Mire számíthatunk a Ferencváros légiósaitól?

Kanadaiak, északiak, oroszok ? egyre jobbak a külföldi hokisok az Erste Ligában. Elemzünk, mégpedig csapatonként.

Nem is olyan régen, alig pár évvel ezelőtt még légiósok nélkül is meg lehetett nyerni a magyar bázisú nemzetközi bajnokságot. Ez ma már elképzelhetetlen. A trend nyilvánvaló: a győzelemre, a dobogóra vagy akár csak a tisztes helytállásra pályázó csapatok igyekeznek egyre erősebb vendégmunkásokat szerződtetni. Az egyik a tengerentúliakra, a másik az északiakra, a harmadik az orosz iskolára épít, miközben abszolút elitligákból is érkeznek hokisok, olyanok is, akik egyáltalán nincsenek túl pályafutásuk csúcsain. Az Erste Ligában egy-egy mérkőzésre fél tucatnyi légiós nevezhető ? helyes, hogy van ilyen korlát ?: sorozatunkban végigvesszük, hogy az egyes csapatok hatos fogataitól mire számíthatunk az előttünk álló szezonban. A Ferencvárossal kezdünk.

A zöld-fehérek új vezetőedzővel, nagy reményekkel, komoly tervekkel vágnak neki a 2018/19-es idénynek. Fodor Szabolcs most debütál felnőttcsapat élén, de a korosztályos bajnokságokban már megmutatta: megvannak a képességei, hogy jó edző váljék belőle, remélhető, hogy eredményesen csatlakozik a Majoross Gergely?Szilassy Zoltán-féle vonalhoz, melynek keretei közt fiatal magyar szakemberek kerülnek kulcspozíciókba jégkorongunkban.

A Ferencváros azok után, hogy 2012?2015 között három szezonban nem érte el a rájátszást, a következő három alkalommal negyeddöntőzni tudott. Az utolsó két nekifutáskor nem is akárhogyan. Előbb a DVTK Jegesmedvéket kényszerítette hét-, majd a MAC Budapestet hatmeccses szériára, azaz csak nagynehezen engedte továbbmenni a későbbi bajnokokat. Az utóbbi szezonok két döntős klubjának Extraligába “igazolása” szélesebb távlatokat nyithat a zöld-fehérek számára, és bár Fodor Szabolcs blogunknak nem mondta ki, hogy okvetlenül meg szeretnék nyerni a bajnokságot, az esélyesek között indokolt számon tartanunk a csapatot. Ahova egyrészt kiváló magyar hokisok is érkeztek ? Arany Gergelytől Pavuk Attilán, Tóth Adriánon, Tóth Gergelyen át Tóth Richárdig és tovább ?, másrészt egy az egyben lecserélték a légióskontingenst. Közönségkedvencek is távoztak ? mint Juhamatti Hietamaki, Heinrich Jabornik és Jereme Tendler ?, viszont a helyükre jó nevek érkeztek. Vegyük sorra őket.

Leo Fitzgerald (CAN, csatár, Bemidji State University, NCAA)

Légiós ikrekre nem nagyon emlékszünk a magyar hokiból, ezentúl ilyet is látunk. A Fitzgerald testvérek a szezon előtt nem sokkal töltik be 25. életévüket, előttük az élet. Leo nem egy nagydarab szélső, alighanem fürgeségével tűnhet majd ki. Profi pályafutása most kezdődik. Nem mondhatni, hogy az NCAA egyetemi ligában szórta volna a pontokat, a legjobb szezonjában 6+11-ig jutott. Majd az ECHL-ben összesen három meccsig.

Myles Fitzgerald (CAN, csatár, Bemidji State University, NCAA)

Myles még kisebb termetű, mindössze 168 cm a hivatalos magassága, ám egy egészen apró árnyalattal eredményesebb volt csúcsszezonjában Leónál, amikor is 6+12-t ért el a Bemidji State Universityben. Neki egy profi találkozója sincs. Itt felidézhető érdekesség, hogy Fitzgeraldék hármas ikrek, és harmadik testvérük, Gerry vitte eddig a legtöbbre közülük. Ő nem jött Európába, nincs rá oka, hiszen tavasszal bemutatkozott az AHL-es Iowa Wildban, amely a következő idényre is szerződtette.

Lauri Kärmeniemi (FIN, hátvéd, Amiens, FRA)

A 27 éves védő a legjobb korban van, és noha nem óriás, masszívnak tűnik. Ráadásul kifejezetten rutinos, háta mögött 92 Liiga- és 186 Mestis-meccsel, valamint fehérorosz, dániai és francia kalandokkal. Budapestre Amiens-ből érkezik, egy elveszített elődöntő után. A viszonylagos sikerből pontokkal is kivette a részét, úgy az alapszakaszban, mint a rájátszásban. Talán nem tévedünk nagyot, ha első soros Fradi-bekként képzeljük el őt.

Fotó: tutohockey.fi

Anssi Rantanen (FIN, hátvéd, DVTK Jegesmedvék)

Az exmiskolci védő minden bizonnyal Kärmeniemi párja lesz, rengeteg jégidővel. Rantanennel nem vásároltak zsákbamacskát a zöld-fehérek, mindenki láthatta, hogyan teljesített az előző bajnokságban: 25 pont az alapszakaszban, még 5 a rájátszásban, impresszív plusz-mínusz mutatók. A 36 éves finn nyilván leendő társánál is rutinosabb, a Liigából több mint 180, a Mestisből kereken 340 meccse van. Továbbá dán bajnoki címe és Liiga-bronza is. Meg persze Erste Liga-ezüstje.

Brett Switzer (CAN, csatár, Nice, FRA)

A Franciaországból érkező kanadai sem óriás, viszont komoly pontgyáros lehet belőle nálunk. Előélete nemcsak színes, ígéretes is. Az NCAA-ben rendre közel járt a pont/meccshez, majd a brit profibajnokságban, az EIHL-ben megint csak: a Dundee Starsban 43 pontot szerezni 48 meccsen megsüvegelendő mutatvány. A Nice-ben valamivel kevésbé szaladt a szekere, a kiesés elleni kört viszont eredményesen vették, köszönhetően az ő 1+3-jának is.

Braden Walls (CAN, csatár, Brassó)

Róla is sejthető, hogy mi várható tőle. A 33 éves kanadai hozta a pont/meccset az Erste ligás Brassóban ? a legjobb idényeiben Franciaországban is tudott hasonlót ?, míg a román bajnokságban érthető módon még intenzívebben termelt. Az ő feladata is lenne, hogy pótolja Jereme Tendlert ? akivel lényegében váltják egymást, és aki 127 összecsapáson összesen 154 pontot ért el három itteni idénye során ?, ha felszívja magát, menni fog neki.

Összegzés

Két masszív finn bekk és két pontgyáros kanadai adva van, és a Fitzgerald ikrekből is kisülhet bármi. A válogatott bő keretéhez számítható magyarokkal, plusz a sok tehetséges húszévessel fiatalos, gyors, friss, szerethető csapat lehet a következő idény Ferencvárosa. Harcban a végén a legjobb négyért ? vagy esetleg a még előkelőbb pozíciókért. A Ferencváros a legjobb négy között az akkor még külön végjátékkal bonyolított magyar pontvadászatban járt utoljára, mégpedig a 2009/10-es szezonban ? a bronzcsatát elveszítette ?, bajnoki címet pedig 1997 óta nem szerzett.

Ferencváros:

maradt:
Jászai Dávid (hátvéd)
Pleszkán József (kapus)
Tóth Renátó (csatár)
Rafaj Attila (csatár)
Roczanov Dezső (csatár)
Hardi Richard (csatár)

érkezett:
Fodor Szabolcs (vezetőedző, MAC U20)
Pavuk Attila (csatár, DVTK Jegesmedvék)
Boros Dániel (hátvéd, MAC U20)
Leo Fitzgerald (CAN, csatár, Bemidji State University, NCAA)
Myles Fitzgerald (CAN, csatár, Bemidji State University, NCAA)
Tóth Adrián (csatár, DVTK Jegesmedvék)
Tóth Gergő (csatár, DVTK Jegesmedvék)
Sarcia Antonio (hátvéd, MAC U20)
Dósa Krisztián (hátvéd, UTE)
Arany Gergely (kapus, MAC Budapest)
Brett Switzer (CAN, csatár, Nice, FRA)
Tóth Richárd (csatár, MAC Budapest)
Lauri Kärmeniemi (FIN, hátvéd, Amiens, FRA)
Anssi Rantanen (FIN, hátvéd, DVTK Jegesmedvék)
Braden Walls (CAN, csatár, Brassó)

távozott:
Greg Lindqvist (SWE, vezetőedző, Corona Brassó)
Jereme Tendler (CAN, csatár, Corona Brassó)
Juhamatti Hietamaki (FIN, hátvéd)
Szakács Ferenc (edző)
Henrich Jabornik (SVK, hátvéd, Dunaújvárosi Acélbikák)
Peter Sevela (kapus, DAB)
Kovács Viktor László (csatár, visszavonult)
Nick Owen (CAN, hátvéd)
Joni Tuominen (FIN, hátvéd)
Preston Shupe (CAN, csatár)
Fliszár Zalán (csatár, Vasas)
Bödök Bence (csatár, Vasas)
Inglis Ákos (csatár, Vasas)