Ovecskin és Kuznyecov húzza a Washingtont

A két orosz óriási formában játszik, a Vegas Golden Knights egyelőre nem találja az ellenszerüket.

A Capitals fordított a Stanley Kupa döntőjében, 2-1-re vezet a négy győzelemig tartó párharcban. A fővárosiak sikerében Alekszandr Ovecskin és Jevgenyij Kuznyecov játssza a főszerepet, már persze ha a roppant hatékony védekezést lnem számítjuk, de erről majd egy másik posztban ejtünk szót. Ovecskin már az első cserék egyikében gólt lőhetett volna vasárnap hajnalban, ám Marc-André Fleury ekkor még útját állta a korongnak. A kanadai kapus kiváló formában véd, hanyatló statisztikái ne tévesszenek meg senkit. A gól tehát csak késett, nem múlt, a második harmad legelején a Caps óriási nyomás alá helyezte a vendégeket, 8 másodperc alatt ötször lőttek kapura, végül a csapatkapitány ért el hihetetlen módon egy kipattanót és kotorta a kapuba.

Ez volt a 14. találata a szélsőnek az idei playoffban, 22 meccsen ért el ennyit, immár ő a leggólképesebb játékos, Mark Scheifele-val együtt, aki 17 meccsen lőtt ugyanennyit. A franchise történetében csak John Druce volt erre képes, az 1990-es rájátszásban 15 meccs kellett neki hozzá. De a ligában sem sokan voltak mostanában ennyire eredményesek, 1997 óta csak Sidney Crosby lőtt 15 gólt, még 2009-ben, meg is nyerte a bajnokságot a Pens. Ovecskin a 34. játékos a liga történetében, aki eléri a 60 gólos határt a playoffban, rajta kívül hárman játszanak ma is: Patrick Marleau (184 meccsen 72 gól), Sidney Crosby (160 meccsen 66 gól) és Jevgenyij Malkin (158 meccsen 62 gól). Ovecskinnek  119 meccs is elég volt a határ átlépéséhez. Félgólos meccsátlaga van a rájátszásban, ez a kilencedik helyre elég az örökranglistán azok között, akiknek legalább 100 playoffmeccsük van. Itt van a góljuk, amivel kiejtették a Pittsburghöt:

Kuznyecov ? ha lehet ? nála is erősebb idén. Legutóbb gólpasszt is adott meccset eldöntő gólja mellé, ez volt a hatodik találkozója a rájátszásban, amikor egynél több pontot szerzett. 12 gólt és 15 gólpasszt adott 22 meccsen, ezzel ő a legeredményesebb. A második helyen sortársa, Ovecskin áll 25 ponttal. A rájátszás kanadai tabelláját eddig csak háromszor vezette orosz játékos, Szergej Fjodorov 1995-ben, Malkin 2009-ben és 2017-ben, mindketten a Pittsburgh színeiben végeztek az élen. Az 1992-es születésű Kuznyecovot egyébként 2010-ben draftolta a Washington, az első kör 26. helyén. Ehhez képest viszonylag későn, a 2013/14-es szezonban csatlakozott a fővárosiakhoz: ezt az idényt megosztotta a Traktor Cseljabinszkkal és a KHL-lel, mégpedig úgy, hogy csak nevelőegyesülete playoffbúcsúja után írta alá NHL-es szerződését. Első teljes szezonját egy évvel később játszotta, 80 meccsen 37 pontot ért el. 22 évesen ezt nem lehet átütőnek nevezni.

Edzője, Barry Trotz szerint a legnagyobb problémát a kisebb pálya jelentette számára: ?Azt hiszem, ekkoriban az NHL és a KHL közötti legnagyobb különbség nyomta rá a bélyegét a játékára: a pályák mérete. Itt Észak-Amerikában sokkal kevésbé vagy védett, ha nálad van a korong. Kevesebb a hely, ezért több a koronglopás és a lefordulás. Sokkal közelebb van hozzád az ellenfél, így folyamatosan meg kell küzdened a korongért. A KHL-ben könnyebb szabad területet találni, az NHL-ben viszont meg kell harcolnod érte. Kuznyecovnak is éppen ez jelentette a problémát: meg kellett értenie, hogy fizikaibb hokit kell játszania, különben folyamatosan el fogja veszíteni a korongot. És ha elveszíted a pakkot, akkor sem szabad visszavenni, azonnal le kell támadnod, hiszen jó esélyed van arra, hogy visszaszerezd és újraindítsd a támadást. Ebben kellett fejlődnie, egy idő után rá is jött, el is kezdte csinálni.?

Úgy tudni, ebben segítségére volt az egyik legnagyobb ma is aktív orosz hokiikon, Pavel Dacjuk, aki jóban volt nem csak Kuznyecovval, Barry Trotzcal is. A mester klasszikus története szerint egyszer Detroitban játszottak, és a meccs végén odakorizott hozzá Dacjuk beszélgetni. Egy ponton Kuznyecovra terelődött a szó, Dacjuk afelől érdeklődött, hogyan muzsikál a fiatal zseni. Trotz erre azt mondta, hogy szeretné, ha dacjukosabb stílusban játszana. A detroiti center visszakérdezett, hogy melyik zónában: ?Én azt szeretem, ahogy te egy pillanatra sem törsz meg, még ha el is veszíted a korongot” ? felelte a mester. Később Dacjuk fel is hívta az ifjú titánt. Egészen biztosan szerepet játszott ez is abban, hogy a következő évben 82 meccsen 77 pontot ért el.

Az Ovecskin, Kuznyecov duó megjelenésére azonban még várni kellett. Bár Trotz időről időre megpróbálta összerakni őket, Ovecskin első számú centere vitathatatlanul Nicklas Backström maradt. A két center játéka nagyon különbözik egymástól, a svéd legjobban az azonnali passzokat szereti, amikor egy érintésből helyzetbe tudja hozni csapattársát, míg Kuznyecov több időt tölt a koronggal. Mindketten illenek Ovecskinhez, aki irgalmatlanul sokat lő, de azzal sincs problémája, ha már a semleges harmadban megkapja a pakkot, és 1-1 ellen kell megoldania a helyzetek kialakítását. Kuznyecov itt épp nem passzol, hanem maga fejez be egy akciót a Tampa elleni negyedik meccsen:

Ezzel együtt a kémia még az idei alapszakaszban sem volt tökéletes a két orosz között, körülbelül ugyanannyi gólt lőttek, ha egy sorban voltak, mintha külön. A rájátszásban viszont átkattant valami, Trotz zsenijét dicséri, hogy résen volt. Jégidejük 85%-át együtt töltik, egész pontosan 388 percet voltak fent együtt a jégen a playoffban, ez idő alatt a Capitals mérlege 36 lőtt, 13 kapott gól. Abban az időben, amikor külön voltak a pályán, ugyanez a gólkülönbség mindössze 6-5, amikor pedig egyikük sem volt cserében, akkor 34-38.

Kettejük sikerének a titka Trotz szerint, hogy nagyon kreatív hokit játszanak: ?Mindketten kreatívak. Emellett szenvedéllyel telten játszanak. Kreativitás és szenvedély. Nem kötjük meg a kezüket. Engedjük a játékosainknak, hogy a megfelelő időben kibontakoztassák kreativitásukat, hogy jó döntéseket hozzanak. Azt hiszem, ők éppen ezt csinálják. Nagyon jól megértik egymást. És nagyon jól tudják azt is, hogyan kell szabadulni az ellenfelek szorításából, hogyan kell becsapni az ellenfél védelmét, és az ő képességeikkel ki is tudják használni a kialakított helyzeteket.?

A Vegas Golden Knights előtt álló egyik legnagyobb feladat az, hogy kitalálja, mivel lehet megfogni ezt a két egyszerre fékeveszetten gyors, kreatív és kőkemény fizikai hokit játszani képes csatárt. Külön érdemes figyelni arra, milyen csatát vív a fiatal orosz Brayden McNabb-bel. A második meccsen meg is sérült egy ütközés után, azonban az eset után sem szólt egy rossz szót sem ellenfelére, elismerte hogy ez hoki volt, szabálytalanság nélkül. Aztán a harmadik meccsen is hamar megtalálták egymást, a 193 centis és 94 kilós kanadai szemmel láthatóan igyekezett fizikailag is megtörni Kuznyecovot, aki azonban nemhogy állta a sarat, az utolsó centig vissza is fizetett mindent, amit a meccsen kapott.

Fotó: Rob Carr/Getty Images

Ovecskin kapcsán a fizikai játék hiányára 2005, vagyis a bemutatkozása óta nem panaszkodhatunk, minden cserét igyekszik ütközéssel kezdeni és/vagy befejezni. Elképesztő ereje kellett ahhoz is, hogy elérje és beüsse azt a kipattanót a harmadik meccs második harmadának elején, amivel vezetéshez juttatta csapatát. Vele kapcsolatban inkább azt érdemes kiemelni, hogy mentálisan szintet lépett ebben a szezonban, igazi vezére a csapatának, a puszta jelenléte óriási tartást ad a társaknak. A harmadik meccsen a gólja előtt már blokkolt kettőt, majdhogynem kihagyhatatlan helyzetbe hozta Tom Wilsont, két vegasi játékost kent a palánkra úgy, amiből nekünk fél is bőven sok lenne. Látszik a reakcióin, hogy minden korábbinál erősebb mentálisan. A harmadik harmadban Braden Holtby eladta a korongot, amivel a Golden Knights feljött 2-1-re. A Capitals korábbi évekbeli kiadásai rendszerint összetörtek az ilyen pillanatokban. Idén azonban a rezíliencia, a vesztes helyzetből való felállás a fővárosiak egyik védjegye. Ebben Ovecskinnek kitüntetett szerepe van, holott minden korábbinál nagyobb a nyomás rajta.

Miközben ő ?csak? egy szélső, elvileg sokkal kevésbé képes meghatározni a csapata játékát, mint egy center. Nem véletlen, hogy az elmúlt években főként a centerekről szóltak a hírek: Sidney Crosby, Anze Kopitar, Jonathan Toews, Patrick Kane közel volt ahhoz, hogy franchise-a arca legyen, de a közelébe sem tudott kerülni annak a szerepnek, amit Ovecskin tölt be Washingtonban. Egyesek szerint az utolsó szélső, aki ilyen vezető szerepre volt képes, Guy Lafleur volt a Montréalban, 40 évvel ezelőtt. Mit tesz isten, a Washington Capitals éppen ennyi ideje vár első Stanley Kupájára.