Máris sérültek a játékosok jogai Debrecenben

Mit tehet és mit tesz a játékos-szakszervezet a DHK visszalépését követően, és milyen változtatásokra van szükség? Pavuk Attila alelnökkel beszélgettünk erről.

Pénteken a Debreceni Hoki Klub bejelentette, hogy nem indul a 2017/18-as MOL Liga-szezonban. A lépés mindenkit megdöbbentett, a csapat játékosai is aznap délután értesültek arról, hogy érvényes szerződésük ellenére az egyik pillanatról a másikra nincs munkájuk. A helyzet súlyos, és több vetületét tekintve is példa nélküli a magyar jégkorongsportban.

Adódott a kérdés, hogy a kialakult helyzetben mit tud tenni a nemrégiben alakult Jégkorongozók Érdekvédelmi Szervezete (JÉSZ). Pavuk Attila alelnök előrebocsátotta, hogy a JÉSZ július 1-jére tervezte működése beindítását, jelenleg még ? a 13 alapító tagon kívül, akik egyike sem debreceni játékos ? nincs tagságuk. A Debrecenben történtek azonban átalakították a terveket: ?Kénytelenek vagyunk belehúzni, mert látjuk, mekkora szükség van most a támogatásunkra.? Hétfőn már találkoztak is debreceni hokisokkal.

A Debrecenben kialakult helyzetben mi lenne a JÉSZ feladata, ha már teljes gőzzel működne a játékos-szakszervezet?

Ahogy mondtam, az indulást tényleg csak pár hét múlva terveztük, de így is mindent próbálunk megtenni annak érdekében, hogy az érintett játékosok helyzetén minél többet tudjunk segíteni. Ilyen helyzetben minden támogatást meg kell adnunk, hogy a jogaikat érvényesíteni tudják. Ezzel egyidejűleg próbálunk egy logikusan felépített terv mentén haladni, ahol első lépésként felvettük az érintettekkel a kapcsolatot, és begyűjtöttük a lehető legtöbb információt. Ezt követően átvizsgáltuk a másik fél helyzetét is. Ebben nagy segítséget jelent számunkra, hogy az operatív csapatunkban több személy is van, akik tapasztalattal rendelkeznek az ilyen ügyekben. A következő állomás, hogy csoportos megbeszélés keretében ismertetjük az eddig összegyűjtött tényeket. A játékosok elmondhatják az álláspontjukat, gondolataikat, és mód lenne a szerződések tartalmi elemeinek átbeszélésére is. A megbeszélés akkor lenne sikeres, ha a végén ki tudnánk alakítani olyan álláspontokat, amelyek tartalmazzák az esetleges forgatókönyvekre a megfelelő lépéseket. Ha mindezt sikerült a játékosokkal egyeztetni, akkor az ott elhangzottakat tudjuk kommunikálni az MJSZ és a MOL Liga felé. Véleményem szerint a magyar jégkorongnak és a játékosoknak az lenne a legmegfelelőbb, ha a jégkorong továbbra is életben maradna Debrecenben.

Fotó: Mudra László (jegkorongblog.hu)

Eltelt néhány nap a bejelentés óta. Mennyire látunk tisztán, egyáltalán lehet-e már tudni, hogy mi történt valójában?

A pénteki hidegzuhany előtt annyit tudtunk, hogy a Debreceni HK olyan csapatot kíván összeállítani, amivel a bajnoki címért versenyezhet a 2017/18-as szezonban. A már meglévő erős mag mellé komoly játékosokat kívántak szerződtetni, sokakkal tárgyaltak, úgy tudjuk, többekkel le is szerződtek, a hírek szerint komoly kötelezettségvállalásokat téve. Péntek óta kiderült viszont, hogy a játékosok bérkifizetései hónapok óta csúsztak, a menedzsment nem volt őszinte a játékosaival, és egyre több információt kapunk arról, hogy a csapat nem csak a játékosoknak tartozik.

Milyen lépések történtek eddig?

Felvettük a kapcsolatot azokkal, akik információval tudnak ellátni bennünket a jelenlegi helyzettel kapcsolatban. Próbáljuk összerakni a kirakóst, de sajnos ez nem egyszerű, mert egyre több olyan részlet derül ki a debreceni jégkoronggal kapcsolatban, ami további kérdéseket vet fel. Fontos, hogy nem szeretnénk úgy állást foglalni, hogy nem ismerünk minden részletet. Az azonban egyértelmű számunkra, hogy a játékosok jogai máris sérültek.

Mi lehet a következménye az esetnek?

Először is azt kell látni, hogy egy ilyen eset elsősorban azt a bizalmat ingatja meg, amit a magyar klubok nagyon kemény és kitartó munkával az évek során felépítettek, mind hazai, mind nemzetközi szinten. A MOL Liga az évek alatt jól csengő márkanévvé vált a játékosok között, ahol a játékosok biztonságban érezhetik magukat, megkapják a szerződésekben szereplő fizetésüket, prémiumukat. A DHK mostani lépése ezt a bizalmat gyengíti, emellett a játékosokat és családtagjaikat hozza bizonytalan helyzetbe. Remélem, egyszeri az eset, és hatására előtérbe kerülnek azok a kezdeményezések, amelyeket a JÉSZ is támogat. A hasonló helyzetek kialakulásának megakadályozását, illetve a helyzet kezelését jelentősen könnyítené, ha a programunkban szereplő módon bevezetnénk a keretszerződést, azaz a csapatoknak a liga és az MJSZ által jóváhagyott formátumú és tartalmi elemekkel rendelkező szerződéseket kellene kötniük a játékosokkal, és ezeket letétbe kellene helyezni, hogy probléma esetén az érdekeltek tisztán lássanak.

Milyen konkrét intézkedéseket kell tenni. Milyen változásokra van szükség annak érdekében, hogy ne ismétlődhessen ez meg a jövőben?

A mostani szituáció rendezése után a tanulságokat nyilván le kell vonni, a konkrét lépéseket csak azután lehet megtenni. Az már most látszik, hogy alaposabb gazdasági kontroll segítségével az ilyen helyzetek megelőzhetőek. Álláspontom szerint egy licencrendszeren alapuló liga, ahol átlátható a klubok gazdasági tevékenysége, sokat segítene. Nevezhetjük ezt egyfajta kontrollingrendszernek is. Jelenleg ilyen nem működik a ligában. E nélkül nehéz követni azon jogi személy gazdálkodását, amelyek alkalmazásában állnak a játékosok. Természetesen egy ilyen rendszer kialakítása sem megy egyik napról a másikra. Tudjuk, a szakszövetségünk is azon van, hogy minél többet tudjon fejlődni a magyar bázisú nemzetközi bajnokság, úgy szakmai, mint gazdasági téren. A JÉSZ ennek a fejlődésnek szeretne részese lenni azáltal, hogy információval látja el és támogatja a döntéshozó szervek munkáját. Ezzel kapcsolatban már történtek egyeztetések a két szervezet között, és reményeink szerint hamarosan megkötjük az ezzel kapcsolatos együttműködési megállapodást. Azt gondolom, a debreceni eset precedens értékű, és hosszú távon ki fogunk alakítani egy olyan biztonságos rendszert, amelyet a felek együttesen tudnak támogatni.

Fotó: Szepesi Boglárka