Kanada nagyon jó játékosokat hoz Budapestre

A kanadai szövetség véglegesítette a Magyarországon jégre lépő válogatottat. Egy kényszerű csere történt a keretben, de az továbbra is az európai bajnokságok elitjéhez tartozó hokisok sokaságából áll.

A Team Canada a Deutschland Cup előtt a Tüskecsarnokban játszik, bemutatjuk a jégkorongozóit. November 1-jén 17 órától kisebb jégkorongos ünnep zajlik majd Budapesten, hiszen Kanada vendégül látása mindig piros betűs nap. Még akkor is, ha ezúttal nem az NHL-sztárok ellen bizonyíthatnak Sofronék, hanem be kell érnünk az Európában játszó legjobb kanadaiakkal. Ne legyünk telhetetlenek, novemberben tökéletes program a válogatott és közönsége számára ez is.

Mint írtuk, a kanadaiak Budapestről a Deutschland Cupra utaznak, ahol A csoportos válogatottakkal játszanak három meccset. A 23 fős németországi kerethez három EBEL-es csatlakozik, ők csak a magyar válogatott ellen lépnek jégre. Sajnos időközben Ben Maxwell, a Szocsi csatára megsérült, helyére két olyan hokis került, aki egyaránt Németországban profiskodik. Trevor Parkes, az Augsburg játékosa itt lesz Budapesten is, míg Nick Petersen, az Eisbaren Berlin csatára, aki jelenleg vezeti a DEL kanadai táblázatát, csak a túra második felébe csatlakozik be.

Lássuk, melyik 21 játékost láthatjuk majd a Tüskecsarnokban a dolgok jelenlegi állása szerint. Köztük 11 KHL-es, 1 SHL-es, 6 DEL-es és 3 EBEL-es játékos található. Az biztos, hogy nem akárkik ellen fejlődhetünk.

A kapusok közül Barry Brust évek óta a KHL-ben véd, egyszer a hónap, háromszor pedig a hét legjobb kapusának választották, 2011-ben pedig AHL-győzelmet ünnepelhetett a Binghampton Senatorsszal. Danny Taylor szintén az orosz bázisú ligában szerepel, a Medvescak éppen Brust helyére igazolta le 2015-ben, majd a mostani kerethirdetést követően a Szibir csábított magához az idei szezonban parádézó kapust.

A hátvédek közül Mat Robinson az évtized elején került az öreg kontinensre, Norvégia és Svédország után 2013-ban a Dinamo Rigához, majd egy évre rá a Dinamo Moszkvához került, a legutóbbi szezonban a KHL legjobb plusz/mínusz mutatójával zárt és gólkirály lett a védők között.

Chay Genoway csak az AHL-ig jutott a tengerentúlon, ezért 2014-ben a KHL-be jött, ahol előbb a Dinamo Rigában, majd a Szpartakban hozta a nagyjából fél pont per meccs átlagot. Geoff Kinrade 2011 óta játszik Európában, AHL-győztesként érkezett Plzenbe, ahol cseh bronzérmet kapott, majd a következő évben NLA-bajnoki címet ünnepelhetett az SC Bernnel, jelenleg a Nyeftyehimikben jégkorongozik.

Jesse Blacker reményteljes hátvédnek indult, a Toronto ugyanis előkelő helyen draftolta, 2009-ben a második körben. Az összesen három juniorbajnoki címmel (2 OHL, 1 CHL) rendelkező bekk azonban nem tudott felnőni az NHL világához, csak egy meccs jutott számára. Az AHL-ben viszont közel 300-szor szerepelt, ennek ellenére az idei szezont már a német bajnokságban (DEL), a Nürnbergben kezdte.

Braden Lamb kétszeres egyetemi bajnok, akit kőkemény és nagyon sokoldalú védőnek tartanak. Kiváló fizikai adottságokkal rendelkezik, amit a saját és az ellenfél kapuja előtt is kihasznál, lábbal azonban verhető. Szintén Németországban játszik, az Augsburger Pantherben.

A kékvonalas csapatrész egyik legjobb neve, legalábbis az eredményeket tekintve, az a Patrick McNeill, aki szintén a DEL-ben, közelebbről az Ingolstadtban játszik. Közel félezer AHL-mérkőzés, két bajnoki cím és U17-es világbajnoki arany áll a neve mellett. Olyan játékosokkal hokizott egy csapatban, mint Andrew Cogliano, Marc Staal és Cal Clutterbuck. Ezen eredmények mellett szinte eltörpül, hogy tavaly a német liga pontkirálya lett a hátvédek között.

A hetedik hátvéd Jamie Fraser lesz, akit jól ismerhetünk, ugyanis 2011 óta az EBEL, 2012-től a Vienna Capitals bekkje. Az 1 NHL-meccsen jégre lépő hátvéd elég megbízható az osztrák ligában, meglátjuk, hogy KHL-es és DEL-es partnerek között mit tud.

A csatársorok is bővelkednek rutinos jégkorongozókban. Derek Roy 2008-ban és 2009-ben is vb-ezüstérmet nyert a kanadai válogatottal ? utóbbi vb-n játszott Magyarország ellen, gólt lőtt, gólpasszt is adott ?, a legutóbbi szezonban svájci bajnok lett az SC Bernnel, idén pedig az Avangardban termeli a pontokat. A másik kiemelkedően neves játékosuk a 2009-ben Stanley Kupa-győztes Max Talbot, aki a Pittsburgh bajnoki címet jelentő gólját lőtte, jelenleg a Lokomotivban játszik.

Bud Holloway hiába teljesített közel pont per meccs átlagot az AHL-ben, az NHL-be nem tört be, viszont kétszeres svéd bajnok a Skellefteával, a 2012/13-as szezonban pedig egyenesen az Elitserien assziszt- és pontkirálya, valamint MVP-je lett. Jelenleg sérült, szeptember 20. óta nem lépett jégre.

Brandon Kozun sok társához hasonlóan az AHL-ben nyújtott kiváló teljesítményét nem ismételte meg az NHL-ben. Az elmúlt szezonban a Jokerit házi pontkirálya volt, le is csapott rá a Lokomotiv, ahol szintén a legponterősebb játékos.

Greg Scott 4 torontói AHL-szezon után 3 évet a svéd Brynasben töltött, idén a CSZKA-ban jégkorongozik. A lengyel válogatottal készülő Alex Szczechura bátyja, az ötödik KHL-szezonját töltő Paul Szczechura is jégre lép Budapesten, ám ő kanadai színekben, nem érdemtelenül, közel pont per meccs átlagot hoz a gyengélkedő Traktorban.

Brandon Buck a már említett McNeill csapattársa az Ingolstadtban. A balszélső igazi pontgyáros a DEL-ben, 101 meccs után is bőven pont/meccs felett van az átlaga. Buckról érdemes megjegyezni, hogy a magyar közönség is láthatta, a 2012/13-as szezonban ugyanis az EBEL-ben játszott. A Medvescak Zagreb játékosaként 54 meccsen 53 pontot ért el és a liga legjobbja lett +33-as mutatóval.

Ha Buckról azt mondtuk, pontgyáros, akkor Kevin Clark a gólgyáros. Clark az egyetemi bajnokság és az AHL után a DEL-ben teljesedett ki, ahol 2015-ben mindent vitt. Gólkirály volt, MVP, az év csatára és az első a +/- táblázaton. A svájci élvonalban is 51 pontot termelt, így jöhetett egy még magasabb szint, jelenleg a svéd ligában (SEL) a Brynas IF csapatában játszó szélső tavaly megnyerte a Spengler Kupát a kanadai válogatott tagjaként.

Jonathan Matsumoto közel félezer AHL-meccs után tette át a székhelyét Németországba 2014 nyarán. A japán felmenőkkel rendelkező center kiemelkedő fizikummal és intelligenciával rendelkezik, a játékszervezés lesz az elsődleges feladata.

Trevor Parkes ez évben költözött Európába, miután az AHL-ből nem maradt számára előrevezető útvonal. A német Augsburg játékosa nem indította rosszul az évet, 12 DEL-meccsen 10 pontot csinált. Két EBEL-es csatár egészíti ki a már nélkülük is igen izmos névsort. A bécsi Riley Holzapfel junior-világbajnokként csak az AHL-ig vitte. Három évig hokizott a svéd élvonalban, nyáron igazolt a Vienna Capitalshoz. Itt 13 mérkőzésen 19 pontnál tart, csak két játékos jobb nála 1-1 ponttal. A 30 éves John Lammers hatodik szezonját tölti az osztrák élvonalban, több mint 230 pontnál jár. ECHL- és EBEL-bajnok.

A Team Canada nem ugyanabban az összeállításban lép jégre Budapesten, mint Németországban. A hátvédek közül Chris Lee (Metallurg Magnyitogorszk, KHL) és Jonathan Sigalet (Frölunda, SWE) helyett a bécsi Jamie Fraser játszik, míg a csatároknál Matt Ellison (Dinamo Minszk, KHL), Andrew Gordon (Linköping, SWE), Curtis Hamilton (SaiPa, FIN) helyett Trevor Parkes (Augsburg, GER) és két EBEL-es, a bécsi Riley Holzapfel és az innsbrucki John Lammers szerepel a budapesti meccs keretében.

A Team Canada kerete a budapesti mérkőzésre:

A novemberi válogatottmérkőzések kezdési időpontokkal:

November 1. kedd, Tüskecsarnok: 17:00 Magyarország?Kanada

November 3-6. Euro Ice Hockey Challenge, Tüskecsarnok

A csoport: Magyarország, Dánia, Lengyelország
B csoport: Ausztria, Olaszország, Dél-Korea

November 3., csütörtök

15:30 Ausztria?Olaszország
19:00 Magyarország?Lengyelország

November 4., péntek

15:30 Olaszország?Dél-Korea
19:00 Lengyelország?Dánia

November 5., szombat

15:30 Dél-Korea?Ausztria
20:00 Dánia?Magyarország

November 6., vasárnap

12:00  5. helyért
15:30  3. helyért
19:00  döntő

A napjegyek itt kaphatók.