Kezdődnek a konferencia-elődöntők az NHL-ben

Az első napon a Dallas a Seattle-t, a Toronto a Floridát fogadja.

A Dallas Stars meglepően könnyedén, hat mérkőzésen búcsúztatta a Minnesotát. A déliek első sora, a Jason Robertson, Roope Hintz, Tyler Seguin trió tarthatatlannak bizonyult, ez a hármas együttesen 12 gólt és 25 pontot rakott a közösbe. Különösen a finn center játszott kimagaslóan, aki 5 góljával, 7 előkészítésével és 12 pontjával mindhárom kategóriában a párharc – utóbbiban a teljes mezőny – legjobbja volt; ráadásul abszolút univerzális, ugyanis előnyben, hátrányban és egyenlő létszám mellett is eredményes tudott lenni. Ám közel sem biztos, hogy a második fordulóra a trió együtt marad. Az első kört teljes egészében kihagyó Joe Pavelski ugyanis a sérülése után kész a visszatérésre, ezzel jelentősen javítva Peter DeBoer lehetőségeit. Amennyiben a veterán csatár visszatér, Seguin kerülhet a második sorba Mason Marchment és Max Domi mellé.

Amíg a Dallasban teljesen bíznak Pavelski visszatérésében, addig Seattle-ben a legnagyobb problémát Jared McCann elvesztése jelenti. Az alapszakaszban 40 góllal és 70 ponttal a házi ranglista első helyén végző csatár a negyedik mérkőzésen szenvedett sérülést, és egyelőre esély sincs arra, hogy ismét jégre lép. McCann helyett a vezérszerep megosztva Yanni Gourde és Oliver Björkstrand kezébe került: előbbi hat ponttal csapata legjobbja lett, utóbbi pedig a duplájával továbblőtte a csapatát a hetedik mérkőzésen. McCann pótlása megoldottnak látszik, ám a Seattle szemszögéből nagyon sok múlhat a bulik elhozatalán. Amíg a Dallas a rájátszásban az első 56% feletti mutatóval, addig a Kraken az utolsó előtti a maga 45%-ával.

Kapusposzton minimálisan a Dallas felé mérleg a billen nyelve. Jake Oettinger az első három meccsen 11 gólt nyelt be, de ezután alaposan felszívta magát, a következő három találkozón már csak hármat kapott, és még egy shutoutot is összehozott. A másik oldalon védő Phillip Grubauerről sem lehet azt mondani, hogy nem tette oda magát. A német hálóőr kapta a legtöbb lövést a playoff első körében, de az ő esetében sokat számított, hogy korábban három évet védett a Coloradóban, és jól ismeri egykori csapattársait. Végezetül érdemes megnézni a speciális csapatrészeket, azon belül is a Dallas emberelőnyét és a Seattle emberhátrányát. A Stars a fórok 37%-át használta ki, a Kraken viszont az alapszakasz 76%-a után a kivédekezést 89%-ra emelte, megölve ezzel a Colorado egyik leghatékonyabb fegyverét. Amennyiben a Kraken a széria folyamán ezt a szintet tudja tartani, kellemetlen meglepetéseket szerezhet.

Mindent összevetve a Seattle a bajnokcsapat kiejtésével már most túlteljesített minden elvárást; felszabadultan, szinte tét nélkül játszhat a második körben. Ezzel a tudattal el is lophat két meccset, többet viszont aligha. A Dallas alapból mélyebb társaság, nagyobb a támogatás a kék vonalról, ráadásul Pavelski is készen áll a visszatérésre. A Stars hat meccsen behúzza a párharcot, és három év után ismét a konferenciadöntőben játszhat.

A Toronto átlépett a saját árnyékán, véget vetett a két évtizedes sikertelenségnek, és 2004 után ismét a második fordulóban küzdhet. Ehhez az elmúlt három év nagydöntősét, a Tampát söpörte félre, és most azzal a Floridával kerül szembe, amely összesített 1-3-ról ejtette ki a minden idők legjobb alapszakaszát teljesítő Bostont. A Maple Leafst az első körben – minden meglepetés nélkül – az Auston Matthews, Mitchell Marner, William Nylander trió cipelte a maga 13 góljával és 34 pontjával. Különösen Matthews játéka volt kiemelkedő, aki a kiemelkedően offenzív játéka mellett a védekezésben is odatette magát a saját harmadában és a semleges zónában egyaránt. Ha ehhez még hozzátesszük azt, hogy a mélységet olyan játékosok erősítik, mint John Tavares és Ryan O’Reilly, akkor a Leafs szurkolóinak aligha kell aggódniuk. Sokkal nagyobb problémát jelenthet a kapusposzt, amin simán elmehet a párharc. Ilja Szamszonov 3,14-es kapottgól-átlaga és 90%-os védési hatékonysága ugyanis minden, csak nem impresszív: ilyen statisztikával kisebb csoda, hogy a Leafs túlélte az első kört, az ugyanakkor a mentségére legyen mondva, hogy a legfontosabb pillanatokban nem remegett meg, hiszen a Toronto három mérkőzést is a ráadásban húzott be.

A másik oldalon ezzel szemben Szergej Bobrovszkij beast-módba kapcsolt, és óriási érdemeket szerzett abban, hogy a Florida kiejtette a Bostont. Emlékezhetünk arra, hogy a Panthers még Lyonnal képzelte el a rájátszást, de aztán jött a kétszeres Vezina-trófea győztes, és nemcsak kiszorította a fiatal tehetséget, de az ötödik mérkőzésen például az utolsó másodpercben fogta meg Marchand szólóját. Bobrovszkijjal alapvetően csak két probléma lehet: az egyik a sérülékenység, a másik pedig a konzisztencia. Most viszont egyik sem hátráltatja, amivel meccseket is képes lehet ellopni. A mélységgel délkeleten sincs probléma. Matthew Tkachuk a maga 5 góljával és 11 pontjával a csapat legjobbja volt, Carter Verhaeghe 8 pontot tett a közösbe, Sam Reinhart neve mellé pedig négy találat került. Sokkal szembetűnőbb, hogy a hátvéd Brandon Montour is öt találattal zárt, amivel az egész NHL legjobbja volt a kékvonalasok között. Egyedül Aleksander Barkovtól várható több. A Panthers kapitánya 7 pontot szerzett ugyan, de mindössze egy gólt lőtt, ami egy ilyen kvalitású játékostól kevés. A Panthers bukását egyértelműen egy dolog okozhatja, ez pedig az emberhátrányos játék: a Boston 27 fórból 11-et gólra váltott, ami egészen borzalmas védekezést jelent 4 az 5 ellen.

Minden szempontot figyelembe véve továbbra is érvényes az a szabály, hogy a meccset a csatárok nyerik, a bajnokságot pedig a védelmek. Ez utóbbiban és főleg a kapusposzton jobb a Florida, amit ki is fog használni, ráadásul a délkeletiek olyan lélektani előnnyel érkeznek, ami pluszenergiát biztosíthat nekik. A két csapat valószínűleg elhúzza a hatodik, de inkább a hetedik mérkőzésig, ahol Bobrovszkij megnyeri a meccset és a szériát a Panthersnek.