Nem lenne munkám, ha nem lennének szurkolók a pályán

Jeff LoVecchio, a Fehérvár AV19 csatára 24 forduló után 19 góllal vezeti az EBEL góllövőlistáját. A hazájában az NHL előszobájáig jutó amerikai jégkorongozó már tavaly is majdnem a Volánhoz igazolt. Elmondja, miért kommunikál ilyen intenzíven a közönséggel.

Fiatal korában jó ligában játszott, több kitűnő évet zárt az AHL-ben. Milyen messze volt az NHL-be kerüléstől?

Hét felkészülési meccsen játszottam az NHL-ben, ahol két gólt és egy asszisztot szereztem és volt egy bunyóm is. Így azt gondolom, hogy elég jól teljesítettem az előszezonban. Azt mondták, hogy néha felhívnak az év során Bostonba, de sajnos ez sosem történt meg az alapszakaszban. Aztán a playoffban már felhívtak, a csapattal edzettem arra az esetre, ha valaki lesérül. Ha így történt volna, játszottam volna, de nem kaptam lehetőséget. Így is maradandó élmény, hogy hét előszezonmeccsen játszhattam. Néhányszor megsérültem, ez nem tett jót a fejlődésemnek és az előrehaladásomnak, az önbizalmamat is elvesztettem egy kicsit abban az időszakban, ez is közrejátszhatott abban, hogy végül nem jutottam el az NHL-be. Egy év múlva aztán átjöttem Európába.

Fotó: Tuba Zoltán (jegkorongblog.hu)

Miért jött el Amerikából?

Elsősorban azért, hogy fejlődjek és visszanyerjem az önbizalmamat, azt hiszem, mostanában meg is van ennek az eredménye. Itt volt az ideje, hogy Európában játsszak, mert az itteni fizetésből jól lehet élni, és el akartam kezdeni az európai karrieremet. Itt kevesebb meccs is van, így fizikálisan is könnyebb a játék, a feleségem és a saját érdekemben is meg kell hoznom ezt a döntést. Jó ajánlatot kaptam Olaszországból egy olyan csapattól, ahol tudtam, hogy sok játéklehetőséget kapok. Minden stimmelt és izgalmasnak is tűnt, így a feleségemmel úgy döntöttünk, belevágunk. Magyarországot is hasonló okok miatt választottam. Az előző edzővel, Marty Raymonddal beszéltem sokat a nyáron és az az igazság, hogy már múlt nyáron is, mert tavaly is majdnem ideigazoltam. Úgy gondoltam, hogy a karrierem szempontjából jó lenne, ha az EBEL-ben is kipróbálom magam. Olyan csapatba szerettem volna igazolni, ahol sokat játszhatok. Úgy tűnt, minden szempontból a Fehérvár a tökéletes választás, és ez így is lett.

Mindenki azt mondja, hozzá kell szokni a nagyobb európai pályához. Hogy látja ezt?

Azt hiszem, a nagyobb pálya az előnyömre válik, mert gyors játékosnak tartom magam, és így még jobban ki tudom használni ezt az előnyömet. Az első pár meccs mindig furcsa, mert egész nyáron NHL-pályákon edzem, de elég gyorsan hozzá lehet szokni.

Mi a különbség az előző európai klubjai és a magyar csapat, illetve az olasz és a norvég bajnokság és az EBEL között?

Ez a liga egyértelműen jobb, mint az olasz vagy a norvég, az edzések keményebbek és a mérkőzések sokkal színvonalasabbak. A klub nagyon jól bánik velünk Székesfehérváron, jó az öltözőnk is, a szurkolók pedig fantasztikusak. A karrierem során még sosem játszottam ilyen lelkes közönség előtt.

A liga góllövőlistáját vezeti, a szerződése a szezon végén lejár. Mi kell ahhoz, hogy itt maradjon?

Nagyon szeretünk itt a feleségemmel, a város gyönyörű, Budapest is közel van, és ahogy már mondtam, a szurkolóink a legjobbak a ligában. Jóban vagyok a csapattársakkal is, de a jövőről még nem gondolkoztam, és a szezon végéig nem is fogok. Jelenleg az foglalkoztat a legjobban, hogy az alapszakasz után benne legyünk az első hatban, majd a playoffban megszerezzük a hazai pályát és onnan is továbblépjünk. A szezon befejezése után majd döntök a jövővel kapcsolatban.

Miket tart játéka erősségeinek?

Elég egyszerűen játszom, megpróbálok annyit lőni, amennyit csak tudok, eljutok a kapuig, figyelek a lecsorgó korongokra és védekezésben is a legjobbat próbálom nyújtani. Az, hogy egyszerűen játszom, jobb játékossá tesz annál, mint ha túl sokat akarnék. Néha bunyózom is, de ebben a ligában nem igazán lehet verekedni, mert rögtön eltiltanak. Talán ha nem így lenne, lehet, hogy többször előfordulna, de úgy gondolom, sokkal értékesebb a csapatomnak az, hogy gólokat lövök és a jégen vagyok, nem a büntetőpadon ülök, hanem a góllövésre figyelek.

Mi a legjobb a csapatban jelenleg és min változtatna?

Azt hiszem, kezdünk rájönni, milyen csapat is vagyunk valójában, és most már a társaság karaktere is megmutatkozik. A szezon elején még túljátszottuk a helyzeteket, de mára megértettük, hogy ha egyszerűen játszunk, sokat lövünk és jól védekezünk, a góllövés már szinte magától megy és így meccseket nyerhetünk. Ha változtatni lehetne valamin, akkor szeretném, ha Hetényi Zoli újra egészséges lenne. Nem könnyű látni azt, hogy egy játékos egész évben sérült és nem tud játszani. Már én is jártam ebben a cipőben, nem kellemes dolog, a legjobbakat kívánom a kapusunknak, hogy újra játszhasson, ha nem is idén, de a következő szezonban. Ezen kívül nem változtatnék semmin. Mindenki nagyon rendes, az edzők jók, nekünk csak annyi a dolgunk, hogy nyernünk kell a mérkőzéseken.

Néhány hónapja Magyarországon él. Milyen benyomásai vannak?

Magyarország nagyszerű ország. Nem hiszem, hogy akár egy barátságtalan magyarral találkoztam volna. Ráadásul sokkal többen beszélnek itt angolul, mint amit előzetesen mondtak nekünk, így az élet nekünk is könnyebb. A magyar nagyon nehéz nyelv, de minden nap próbálok egy új szót megtanulni a magyar srácoktól. Mindketten nagyon szeretjük a fürdőket és azt hiszem, a magyar konyha vetekszik az olasszal. Eddig még csak Budapesten és a Balatonnál jutottunk el, de nagyon jól éreztük magunkat ott is.

Folyamatosan kommunikál a közönséggel. Ez szándékos vagy csak úgy megtörténik?

A nézők a nevemet kiabálják kórusban, és ennek örülök. Szeretek mosolyt csalni az emberek arcára. A jégen töltött idő minden pillanatában úgy cselekszem, hogy tudom, nem lenne munkám, ha nem lennének szurkolók a pályán. Szeretem jól érezni magam és ezzel a szurkolók is így vannak, ezért néha csinálok valamit az ő szórakoztatásukra, a kedvükért. Ez talán nem is szánt szándékkal van így, igazából a helyzet szüli és belülről fakad. Nagyon izgatott leszek, ha gólt lövök, így ekkor is néha megtörténik. De van egy másik oldala is ennek. A szurkolók a lelátón reagálnak a jégen történtekre. Minél hangosabbak a lelátón, annál nehezebb az ellenfélnek játszania, és ha tehetek azért valamit, hogy még hangosabban szurkoljanak, vagy az ellenfélnek nehezebb dolga legyen vendégként, akkor megteszem. Itt szeretném megköszönni a szurkolóinknak, hogy támogatnak bennünket, értékelik az erőfeszítéseinket akkor is, ha nem sikerül mindig örömet okoznunk. Tudniuk kell, minél hangosabban szurkolnak, annál jobb játszani. Nagyon jó szezonunk van eddig, jó tudni és érezni, hogy ennyien szurkolnak nekünk, így a mi dolgunk a további győzelmek megszerzése.

Bekerülhetünk az első hatba az alapszakasz után?

Nincs kétségem afelől, hogy bekerülhetünk. Persze nem azt mondom, hogy biztosan ott leszünk, de az kétségtelen, hogy ha jól játszunk, akkor a liga hat legjobb csapata közé tartozunk. Ha erre a teljesítményre képesek leszünk a továbbiakban is, akkor ott leszünk az első hatban.