Kedden folytatódik a per a CHL-ben
A kanadai juniorliga és annak két szervezete, az OHL és a WHL benyújtotta pénzügyi beszámolóit az elmúlt 5 évre vonatkozóan, de az adatok bizalmas kezelését kérte.
Háromszázötvennél is több egykori és jelenlegi játékos alapított pertársaságot az ügyben, akik azt kérik, hogy mivel a juniorliga jelentős profitot termel, ezért nekik is jár legalább a kanadai minimálbér. Az ügy hátteréről itt írtunk bővebben, a lényeg röviden az, hogy a játékosok a jelenlegi közelítőleg heti 50 dolláros támogatás helyett szeretnék megkapni legalább a minimálbért. A nagyságrendek érzékeltetése végett érdemes tudni, hogy Kanadában 10-11 dollár a minimum órabér, a juniorok pedig 35-40 órát dolgoznak, vagyis 7-9-szeres emelkedést szeretnének kiharcolni. Érvelésük lényege, hogy a CHL már régen nem az az amatőr utánpótlásliga, aminek mondja magát, hanem kőkemény üzleti vállalkozás, amely rendes profitot termel a csapatoknak a jegyeladásból, a szponzorációs szerződésekből és a televíziós jogdíjakból. Ők, mint a liga legnagyobb értékei, ebből szeretnének méltányosabb hányadban részesülni. A liga ezzel szemben azzal érvel, hogy ők bizony továbbra is egy amatőr diáksportliga, ahol a hangsúly a játékosok fejlesztésén és tanulmányi eredményeik elősegítésén van.
A TSN cikkében idézik Ron Robinsont, az OHL elnökét és David Branchot, a CHL igazgatóját, akik szerint az OHL-ben és a WHL-ben a csapatok harmada így is veszteséges, ha minimálbért fizetnének a játékosoknak, az néhány klubot csődbe vinne, miközben a játékosok így is kapnak illetményt, illetve jól fizető ösztöndíjakhoz juthatnak a liga segítségével. Mindez a tartományi kormányokat meggyőzte Brit Columbiában, Saskatchewanban és Nova Scotiában, akik hozzájárultak ahhoz, hogy a csapatok ne fizessenek minimálbért a játékosoknak.
Most a bíróság döntésére várnak, amely még októberben kötelezte a ligát és a csapatokat arra, hogy mutassák be az összes olyan szerződést, amelyből jövedelemre tesznek szert. Ennek megfelelően a liga, illetve annak 60 csapatából 42 2011-ig visszamenőleg benyújtotta adóbevallásait és egyéb pénzügyi kimutatásait a bíróságnak. A perben a QMJHL nem szerepel peres félként. A beadványban a tulajdonosok és a liga képviselői arra kérik a bíróságot, hogy továbbra is kezeljék bizalmasan a pénzügyi adatokat: ?Ezeket a pénzügyi információkat bizalmasan gyűjtöttük össze és készítettük és azzal a szándékkal, hogy így is kezeljék őket a továbbiakban. A pénzügyi információk kereskedelmi értelemben szenzitívek, nyilvánosságra hozataluk ellenkezne a WHL és az OHL belső szabályaival, amelyek előírják, hogy azokat bizalmasan kezeljék. Ezen pénzügyi információk nyilvánossá tétele jelentős sérelemmel járna a kluboknak, miközben a hozzáférés biztosítása a szélesebb közvélemény számára semmilyen előnnyel nem járna. A nyilvánosságra hozatal veszélyezteti a helyi kereskedőkkel, alvállalkozókkal és beszállítókkal folytatott tárgyalásokat ? áll a bírósághoz benyújtott beadványban.?
Ted Charney, a játékosok ügyvédje természetesen más álláspontot képvisel az ügyben, erről lesz meghallgatás január 24-én kedden Calgaryban. Ha a bíróság feloldja a titkosítást az adatokról, az megváltoztathatja az egész liga megítélését.
