban kezdted a szezont, mostanság Just és Saarelaien kiválásával a harmadik trióban mentél. Mit vár el tőled az új edző?

Idén már néhányszor megvariálódtak a sorok, ha egy-két ember kidől, akkor rögtön más összeállításban játszunk. Ez ilyen, mindenkivel tudni kell játszani. Magamat olyan jégkorongozónak tartom, aki nem az egyéni statisztikákat böngészi, hanem a csapatét, engem az izgat, hogy nyerünk-e, haza tudunk-e hozni egy aranyérmet, mert rég volt már ilyen. Amit az edző kiszab neked, azt kell csinálnod, nem lehet mást, ez mozdítja előre az egész csapatot. Ha blokkolnom kell, akkor blokkolok, ha ki kell lövetnem a fogam, akkor kilövetem, ha megkapom a lehetőséget, akkor élni szeretnék vele.

Mit adott nektek a 8 pontos erdélyi túra a pályán kívül? Még jobban összeállt a csapat?

Már a szezon eleje óta nagyon egyben vagyunk, jó a hangulat, sok a vicc, nevetés, panaszra nincs ok. Ilyenkor egy erdélyi túra hab a tortán, együtt tudunk lenni több napot, olyan, mint egy kirándulás, összehozza a brigádot. Főleg ha jól megyünk, és ez a pályán is meglátszott. Nehéz Erdélyben meccset nyerni, mások a körülmények, sok az utazás.

Az első újpesti emberhátrányos egységben majd’ mindig ott vagy. Milyen érzések kavarognak benned, amikor meglátod, hogy egy csapattársadra kiállítás vár?

Szeretem az ilyesfajta kihívásokat, az emberhátrány nagyon az én terepem, és ezt érzi az edző is. Amikor látom, hogy kiállítás lesz, már készülök fejben, nézem, hogy az ellenfélnél melyik speciális egysége jön majd be, gondolkodom, vajon mit fognak majd csinálni. Nagyon szeretek hátrányban menni, csípem a védekező játékot, a blokkokat.

Nem gyakran szerzel gólt, de tavaly decemberben a Fradi ellen egy hét alatt a kupában és a bajnokságban is betaláltál, előbbin ráadásul emberhátrányban. Örök újpestiként extrán rá tudsz készülni egy Fradi elleni mérkőzésre?

Igen, nyilván. Egy Fradi–Újpest derbin libabőrös érzés kap el már amikor kimegyünk a jégre. Extra a motiváció az ősi rivális ellen, bevallom, nagyon szeretem a Fradi elleni meccseket, akkor még jobban megy a játék, telt ház is van általában, sok a szurkoló, dobolnak végig. Ha vérzünk, felszakad a szánk, akkor is megyünk tovább, vissza a jégre a lefújásig, az ápolás majd ráér utána.

A napokban kollégánk taktikai elemzést készített az UTE játékáról, ami megosztó fogadtatásban részesült. Ti, játékosok olvastátok, mit gondolsz az anyagról?

Igen, olvastuk, de nem foglalkozunk vele, tudjuk a dolgunkat. Nem érdekelhetnek minket külső tényezők, elemzések, hogy ki mit mond rólunk. Tudjuk, mit akarunk, és arra fókuszálunk. Ezt szerintem meg is mutattuk a pályán, úgy érzem, rácáfoltunk az írásra. Mindenkinek szíve joga, hogy mit gondol, mit elemez, mi gőzerővel megyünk tovább, a következő meccsből kell a legtöbbet kihozni.

Fotók: UTE (Balog Tamás, Jani Martin, Vörös Dávid)