Nagyon rosszkor jött a meg nem adott gólunk

A hosszú idő után hátvédpozícióból újra szélsővé avanzsáló Szirányi Bence mesélte el, hogyan látta a németek elleni mérkőzést szokatlan régi-új posztjáról, s természetesen az osztrákok elleni mindent eldöntő meccs is szóba került.

Mikor játszottál legutóbb szélsőként?

Jobbszélső voltam még Kevin Primeau idején a válogatottban, 2011-12 táján, Japán ellen Miskolcon, élesen bennem van. Ezúttal igyekeztem mindent beleadni, hogy kisegítsem Vilit és Balut, akik jóval nagyobb kaliberű csatárok, mint én… Próbáltam a kezük alá dolgozni, hogy nekik könnyebb legyen a feladatuk.

Mennyire érezted magad komfortosan?

Őszintén szólva baromira furcsa volt, hiszen van egy szisztéma, amit játszom hátvédként, ahonnan teljesen máshogy lehet látni a pályát, belátni az egészet. Csatárként viszont csak pályarészleteket látsz, úgyhogy elég jó kihívás volt. A szerencse, hogy én szeretem a kihívásokat, tehát úgy álltam bele a meccsbe, hogy örülök, hogy játszhatok, és igyekeztem minél több energiát hozni csapatba.

Olyan nyilván sosem hangzik el az öltözőben, hogy feladjuk a meccset, a feje tetejére állított összeállítás mégis azt jelezte, hogy Ausztriára is gondoltunk már…

Ilyesmi nem hangzott el az öltözőben. Semmi olyasmi nem volt benne, hogy feladnánk a meccset, próbáltunk némi zavart kelteni a módosításokkal. Meg akartuk nyerni ezt a meccset is, hiszen ha győztünk volna, már mindegy lenne az osztrák-meccs eredménye.

Mennyire jött rosszkor és esett rosszul a meg nem adott gólunk?

Pont rossz időben jött, ezt nyugodtan mondhatjuk. Nem is az a lényeg, hogy rosszul esett, hanem az, hogy öt a háromban voltunk, beszorítottuk őket és fordulópontjához érhetett volna a mérkőzés, hiszen olyasmiért kapták a második kiállítást, ami azt jelezte, hogy keményen dolgoztunk, és a bőrük alá másztunk. Ám hiába lőttük be, nem volt jó, ettől pedig kissé megzavarodtunk, gyorsabban vissza kellett volna rázódnunk.

Viszont mostanra érkeztünk el oda, hogy túl vagyunk a három nehéz meccsen, sok kapott góllal és egy Nagy Krisztián-sérüléssel – de végre jöhet a lényeg.

Igen, tudtuk a torna előtt is, hogy egy, legfeljebb két meccset nyerhetünk és kell nyernünk. Az összes többin is oda akartuk tenni magunkat, oda is tettük, ugyanakkor az amerikai, finn, svéd csapat ellen jóval nehezebben rúghatunk labdába, mint az osztrák, francia, német ellen. Mindent beleadunk holnap, meglátjuk, mire lesz elég, de mindenképpen meg szeretnénk nyerni!

fotó: Vörös Dávid/MJSZ