Mestyán: Az újvárosi szurkolók nem ezt érdemelték

Az önmaga újraszervezésére koncentráló DAB-ot elhagyó hokisok közé tartozik a 30 éves védő, aki döntőt szeretne játszani a Debrecennel.

Tapasztalt bekkel erősítette meg keretét az újoncként is Erste Liga-elődöntős DEAC, a következő szezonban náluk szerepel Mestyán István. A jégkorongozó karrierje döntő részében szülővárosában játszott, korábban kétszer (a Ferencvárosba rövidebb, a MAC-ba hosszabb időre) igazolt el. Mennyire nehéz harmadszor is elhagynia Dunaújvárost? ?Nem okozott igazán nagy problémát számomra, hogy elfogadjam a debreceniek ajánlatát, ez a mai profi hokival együtt jár. Amikor a Fradiban és a MAC-ban játszottam, akkor is ingáztam Dunaújváros és Budapest között, nem volt ezzel semmi gond, igaz, most Debrecen kicsit távolabb lesz.?

Az Acélbikák tavalyi szezonja nagyon rosszul sikerült, egy rettenetes középszakasz után nem jutottak be a negyeddöntőbe sem. A klubvezetés a gyenge teljesítményt a játékosok egy részének motiválatlanságával magyarázta. A kérdés adja magát: hogyan látta ezt belülről egy tősgyökeres újvárosi? ?Abszolút egyet tudok érteni ezzel az értékeléssel. Sajnos mi, játékosok nem tettünk elég munkát a tavalyi szezonba. Minden lehetőség és körülmény adott volt, nem éltünk velük, és ami a legjobban hiányzott, az a játék iránti alázat volt. Ezt maximálisan tükrözte a siralmas helyezésünk. Sajnos az öltözői morál is hagyott kívánni valót maga után, a közelében sem volt a régi újvárosi feelingnek, amilyennek mindig is kellene lennie egy öltözőnek. Ez rányomta a bélyegét a mindennapokra. Sajnálom, hogy így alakult, a dunaújvárosi szurkolók nem ezt érdemelték.?

A 30 éves játékos tehát csapatot váltott. ?Azt kell mondjam, nagyon hamar közös nevezőre kerültem a debreceni vezetőkkel. David Musial vezetőedzőt és Kecskeméti Áron másodedzőt régóta ismerem, David Dunaújvárosban volt is edzőm, tudtam, mire számíthatok. Amikor beszélgettünk, konkrétan nem volt szó arról, hogy milyen szerepet szánna nekem a csapatban, de azt úgyis nekem kell kiharcolnom. Ha jó teljesítményt nyújtok, több feladatot, több jégidőt kapok, és fordítva. Csak rajtam múlik. A tavalyi szezonban már látszott, hogy jó szakmai munka folyik Debrecenben, és ehhez én is hozzá akarom tenni a magamét. Jó lenne döntőt játszani a szezon végén.?

Mestyán István több mint tíz éve játszik a magyar élvonalban, így van összehasonlítási alapja, hogy milyen is volt az átalakult Erste Liga színvonala. ?A két topcsapat Szlovákiába távozása érthetően átrendezte az erőviszonyokat, és bár én örülnék, ha itt játszanának, tudom, hogy ennek most nincs realitása. Habár ez némileg érezhető volt a szezon színvonalán, a másik oldalon vannak pozitív fejlemények is. Az eddiginél sokkal több fiatal játékos kapott lehetőséget, és az alapszakasz végére, a középszakaszra már fel tudtak nőni a liga elvárásaihoz. A bajnokság erejét szintén növelte, hogy főként az erdélyi csapatok olyan szintű légiósokat, több száz KHL-meccses hokisokat szerződtettek, amilyenek itt eddig nem túl gyakran játszottak. Habár idősebb hokisokról beszélünk, ám a jégen látszott, hogy hihetetlen technikásak, remekül korcsolyáznak, mindent tudnak a jégkorongról.?

A hátvédnek volt egy néhány éves időszaka, amikor gyakran kapott behívót a válogatottba, sőt a szentpétervári A csoportos vb-n a világ legjobbjai ellen léphetett jégre. Az utóbbi két évben azonban kimaradt a keretből, de vajon van-e visszaút számára? ?Ha nagyon kiemelkedő teljesítményt nyújtok Debrecenben, akkor esetleg felhívhatom magamra a szakmai stáb figyelmét, kaphatok behívót a bővebb keretbe, ahonnan csakúgy, mint néhány évvel ezelőtt, kivívhatom magamnak a helyet akár a világbajnokságra utazó csapatban is. Ez persze most jóval nehezebb. Nagyon sok remek játékos pályázik erre, de egy sportoló soha nem adhatja fel.?

fotó: Boda Bence/DAB