Szerződés nélkül a fél osztrák válogatott

Mindenki a pontrendszerre mutogat, de az EBEL nem hisz a könnyeknek.

Az osztrák EBEL-csapatok jó szokásuk szerint már előrehaladott állapotban vannak a következő idény játékoskereteinek kialakításában, ám – ahogy arra a Kleine Zeitung rámutatott – több mint egy tucat válogatott játékosnak egyelőre nincs szerződése. A névsor talán még a két évvel ezelőttinél is acélosabb. A 14-ek ? Bernd Brückler, Rene Swette, Gerhard Unterluggauer, Philippe Lakos, Sven Klimbacher, Patrick Peter, Florian Iberer, Thomas Pöck, Marius Göhringer, Michael Schiechl, Philipp Pinter, Roland Kaspitz, Oliver Setzinger, David Schuller ? sanyarú sorsáért általános vélekedések szerint ismét az EBEL sokat kárhoztatott pontrendszere a felelős. Az EBEL-ben az osztrák klubok átlagosan tucatnyi importjátékossal állnak fel, a maradék 12 pontra kell találni közel ugyanannyi hazai játékost, akik általában töltelékszerepre vannak kárhoztatva.

A főként kanadaiak által edzett csapatokban a kanadai játékosokban van az edzők fő bizodalma, így az utánpótláskorból kiöregedett, a válogatottnál is számításba vett játékosok egyszerűen túl sok pontba kerülnek. A kiegészítő szerepre a fiatalok is megfelelnek, jó játékossá válni és a válogatottba kerülni pedig ilyenformán szinte a szakmai öngyilkossággal egyenlő. Az idei nyáron a fenti 14 fős névsor új rekordot jelent, ők azok, akik egyelőre nem tudják, hol fognak játszani szeptembertől. Az EBEL egyre kevesebb osztrák játékost foglalkoztat, 2015/16-ban 136-an voltak, a korábbi 3 idényben viszont rendre 154, 150 és 156 volt ez a szám. 2011/12-ben, amikor két osztrák csapattal kevesebb játszott még a ligában, 123 hazai játékos lépett jégre a bajnokságban.

Korábban már Peter Znenahlik is élesen kikelt a rendszer ellen, emlékezhetünk, Chris Harand még perre is ment a ligával az egyébként minden ígéret ellenére azóta is szupertitkosan kezelt pontrendszer ügyében, egy évvel ezelőtt nyáron Marco Pewal döntött úgy, hogy nem kilincsel azért, hogy szerződtessék valahol, abbahagyja a hokit. Bőkezűen tékozolják el tehát a szomszédban a jó játékosokat. Az osztrák szövetség, az ÖEHV pedig tehetetlennek tűnik. Hiába mondta a legutóbbi A csoportos kiesés után még Prágában Dieter Kalt elnök és Alpo Suhonen sportigazgató, hogy nagy hiba volt teljesen elengedni az EBEL kezét és hagyni a pontrendszer bevezetését, most éppen a szövetség az, aki újabb szintre terjeszti ki a sokat kárhoztatott rendszert. Márpedig azóta a divízió 1/A csoportos vb-n is kaptak egy pofont, 25 év után a másodosztályban rekedtek.

Az INL-t követően megalakult AHL-ben ugyanis ugyanazt a pontrendszert vezetik be csak más értékekkel, mint amely az EBEL-ben működik. A másodosztályban azonban legfeljebb csak 36 pontot érhet egy játékoskeret. Hogy ez aztán a gyakorlatban valóban segíteni fogja-e a hazai játékosok érvényesülését, abban egyelőre sokan kételkednek.