1,6 millió rendes ember

A Nemzetközi Jégkorong Szövetség közzétette éves jelentését, melynek kapcsán külön cikkben elemezte a világon igazolt sportolóként jégkorongot űzők számát és ennek változását. Jelentős növekedés tapasztalható, Magyarországon is, akárcsak szerte a világban, lényegében minden kategóriában. Összesen 1 602 876 játékost regisztráltak a 2011/12-es idényben, ami a múlt évhez képest 52 892 fős, vagyis 3,4%-os növekedést jelent. Növekedés jellemez minden kategóriát, vagyis a felnőtteknél, az utánpótlásban, a nőknél, valamint minden típusú hokinemzetet, nagyot és kicsit is.

A növekedés különösen szembetűnő a női szakágban, köszönhetően többek között az IIHF promotáló akcióinak. Ebben a tekintetben hazánk az éllovasok közé tartozik, hiszen egy év alatt a női játékosok száma több mint kétszeresére emelkedett. Nem hiába mondta blogunknak dr. Kolbenheyer Zsuzsanna, az IIHF elnökségének magyar tagja, hogy szívügyének tekinti a női hokit.

A hoki továbbra is Kanadában a legnépszerűbb, ahol 617 107 regisztrált játékos található. Ez azt jelenti, hogy minden 56. kanadai állampolgár hokizik, továbbá minden “két és feledik” hokista kanadai. A legnagyobb hokinemzetek (a 100 főre jutó hokisok számát tekintve) Finnország, Csehország, Svédország, de ebbe a kategóriába tartozik Izland és Észtország is. Magyarországon a helyzet folyamatosan javul. Az utánpótláskorú játékosok száma 1719-ről 2713-ra emelkedett, ami közel 60%-os növekedést jelent. Ez még akkor is figyelemre méltó, ha tekintetbe vesszük, hogy e növekedésben feltehetően szerepet játszott a társaságiadó-kedvezmény, a TAO intézménye is. Hasonló hatásról a női hoki esetében is beszélhetünk.

Ami a kirakatot, vagyis a felnőtt jégkorongot illeti, a játékosok száma egy év alatt majdnem 20%-kal növekedett idehaza, ami mindenképpen szép teljesítmény. Jelenleg 218 felnőtt korú jégkorongost tartanak nyilván, ami a világranglistán közelünkben tartózkodó országok között a második legalacsonyabb. Érdekes módon Szlovéniában még ennél is kevesebben űzik ezt a sportágat, mindössze 148-an, az utánpótlásban pedig mindössze 707 játékost regisztráltak, ami kétezerrel kevesebb a magyarországinál.

Ha a népességszám szerint korrigáljuk ezeket az adatokat, akkor persze azt kapjuk, hogy arányaiban náluk jóval többen űzik ezt a sportot, de azért mégiscsak elgondolkodtató, hogyan készíthették fel azt a 148, illetve 707 játékost, amitől ennyivel jobbak nálunk. És itt most nem csak az EBEL-re gondolunk, hanem arra a rengeteg légiósra, akik Európa topligáiban játszanak. Talán egyszer érdemes lenne közelebbről szemügyre venni, mit is csinálnak ők másképp, mint mi.