• • Beharangozó
  • Tudósítás
  • Nyilatkozatok
  • Táblázat
  • Hozzászólások

Felállni a padlóról

Kijózanító meccset játszott a Fehérvár szombaton este, amelynek a végén Rob Pallin értékelése szerint a padlóra került. Ritkán adódik lehetőség arra, hogy rögtön másnap, egy verhető ellenféllel szemben megkezdődhessen a feltápászkodás.

A mezőny egyik legkevesebbszer kísérletező csapata, az Innsbruck érkezik Fehérvárra vasárnap. A tiroli játékosok eddig alig több, mint 400 lövést eresztettek el az ellenfelek kapujára, így talán ezúttal a meglehetősen foghíjas és fizikailag kicsit leharcolt fehérvári védelemnek is egyszerűbb dolga lesz. Az azonban már hosszú mérkőzések óta látszik, hogy a legkevésbé éppen a védelemmel (és a kapusokkal) van baj a kék-fehérek háza táján. Annál szembetűnőbb a támadók enyhén szólva is mérsékelt teljesítménye. Kevés a kapura tartó lövés, szakmányban maradnak ki a helyzetek, gyenge az emberelőnyös játék. Ezt a statisztikai adatok is alátámasztják, emberelőnyökben és lövési hatékonyságban messze a leggyengébb teljesítményt a Volán nyújtja, a kaput eltaláló lövésekben is a harmadik legkisebb szám áll a csapat neve mellett. Mindez jelentős részben nem taktikai kérdés, hanem koncentrációs probléma, egész egyszerűen pontatlan a csapat játéka, mintha mostanra már időnként gátlásokkal küzdenének a játékosok.

Mindez az egyéni statisztikákban is megmutatkozik. Nincs senki, aki akár csak a közelében lenne a meccsenkénti egy pontos átlagnak, Ennyire távol még egyetlen szezonban sem volt ettől az értéktől a csapat leghatékonyabb játékosa. Válogatott csatárok egész sorának maradtak az ütőjében gólok, gólpasszok. Olyanoknak, akiktől azt várjuk, hogy képesek legyenek egy-egy nehéz helyzetben a hátukra venni a csapatot, tovább lendíteni a szekeret. Mindent elmond erről az, hogy a 21 éves, rendkívül tehetséges Sárpátki Tamás, akinek azonban ez előtt az idény előtt mégis csak mindössze 19 EBEL-meccse volt, és akinek ez az éve arról kell szóljon, hogy szilárdítsa meg a helyét a stabil csapattagok között, jelenleg a csapat hatodik legeredményesebb játékosa.

Egyetlen meccs van hátra a nemzetközi szünetig, amely alatt a csapat magyar játékosainak túlnyomó többsége a válogatott programján vesz majd rész. Nem várható tehát, hogy ki fogják tudni pihenni magukat, de talán a más közeg segíthet abban, hogy helyrerázódjanak fejben. Ez előtt azonban még itt az Innsbruck, amelyik kísértetiesen hasonló teljesítményt nyújtott eddig, mint a Fehérvár, azzal a különbséggel, hogy 4 ponttal többet szerzett. Ráadásul mindkét csapat túlórás meccset játszott szombat este, a Cápák Bécsben kaptak ki 2-1-re, a Fehérvár Dornbirn elleni vereségéről pedig bőven írtunk már. Több, mint 2 éve, 2013. október 26. óta nem volt képes nyerni a HCI Fehérváron, ez sorozatban 5 vereséget jelent eddig. Remélhetőleg vasárnap este a sorban hatodik Fehérvári győzelem is megszületik majd.

Negyven perc kínlódás után egy kiváló utolsó harmaddal megnyerte a magyar EBEL-csapat ezt a nagyon fontos mérkőzést. Sokáig nem ment a játék, de Rob Pallin gárdája nagyon akart, küzdött magával is, és ha nem is jó játékkal, de sikert ért el. Most semmi más nem számított.

Varga Arnold nem hagyta cserben csapatát, bedagadt, fájós térddel is vállalta a játékot, így hat hátvéd állt Rob Pallin és Sille Tamás rendelkezésére. Az első percek tapogatózása után az Innsbruck jó tíz percre a Volán fölé került. Bár a tempó nem volt nagy, de ebben a közepes ritmustartományban gyorsabb volt a szombaton szintén hosszabbításos meccset játszó vendégcsapat. Nagyon sok komoly lehetőséget alakított ki az Innsbruck, Rajna Miklós folytatta kiváló teljesítményét. A kapura lövések aránya csalóka, bár csak 12:9-re vezetett e tekintetben 20 perc alatt a rivális, de kidolgozott, igazi helyzete jóformán csak nekik volt. Nem panaszkodhattunk a szerencsére továbbra sem.

A második harmadban még rosszabb hoki zajlott a vizes jégkásán, és sajnos az Innsbruck fölénye tovább tartott. Az elején még csak-csak alakítottunk ki helyzeteket, de a másik oldalon Rajna sokszor egyedül védekezett, és ez közel 36 percen át megoldás is volt a legnagyobb bajokra, de akkor megint olyan helyzetbe hozta a csapat, amelyet már ő sem tudott megoldani. Mössmer olyan helyzetből szerzett gólt, amilyenre aligha számított. Egy korongkihozatalba ki nem kényszerített hiba csúszott, majd a felpattanó korongot a Volán-bekk rúgta a HCI csatárához, aki szépen megoldotta a helyzetet. 0-1. A Fehérvár is megkapta első előnyét a meccsen. Borzasztó gyengén ment a speciális játék, szórványosan füttyszó hangzott fel, de ekkor jött egy jól eltalált Brocklehurst-kékvonalas és egy kapushiba, így a fór letelte előtt pillanatokkal Chiodo mamutjai között átment a korong. A 40. percben 1-1-re alakult az állás.

Nagy Gergő az utolsó pillanatokban kapott egy kiállítást, így kétperces hátránnyal indult a záró harmad. Az Innsbruck ezúttal kezdte a legrosszabbul a játékrészt a meccs folyamán, nem tudtak különösebb izgalmat kialakítani a kapunk előtt. Sőt hamarosan megkapta a Volán a második előnyt. És jól folytatta a sormintát a magyar csapat, ezt az Innsbruck-kiállítást is kihasználta. Sarauer és Banham akciója végén Chiodóról már csak óriási mázlijának köszönhetően gurult előre a korong, Kinasewich viszont a hatodik meccsén megszerezte első Volán-gólját, centerben dolgozott tökéletesen, beverte a pakkot. 2-1-re fordított a Volán a 45. percben. Váratlanul nagyon jó kis csörte alakult ki ebből, messze a legjobb játékrészt láthattuk a székesfehérvári EBEL-hétvége során. Mindkét csapat elővett egy energiacsomagot, amit a meccs során még nem használt el, és igen tempós oda-vissza játékot mutatott. A Fehérvár egyértelműen jobb volt az utolsó harmadban, de az Innsbruck is szaporázta. Az 55. percben újra előnybe kerültünk, sajnos a harmadikat nem sikerült kihasználni, bár volt rá esély. A végén lehozta a kapust az Innsbruck, nagyon izgalmas volt a hajrá, mivel az összes bulit megnyerték, de egy jó lövésen kívül másra nem tellett már tőlük.

Rajna Miklós ismét csodálatosan dolgozott a kapuban, a bekkek ha sokszor nem is zártak jól, de a lövések után hibátlanul takarítottak. Bár a korongkihozatalba sok hiba csúszott, a meccs második felében újra egy építkező magyar csapatot láthattunk a jégen. A Fehérvár három pontot szerzett, nagyon lényeges siker ez a nemzetközi szünet hete előtt. Reményt adó három pont.

Az Innsbrucknak az  volt a problémája ezen a meccsen, mint a Volánnak a szezon eddigi részében: egy góllal nagyon ritkán lehet meccset nyerni.

Rob Pallin (vezetőedző, Fehérvár): Édesapám nem volt egy nagy matekzseni, így mindig azt mondta: a sportban a mentális felkészültség kilencven százalékot számít, a fizikai meg negyvenet. Ez a csapat mentálisan nagyon erős, amit most is bizonyított. Viszont továbbra is egyértelmű, hogy a sokkal több helyzetünket kellene nagyobb arányban kihasználni, több gólt kellene ütnünk. Persze nem könnyű így, hogy a kulcsjátékosaink nagy része most tért vissza a sérüléséből, és igen messze vannak még a száz százaléktól.

Christer Olsson (vezetőedző, Innsbruck): Nagyon egyszerű a képlet: egyetlen lőtt góllal nem lehet jégkorongmérkőzést nyerni. Az első harmadban megvoltak a lehetőségeink, ezeket sokkal jobb hatásfokkal kellett volna értékesítenünk, akkor egészen másként alakul az eredmény, így viszont pont nélkül maradtunk.

Forrás: nso.hu

A Laola1 Tv elkészült az összefoglalóval.