7 dolog, amit imádnak az edzők és a játékosmegfigyelők

És amivel a játékosok nem foglalkoznak eleget. Ben Levesque a builtforhockey.com hasábjain osztotta meg tapasztalatait arról, hogy melyek a legfontosabb tényezők, melyek alapján egy hokis felhívhatja magára az edzők és a scoutok figyelmét.

Az, hogy a játékosok mit gondolnak, hogyan lehet bejutni a nagy ligákba, és az, ami valóban segít is ebben ? gyakran két teljesen különböző dolog. Persze a gólszerzés és a gyönyörű passzok értékessé tehetnek valakit a megfigyelők szemében, de ők közel sem csupán ezekre koncentrálnak. A legapróbb részletekre is odafigyelnek. Ezek az apróságok emelhetnek ki egy jó hokist a többi jó hokis közül. Így amíg a csapattársak arra koncentrálnak, hogy minél több pontot szerezzenek, annak, aki igazán akar valamit, inkább ara kell törekednie, hogy a fontos részletekből minél többet valósítson meg. Aki odafigyel ezekre, az ki fog tűnni a többiek közül.

Levesque-et 2005-ben draftolták a QMJHL-be, de nem a góljai és a gólpasszai száma miatt. Jó szezonja volt, de semmi különös, alsóbb ligában játszott, ahonnan csak tucatnyi játékost vittek el a junior A ligák, miközben 95%-ban jobb bajnokságokban szereplő játékosok közül válogattak. Azt mondja, azért draftolták, mert a részletekben jobb volt másoknál.

1. Érd el elsőként a korongot!

Ez a lista legfontosabb pontja. Mindig arra kell törekedned, hogy elsőként érj oda. Jobban kell akarnod, mint bárki másnak. Késznek kell lenned, hogy bármit megtegyél, hogy hamarabb érd el a korongot, mint az ellenfeled. Ha gyors játékos vagy, akkor ez könnyű lesz. Ha nem, akkor legyél biztos abban, hogy eleget dolgozol a sebességeden és a gyorsulásodon, ez nagy segítségedre lehet a korongért folyó versenyben. Az edzők és a megfigyelők imádják azokat a játékosokat, akik visszaszerzik a pakkot ? amelyik csapatnál többet van a korong, annak nagyobb az esélye a győzelemre. Játssz úgy, hogy az ellenfél játékosainak az legyen a benyomásuk, a pálya összes szegletében ott vagy. Ha ennek a listának csak egy pontját tudod megvalósítani, ez legyen az.

2. Támadd a kaput!

A megfigyelők olyan játékosokat keresnek, akik nem restek megmozdítani a lábukat, hogy a korongot a kapuba juttassák. Nekik nem olyan játékosokra van szükségük, akik elkerülik a kellemetlen területeket, és a támadózóna széle körül korcsolyázgatnak, ahelyett, hogy a nagy gólszerzési esélyt kínáló zónákba, így a kapu elé kerülnének. Miért? Mert az jobban fáj. Ha kapura törsz, bekerülsz a darálóba, ahol az ellenfeled mindent megtesz, hogy lelassítson és megakadályozzon a gólszerzésben: meglöknek, megütnek, lerántanak, feltartanak. Ez egyáltalán nem tréfás dolog, az edzők és a megfigyelők viszont olyan játékosokat szeretnek nézni, akik nem riadnak vissza attól, hogy a nagy forgalmú területekre is bemenjenek. Ne az a srác legyél, aki a palánk mellett a nagy passzra vár, vagy rossz lövésekkel próbálkozik messziről. Használd a tested a korong fedezésére, támadd az üres területeket , törj a kapura. Így több gólszerzési lehetőséget teremthetsz, és a megfigyelők szeretni fognak. Akkor se félj bekorcsolyázni a kapus elé, amikor a védőd a kék vonalon áll a koronggal, és ne félj ott maradni sem, amikor lőni fog.

3. Zárj vissza!

Nem számít, milyen jó vagy támadásban, nem fogsz magas szinten játszani, ha nem védekezel rendesen. A megfigyelők listáján ez az egyik legfontosabb pont, amikor a játékosok értékeit próbálják megbecsülni. Minden védekezés a visszaéréssel kezdődik. Mindent bele kell adnod, hogy időben visszaérj, hogy fel tudd szedni az ellenfél ütőjét, hogy ellophasd a korongot. Mike Babcock szerint Pavel Dacjuk támadóképessége a védekezésén alapul, azon, hogy milyen gyorsan backcheckel. Kár is lenne tagadni, a védekezés alapozza meg a támadást. Minél keményebben érsz vissza, annál több lehetőséget teremtesz támadásban. Amint a korong kikerül a támadóharmadból, szedd a lábaidat, érj vissza olyan gyorsan, ahogyan csak tudsz. Több legyet ütsz egy csapásra: megállítod az ellenfél gólszerzési esélyeit, több korongot szedhetsz össze, amikből kontrákat lehet vezetni, s végül több jégidőt kapsz majd az edzőktől a megbízható védekezésednek hála. Ugyanez fordítva még inkább igaz: soha nem fogsz magas szinten jégkorongozni, ha kockázatot vagy terhet jelentesz a csapatod számára védekezésben.

4. Blokkolj!

A visszaéréshez és a szilárd védőmunkához tartozik a lövések blokkolása is. Ez olyan apróság, amire valószínűleg nem fordítasz kellő figyelmet. Tudtad, hogy néhány játékos az NHL-ben azért lehet ott, mert kitűnő lövésblokkolók? Persze jól is védekeznek, de blokkolásaik száma exponenciálisan növeli az értéküket. Gondoljunk Francois Beaucheminre, Josh Gorgesre vagy Dan Girardira. Mind nagyszerű blokkolók, ekként fontos részei csapatuknak. Ezek a játékosok 2-3 lövést blokkolnak egy meccsen. Nem hangzik soknak? Itt egy példa, amivel jobban megvilágíthatjuk, miért is ennyire fontos része ez a játéknak. Nézzük a tavalyi Blackhawkst. Meccsenként 2,27 gólt kaptak (összesen 186-ot), meccsenként 30,2 lövésből. Ez azt jelenti, hogy a lövések 7,5%-ból kaptak gólt. A Hawks 3 lövést blokkolt meccsenként. Mi történt volna, ha ezek a lövések utat találnak a kapu felé? Ez plusz 246 lövést jelentene az egész szezonra nézve. Így már 2722 lövést kaptak volna. Ha marad a 7,5%-os mutató, a 186 kapott gól helyett, 204,2-t kaptak volna. 18-cal többet. Még mindig nem nagy szám. De ha figyelembe vesszük, hogy sokszor egy gól jelenti a győzelmet vagy a vereséget, a lövésblokkolás lényeges hatással van. Ne vedd tehát félvállról a blokkolást! Ha profi leszel benne, és ezzel is gazdagítod védőmunkádat, akkor minden csapat téged akar majd. 15 éves voltam, amikor az egyik meccs után az edzőm odajött hozzám, és elmondta, hogy scoutok is voltak a lelátón. Két gólt szereztem, de az edzőm elárulta, meggyőzőbb volt számukra az 5 blokkolásom és a korongszerzéseim, amit a visszaérésemnek köszönhettem. Ettől a naptól kezdve sokkal inkább az apróságokkal foglalkoztam. A többi jött magától.

5. Fejezd be az ütközéseid 99%-át!

Az edzők és a megfigyelők szeretik, ha szinte mindig befejezed az ütközéseidet. Az egyetlen kivétel, ha ezzel kiveszed magad a játékból. Minden kicsi ütközés számít. Ha szélső vagy, és leütközöd az ellenfél védőjét a kék vonalon, már az is sokat segíthet, hogy a csapatod kiüsse a korongot a védőharmadból, vagy hogy az egyik hátvéd be tudja gyűjteni még a vonal előtt. A nagy ligákban mindenki befejezi az ütközéseit, már fiatal korban meg kell ezt szokni. Az ütközés befejezésével egy pillanatra kiveszed az ellenfeled a játékból. Ezzel csomó jó dolgot teszel: üres területek nyílhatnak, vagy teljesen meg is akadhat az ellenfél támadása. Ha amúgy is az ellenfeled felé korcsolyázol, hogy nyomást gyakorolj rá, miért ne vennéd ki a játékból egy bodicsekkel. Nem kell megölnöd a srácot, elég, ha felnyomod a palánkra. A technikás játékosok is befejezik az ütközéseiket, mert tudják, milyen fontos ez. A hoki a másodpercek törtrészéről szól, minden pillanat számít. Vedd ki az ellenfeledet akár csak egy tizedmásodpercre is, és jó dolgok fognak történni. Fejezd be az ütközéseid 99%-át! A maradék 1%-ot azok az esetek jelentik, amikor le vagy maradva az akcióról, és ha befejezed az ütközést, csak lelassítod magad. Ide tartozik az emberhátrány, illetve amikor a sarokban, vagy az ellenfél kapuja mögött vagy, és a korong már rég a védőharmadod felé tart. Ekkor jobban teszed, ha minél előbb visszaindulsz.

6. Passzolj keményen!

Ha magasabb szinten akarsz játszani, képesnek kell lenned keményen passzolni. Egy amatőr játékosnak az NHL-ben, az AHL-ben vagy valamelyik junior A liga edzésein akár egyetlen passz átvétele is gondot jelenthet. Hogy miért? Mert a jó játékosok erős passzokat adnak. Egy kemény, gyors passzt nehezebb megszereznie az ellenfélnek. Ha puhák a passzaid, az ellenfél lefordul, a te jégidőd pedig drasztikusan csökkenni fog. A jó hír az, hogy a kemény passzokhoz nem kellenek különleges képességek, csak oda kell figyelned. Edzésen próbáld meg gyakorolni. Kérd meg a csapattársaidat, hogy ők is gyakorolják, így a kemény passzok átvételét is megtanulod. A pakk továbbítása a megfelelő helyre a megfelelő időben roppant fontos, és minden a kemény passzok gyakorlásával kezdődik.

7. Ne add el a korongot!

Utoljára, de nem utolsósorban: ne add el a korongot! A lefordulás a legveszélyesebb a jégkorongban. Ha sokszor adod el a korongot, nem leszel sokáig jégkorongozó, függetlenül attól, hogy milyen jó a kezed, milyen gyorsan korcsolyázol, milyen erősen lősz. A minimálisra kell csökkentened az eladott korongjaid számát. Az edzők nem szeretik azokat a játékosokat, akik felelőtlenül bánnak a koronggal, a játékosmegfigyelők még kevésbé. Könnyű elkerülni a korongeladásokat, csak elemezni kell a játékot, és egyszerűen játszani. 1 a 3 ellen támadsz? Ne bonyolódj cselezésbe, üsd be a harmadba a korongot, menj utána. Túl sokan jönnek rád? Fedezd a korongot a testeddel, és várj a segítségre. Kevesebb korongeladás történik, ha átlátod a meccs-szituációt, hogy mi történik körülötted, hol vannak a csapattársaid, mit csinál az ellenfél. A két legveszélyesebb hely, ahol semmiképpen sem veszíthetsz korongot, a kék vonalak környéke. Ezeken a pontokon a legegyszerűbb védekezésből támadásba átmenni. Ha itt adod el a pakkot, és az ellenfél megindul, te és a csapattársaid legtöbbje éppen ellentétes irányban fog mozogni. Ezért a kék vonalak környékén különösen figyelned kell a korong megtartására. Az ellenfél kapuja mögött vagy a sarokban közel sem akkora hiba korongot veszíteni. Ha bajban vagy, üsd ki a korongot a saját harmadodból, vagy üsd be az ellenfelébe. Használd a plexit, hogy az ellenfél ne tudjon blokkolni.