?1. nap ? Minden nagy utazás egy kis lépéssel kezdődik

Medgyes László, a női U18-as válogatott felszereslésmenedzser-szertárosa személyes jegyzetét olvashatják, amelyet eredetileg a belső facebook-csoportnak ír, de megállapodásunk alapján a széles nyilvánossággal is megosztjuk, mert úgy érezzük, értékes információkhoz juthat mindenki.

“Eljött a várva-várt nap. Igaz, hogy ez a nap már tegnap volt (vagy ma van?) Kicsit bizonytalan vagyok, mert helyi idő szerint már 00:30 van, ami otthon 23:30. Először egy kis személyes felvezetőt írok, mert az, hogy tegnap (ma) el tudtunk indulni, egy többismeretlenes egyenlet megoldásaként valósulhatott meg. Bizonyára tudjátok, hogy milyen egy ruházati cikkeket kaptak a lányok, s ezeknek a kiosztása sem volt egyszerű feladat. Az egy dolog, hogy többé-kevésbé sikerült jó mérteket beszerezni az egyes árucikkekből, de ahhoz, hogy mindezek valamilyen módon megkülönböztethetőek legyenek a tömegcikkektől, még el kellett helyezni rajtuk azokat az azonosító jegyeket, amelyek egyedivé varázsolják őket. Ezt a feladatot kétféle módon valósítottuk meg, egyrészt matricázással, másrészt hímzéssel.

Szerintem minden szépre sikerült, a fekete kötött egyensapka is kiválóan mutat a kalocsai motívumokkal az oldalán. Ezen a világbajnokságon fognak a lányok először egyforma fejvédőkben és egyforma kesztyűkben játszani, ami véleményem szerint a csapat egységes megjelenésének is nagyon jót tesz. Itt kell megemlítenem az egyen csapatzsákokat is, amelyek szintén jó szolgálatot tettek, amikor a buszba kellett bepakolnunk, mert nem kellett ?Sokoban? módjára azzal foglalkoznunk, hogy melyik táska mellé melyiket tudjuk beilleszteni. No de ne szaladjunk ennyire előre! Indulás előtt még rengeteg olyan feladatot kellett elvégezni, amely nélkül egy ilyen utazás inkább lett volna tortúra, mint túra?

A felkészülésben nagy segítséget kaptam Illés Sándortól, aki minden kívánságunkat megpróbálta teljesíteni, s összeállította azokat a felszereléscsomagokat (pászka, recsi, jelvények, zászlók, ajándékok), amelyek nélkül egy top divíziós világbajnokság elképzelhetetlen. A vb lebonyolítási rendjének következtében a felkészülés és a csomagolás, valamint a karácsonyi ünnepekre történő felkészülés jelentős átfedést mutatott, ezért a szakmai stáb ez évi karácsonya a kettősség jegyében telt.

Magam részéről a csomagok összeállítása már 5-6 nappal az indulás előtt megkezdődött, s halomban álltak a garázsban mindazok a cuccok, amelyek arra vártak, hogy valamilyen módon dobozba, táskába vagy éppen botzsákba rendeződjenek. Ilyenkor legfőbb szerepet a mérleg játssza, mert a csomagonkénti 23 kg-os súlyhatárnak történő megfelelés nem egyszerű feladat. Amint az a későbbiekben kiderült, a mérési hibák miatt a reptéren csomagátcsoportosítási feladatot is el kellett látnunk, de ebben már tapasztaltak vagyunk, így sikerült az optimális csomag darabszám/súly arányt megtalálnunk.

Fotó: Somogyi Viktor (Facebook)

Az indulás nem volt zökkenőmentes, mert a gépünk már Helsinkiből késve indult, így a visszaút is az előre tervezett 11:35-ös időpont helyett 12:40-re csúszott, amely valójában 13:00 lett. A várakozás alatt szembesül az ember igazán azzal, hogy a reptéren szemérmetlen szabad rablás folyik, mert nem tudom másnak nevezni azt, amikor egy fél literes ásványvízért 700 Ft-ot kell(ene) fizetni?

Így aztán már halmozott késéssel érkeztünk meg Helsinkibe egy nyugodt repülőút után. Siettünk a kiszállásnál, mert legutóbb még le sem értünk, csomagjaink már a szállítószalagon jártak körbe-körbe? Mit ne mondjak, most nem siették el magukat a reptéri rakodók. Lehet, hogy megijedtek, mikor látták, hogy kétcsapatnyi hokiszsákot kellene kirakniuk a repülőgép gyomárból? Lényeg a lényeg, helyi idő szerint 16:00-kor landoltunk, és a csomagjainkhoz 17:00 után jutottunk hozzá?

Ezt követően sikerült mindent optimálisan bepakolnunk a buszba ? itt azért látszott, hogy a finnek rutinosan jégkorongcsapatok transzportálása terén, mert megfelelő csomagtérrel rendelkező buszt jelöltek ki a szállításunkra. Mintegy másfél órányi buszozást követően érkeztünk meg Vierumakiba, ahol először az öltözőt foglaltuk el, majd a szálláson történő kipakolást követően vacsora következett. A vacsorát követően a lányok megnézhették a finnek csehek elleni edzőmérkőzését (amit a csehek simán nyertek 3-0 arányban), vagy pihenhettek a szobáikban. A csapat tagjai egy emeleten vannak, kétágyas szobákban.

Én az öltözőt vettem pártfogásba, s ezen a túrán újdonságokkal találkozhattak a lányok, mert a szerelészsákokat csak a helyükig kellett bevinniük, ezt követően az öltözői rend kialakítása már az én feladatom volt. Most még nem tudok nyilatkozni a fogadtatásról, de remélem, hogy egy-két nap múlva már be tudok számolni arról, hogy ez mennyire vált be?

Jól elszaladt az idő, ezzel be is fejezem az első beszámolót, mert hamar reggel lesz, bár a sötétség, azt hiszem, kora délelőttig megmarad majd?

Holnap (ma) új nap, új feladatok? A csapatnak 08:30-kor lesz ébresztő, majd reggeli után egy kis száraz mozgás szerepel a programban. Délután már egy 60 perces átmozgató edzésünk is lesz, majd tervek szerint egy esti mozi zárja a napot.

Végül, de nem utolsósorban meg kell említenem, hogy Prohi már megnyitotta a rendelését, így aki igényt tart rá, jelentkezhet nála masszírozásra.”