A magyar válogatott játékosoknak az EBEL-ben a helyük

Cser-Palkovics András, az új MJSZ-elnökség Volán által delegált tagja meglepő hangütésű, “az egész világ ellenünk van” karakterű nagybeszédet tartott szerdán. Tudjuk be mindezt annak, hogy politikusként és “választók” előtt tette.

Szurkolói ankétot tartott a Fehérvár AV19 és Székesfehérvár önkormányzata. Az esemény házigazdája dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere volt, aki hétfőtől a Magyar Jégkorong Szövetség elnökségi tagja, a fehérvári csapat delegáltjaként, egy éven át. Az eseményt a fehérvári klub médiacsapata élőben közvetítette a világhálón, majd a felvételt kitették a legnagyobb videómegosztóra.

A polgármester a szakmai megszólalók után kapott szót, és egyből egy fricskával indított. Mint jelezte, biztos nem tud elnökségi munkát végezni, ha Ocskay Gábor és Török László nem segít neki szakmailag. “Főként azért, mert úgy látom, nem csak rám fér a segítség szakmailag, hanem az egész elnökségre, mert pontosan nem látom, ki fogja a szakmát képviselni az elnökségben. De nyilván azért leszünk ott, hogy majd valahogy ezt is megoldjuk.”

A kötelező udvariassági körök után elmondta, Ocskay Gáborral közösen három feladatot jelöltek meg a közös munka kezdetén. Ezek az infrastruktúra fejlesztése, a nagy csarnok kérdése és a klubbal kapcsolatos működtetési kérdések voltak. A multifunkciós arénával kapcsolatban elhangzott, hogy a tervek készülnek, a folyamat elindult, a telket hamarosan megvásárolják, erre ad 508 milliót a kormány döntése alapján a központi költségvetés, nagyjából egy év múlva indulhat a közbeszerzés, a kivitelezés pedig a tapasztalatok szerint másfél évet vehet majd igénybe. Mindenképpen jó hír még, hogy az Ifjabb Ocskay Gábor Jégkorong Akadémia működése stabil alapokon áll.

Majd így folytatta: “A szövetség nélkül ez nem megy. Amikor arról beszélünk, hogy miért fontos a szövetség és mi történik most, akkor azt látni kell, hogy azt a keretet, ami a társasági adóból a mi klubunk, az akadémia rendelkezésére áll, azt a szövetség állapítja meg. Hogy mennyi pénz van az utánpótlásra, abban már nagyon nagy szerepe van annak, hogy ki a szövetség.”

(?)

“Az EBEL-csapat szereplését úgy értékeljük, hogy ha a körülményeket nézzük, különösen az anyagiakat, akkor ennek a csapatnak nagyjából tökutolsónak kellene lennie, mióta mi az EBEL-ben vagyunk. Erről ritkábban beszélünk, de itt millió eurókkal kisebb költségvetésből csináljuk, amit csinálunk, mint a közepes költségvetésű osztrák klubok, most az extra költségvetésűekről ne is beszéljünk. Emellett állítom, hogy egymillió euróval nagyobb költségvetéssel, ezzel a szakmai munkával az EBEL-ben oda lehet érni a legjobbak közé. Ha ez stabilan és egyértelműen tervezhető módon rendelkezésre áll. Hozzátéve, hogy az is látszik, és érzékelni lehet, hogy verseny van. Legalábbis az irodák mélyén azt gondolják néhányan, hogy verseny van. Igen, elhangzott, mondjuk ki, hogy vannak más, EBEL-be ácsingozó klubok, egy nálunknál nagyobb városban. Azt gondolom, hogy ez nem probléma, sőt a magyar jégkorong tekintetében nem baj, ha a piramist szélesítjük. Az sem baj, hogyha egyre több komoly műhely van vidéken és Budapesten, ez egyáltalán nem probléma.

Az a kérdés, hogy ezt milyen áron érjük el. Ha azon az áron érjük el, hogy egymás hátán akarunk felkapaszkodni, akkor most előre mondom, hogy a következő években nem az A csoportért fog küzdeni a magyar hoki. Ha a szinergiákat használjuk ki és erősítjük az összes műhelyt, mindenkit a saját szintjén, akkor stabilizálni lehet a magyar hokit a legjobbak között. Mert egyébként látszik, hogy folyamatos a fejlődés, és amennyire én ezt meg tudom ítélni, a két A csoportos világbajnoki szereplés között is óriási szakmai különbség volt. Nem hozzáértőként, de lokálpatriótaként elmondom, hogy ha az elmúlt években már elfogadta volna a szövetség azt, hogy a magyar válogatott játékosoknak az EBEL-ben a helyük ? kivéve nyilván azokat, akik az EBEL-nél jobb ligában tudnak játszani ?, akkor szerintem most bennmaradunk a vébén.

És hogyha mi fel akarunk jutni az A csoportba, akkor a nem jobb ligákban játszó magyar játékosokat haza kell hoznunk Fehérvárra. Azért Fehérvárra, mert mi fogunk az EBEL-ben indulni. Tetszik, vagy nem tetszik az bárkinek. Úgyhogy ebben a tekintetben kőkemény kérdés, hogy mi fog történni a szövetségben. És arra is szeretném felhívni a figyelmet, hogy a szövetségben Fehérvár ebben a pillanatban egy évig van stabilan bent. Ugyanis a polgármestert a MOL ligás csapatok delegálták, ők pedig vetésforgóban egy év után váltanak. Tehát amikor Gábor elköszönt a szövetségtől és én egy évig vagyon bent, akkor ez azt jelenti, hogy ebben az egy évben ezt a stabilitást meg kell teremteni.

Nagyon fontos az, hogy a felálló új szövetségi vezetésnek ? lehet akármilyen véleményünk erről a folyamatról ? egy kőkemény kérdésben nagyon kell szurkolnunk ? nyilván ez a közéleti ember feladata ?, hogy ugyanazt a szövetségi támogatást megkapjuk a magyar államtól, mind mondjuk a kézilabda vagy a kosárlabda. Az egyik oldalról megkaptuk akkor, amikor a látványsportágak közé lett emelve a jégkorong. Nem volt ez automatikus, és biztos, főleg abban az időszakban nem is mindenki gondolta úgy, hogy ez indokolt. Ma nem tartana itt a magyar hoki, ha csak négy sportág a látványsportág és nincs ott a jégkorong. De meg kell teremteni ennek a másik lábát, mert a társaságiadó-kedvezmény óriási segítséget nyújt az utánpótlásban, az infrastruktúrában nélkülözhetetlen, de nagyon komoly problémákat okoz a szponzoráció tekintetében, mert a cégek jelentős része azt gondolja, hogy amikor átutalta a társasági adót, akkor kipipálta a szponzorációt. Erről Gábor álmatlan éjszakái után sokkal többet tudna nálam mesélni, én csak a végszámokkal szoktam szembesülni, amikor elmondja, hogy éppen hogy állunk. Tehát ez egy nagyon fontos kérdés. Az utolsó ilyen megállapodást a kosárlabda-szövetség hozta tető alá, néhány héttel, hónappal ezelőtt, úgy gondolom, ugyanilyen megállapodás jön majd létre a jégkoronggal. És a következő nagyon fontos kérdés, hogy a szövetség elnöksége azt milyen alapon fogja elosztani.

Én a műhelytámogatásokban hiszek, mert a valódi munka a műhelyekben zajlik. Nyilván nekünk a magyar hokit nézve fontos, hogy mi történik Miskolcon, Debrecenben, Dunaújvárosban, fontos hogy mi történik a székely akadémiával ? kiemelten fontos, Gábor szokta nekem magyarázni, hogy ez szakmailag miért fontos, nyilván identitásunk tekintetében is fontos. És nyilván fontos, és szeretném itt a nagy nyilvánosság előtt is elmondani, hogy igen, fontos, hogy a fővárosban milyen jégkorong van, mert egy akkora piacot nem lehet kihagyni a magyar jégkorongból, tehát muszáj, hogy ott is fejlődés legyen. De az is fontos, hogy az EBEL-csapat tekintetében Székesfehérvár megkapja a kiemelt műhelytámogatást. Azért, mert itt játszanak a válogatott játékosok. És reményeim szerint néhány hét múlva ráadásul még több játékos fog itt játszani. És ezt finanszírozni kell. És ma a finanszírozás úgy történik, hogy Székesfehérvár finanszírozza. Ma a magyar jégkorong legnagyobb szponzora Székesfehérvár önkormányzata. Nem a MOL, nem azok a vállalatok, akik adják a szponzori vagy taós támogatást a szövetségnek, hanem Székesfehérvár önkormányzata. Szerintem legalább háromszor, de inkább négyszer adunk több pénzt, mint amit bárki rajtunk kívül ebben az országban a jégkorongnak ad.

Ezt én szívesen teszem, nyilván a város gazdasága ezt szerencsére megtermeli, és soha nem volt ebből vita a helyi közéletben, de azért akkor azt kérjük, hogy a Magyar Jégkorong Szövetség is tegye hozzá azt a segítséget, hogy ezzel a bizonyos másik részével a következő 3-4-5 évben lehessen anyagilag stabilan tervezni a csapat szervezését. Nem a rövid távról beszélek, mert eddig is megoldottuk, ezután is megoldjuk, csak egyszer jó lenne már előre látni 3-5 évet, hogy perspektívát tudjunk mutatni a játékosoknak, a ma csapatot kereső, külföldön játszó válogatottaknak, és azt tudjuk nekik mondani, hogy gyertek haza, mert ez a magyar jégkorong érdeke. Nyilván akik jobb, vagy sokkal jobb bajnokságba tudnak menni, az egy teljesen másik kérdés. De hogy ma magyar játékost MOL ligás csapat akarjon hazahívni Németországból vagy az osztrák ligából, az nonszensz, az nem szolgálja a magyar jégkorong további fejlődését.

Egy kicsit a klubhűségről is szeretnék beszélni: az nem szolgálja a magyar jégkorong érdekét, hogy egy fiatal játékos meg a szülei úgy döntenek, hogy ők elmennek egy MOL-csapat utánpótlásába. Ez nonszensz. Ha erre az útra lép rá a magyar jégkorong, akkor egy év múlva ne álmodozzunk a feljutáson, a következő években meg végképp ne, sőt örüljünk annak, ha elkerüljük a kiesést. Az az eredmény, amit sikerült elérni az elmúlt egy évtizedben, elképzelhetetlen lett volna a lépcsőzetes építkezés nélkül és egy MOL Ligánál erősebb ligában való szereplés nélkül. Ha ezt nem értjük meg, akkor nem értjük az előző évek egyébként sikeres és egyértelmű szakmai működését.

Analógiát szeretnék mondani egy másik sportág tekintetében. Nyilván nagyon szurkoltunk ennek a vezérhajójának a hétvégén. Mindenki szurkolt, hogy nyerjék meg a BL-t. Emellett nem gondolom, hogy az lenne a magyar jégkorong érdeke, hogy a topcsapatában magyar játékos alig játsszon. Mert annak az a vége, hogy nem vagyunk ott az olimpián, egy egyébként sikersportágunkban. A magyar hokinak pont az adta a fejlődését, hogy a topcsapatunkban ott voltak a magyar játékosok, volt perspektíva, volt hová a fiataloknak belépni és honnan belépni a válogatottba. Nem az a helyes út, ha teletesszük külföldi játékosokkal akármelyik csapatunkat. Hanem az, hogy minőségi külföldi játékosok mellett a magyar játékosok megkapják a lehetőséget a MOL-csapatban, aztán pedig az EBEL-ben, aztán pedig a válogatottban. És legyen verseny.

Nagyon furcsa érzés volt egy évvel ezelőtt és most is megélni azt, hogy úgy jutottunk fel a krakkói vb-n és játszottunk most a világbajnokságon, hogy senki nem beszélt arról, mi volt ebben Székesfehérvár szerepe. És ez nekem azért esik rosszul, mert itt a közösség adja a pénzt. Nem a polgármester. Az az anyagi forrás, amit ma átadunk a hokinak ? és ami jóval több, mint amit bármelyik másik fehérvári csapatnak adunk, ezt szeretném aláhúzni ?, ahhoz képest még kellene pénz. Nem sok pénz. Tárgyalunk, egyeztetünk, de végre egyszer érdemi segítség kell, mert ígéretet most már sokat kaptunk, de valódi segítséget jóval kevesebbet. Egyébként a volt leköszönő elnöktől, az előzőtől, nem a megbízottól kaptuk talán a legtöbbet. Bízom benne, hogy a következő hetekben, hónapokban ez meg fog oldódni. Ha kell, ezt egy ideig Fehérvár önkormányzata még mindig meg tudja oldani. De egyszer elérjük azt a határt, amikor már nem tudjuk megmagyarázni azt a nagyságrendet, amit egy önkormányzat tud adni. A város elkötelezett, hogy a hoki fővárosa maradjon, az elmúlt hetek eseményei után most már csak azért is az fog maradni.

De hozzá kell tenni, hogy nekünk a magyar hokiban kell gondolkodni. Eddig is ezt tettük, ez volt a felelőssége ennek a klubnak és a jövőben is ez lesz a felelőssége. De ehhez egészen biztos, hogy meg kell másoknak is érteni, hogy a verseny nem baj, az nem baj, hogyha adott esetben lesz majd egyszer egy másik olyan magyar csapat, aki odakerül hozzánk (az EBEL-be), de ne a hátunkon, hanem inkább egymás segítésével, mert a magyar jégkorongnak ez az érdeke.

És azért egy kicsit önkritikusak is legyünk ? ez lenne a zárógondolat ?, nekünk is fejlődni kell ehhez. Infrastruktúrában is, humánpolitikában, kommunikációban, szurkolók kiszolgálásában, nyilván sok mindenben. Ebben az évben is tudnánk olyan ügyet mondani, ahol mondjuk a kommunikáció tekintetében nem biztos, hogy jól jártunk el, még akkor is, ha esetleg a másik fél sem jól járt el. De hidakat, pláne Fehérvárhoz kötődő emberek tekintetében, nem szabad felégetni, hanem inkább most meg kell próbálni újjáépíteni.

Azt kérem ezért cserében, hogy a szurkolók adják meg a támogatást a klubnak ugyanúgy, ahogy ezt eddig is megtették. Értse meg mindenki, hogy egy nagyon nehéz időszak lesz a következő, mert mások esetleg már unják azt a hegemóniát, ami e sportágban megtörténik. De ameddig itt van 3500 ember, itt van 1700 bérletes, itt van ez a csapat és ameddig a játékosok hűségesek ehhez a városhoz és visszaadják, amit a közösségtől kaptak ? és azt tapasztalom, hogy visszaadják ?, és amíg a fiatalokat rá tudjuk venni arra, hogy Magyarországon igenis csak itt van lehetőségük arra, hogy egyébként fejlődjenek, addig ez a vezérhajó szerep egészen biztos, hogy meglesz.

Közösen pedig néha kérjünk néhány nagy fehérvári céget arra, hogy ne csak arra várjunk, hogy valaki valahonnan a világból segítsen nekünk, hanem azért vannak ebben a városban ma már olyan cégek, akik simán felvállalhatnák akár magukban is azt, hogy ezt a sportágat és ennek ezt a központi műhelyét komolyabb összegekkel segítik. Mert megérdemli ez a sportág és megérdemli ez a klub, nem tudom, hogy mit kellene még tenni és mit kéne még ehhez bizonyítani.

Köszönöm mindenkinek az egész éves munkát, a város részéről minden anyagi támogatás rendelkezésre áll.”

A polgármestert megelőzően és utána a klub vezetői és edzői sorban értékelték az elmúlt szezont és vázolták a következő évet. Túl sok részlet természetesen még nem hangzott el, de gőzerővel folyik a munka, a 2016/17-es szezon előkészítése. A MOL Liga-csapat nagyon szerette volna hazahozni Kornakker Dánielt, de a fiatal kapus visszatér Amerikába, így minden bizonnyal két légiós kapussal vág a szezonnak Kóger István csapata, aki egy bekket és két-három csatárt igazolna külföldről. A fiatalok újra Fehérvári Titánok néven indulnak a MOL Ligában, sok junior és ifjúsági korú játékos kap majd lehetőséget. Az U20-as csapathoz külföldi vezetőedző érkezik. Az EBEL-keretről ennyi konkrétum sem derült ki.

A másfél órás ankét teljes anyaga itt tekinthető meg: