Ha húsz srác közösen hisz valamiben, akkor minden lehetséges

Edzőként még soha annyit nem tanultam, mint a sorozatban elszenvedett négy vereségünkből, mondta blogunknak Rob Pallin, a Fehérvár edzője, akit a nemzetközi szünet előtti hetek jó szerepléséről kérdeztünk, de az aktuális feladatok is szóba kerültek.

A Fehérvár idénye eddig három jól elkülöníthető szakaszra bontható. Az első négy meccsből hármat megnyert az EBEL-csapat, nagyon jól sikerült tehát a rajt, Bécsben kikapni nem okoz problémát. Aztán négy sima zakó következett, amelyből két-három fájó volt. A csapat hullámvölgybe került, de a szakosztályvezetés példamutató és kiváló válságmenedzselése ? a fejek hullatása helyett a kommunikációban és az elvégzett munkában bíztak a döntéshozók ? folytán a legjobbkor adódó hatnapos szünet végére a vártnál sokkal gyorsabban kijött ebből a gödörből.

Amit senki nem várt, október 11-én a Fehérvár EBEL-története egyik legjobb sorozatát indította, a Dornbirnt és az Innsbruckot hazai pályán legyőzte, majd Znojmóban egy góllal kikapott ugyan, de aztán zsinórban öt meccset nyert, ezek közül a salzburgi 6-4-es siker, a szintén a krémhez tartozó Linz 6-2-es lemészárlása, a Klagenfurt sima legyőzése, majd a végén egy kétmeccses túra során a Bolzano és ismételten az Innsbruck térdre kényszerítése már-már felfoghatatlan bravúr a rossz sorozatból, megtizedelt csapattal felálló Volántól.

Fotó: Tuba Zoltán (jegkorongblog.hu)

Itt tartunk most, pénteken Villachba utazik a gárda, vasárnap a brutálisan megerősített Graz érkezik. A szünet előtt általános vélemény volt, hogy nem jön jókor ez a közel két hét kihagyás, de ki tudja. Hétvégére már talán egy-két sérült is felépül, ami újabb kellemes nehézséget okozhat Rob Pallin vezetőedző számára, hiszen mint mondta, megtalálta a győztes csapatát, mind a négy sorral tökéletesen elégedett. De előbb-utóbb hozzá kell nyúlnia ehhez a kerethez is, hosszú évek után talán valóban kialakulhat egy egészséges verseny a 22-es meccskeretbe kerülésért.

Ne szaladjunk azonban előre, a Fehérvár AV19 vezetőedzőjét a múltbeli események összefoglalására kértük, majd arról beszélgettünk, milyen munkát végez a csapat ezekben a hetekben.

“A jó szezonkezdet után sorozatban négy vereséget szenvedtünk ? kezdte értékelését Rob Pallin. ? Nagyon nehéz helyzetben voltunk, kiesett négy játékosunk az első két sorból. Ilyenkor nem lehet mást csinálni, mint újragombolni a kabátot. Mi is vettünk egy nagy levegőt, átstartoltunk, elkezdtünk egy új csapatot építeni. A négy játékos kiesésében ráadásul az volt a legrosszabb, hogy ketten közülük védők. Egyszerűen nem volt kihez nyúlnunk. Megpróbáltunk újoncokat játszatni a helyükön, de ez nem ilyen egyszerű. Ebben a ligában lehet valaki újonc csatárként, de védőként ez szinte megoldhatatlan feladatot jelent a fiataloknak, legyen szó bármelyik csapat játékosáról is. Előbb kell szerezniük egy alaprutint és aztán tudnak megfelelő szinten védőként játszani az EBEL-ben.

Nagy lecke volt ez a négymeccses vereségsorozat a csapatnak, és nekem is. Edzőként még soha annyit nem tanultam, mint a sorozatban elszenvedett négy vereségünkből. Nagyon nehéz volt ezt feldolgozni mindannyiunknak, engem is nagyon megviselt az a széria. Szerencsére Ocskay Gábor mellénk és mellém állt. Azt mondta, ne vegyem annyira a lelkemre ezt a rossz sorozatot, legyek felszabadultabb. A támogatásáról és a bizalmáról biztosított, és ez nagyon fontos volt nekem. Az edzéseken igyekeztünk gyors, nagy tempójú gyakorlatokat végezni, megpróbáltuk minél jobban megközelíteni azt a teljesítményt, amire a meccseken szükségünk van. Fiatalokat kellett bevetnünk, és szerencsére a fiataljaink éltek is a megkapott lehetőséggel. Sikerült újragombolni a kabátot, az új szerkezetű csapat pedig összeállt, úgy néz ki.

Három nagyon fontos tényezőt kell kiemelnem, ha a vereségsorozat utáni győzelmi széria legfontosabb okait keressük. Az első, hogy Boivin leigazolásával minőségi játékos érkezett a védelembe, aki jelentősen növelte a hátsó stabilitást. A második, hogy a kapusaink remek teljesítményt nyújtottak, sokszor hozták azokat a bravúrokat, amik időről időre kellenek egy jó eredményhez. A harmadik pedig, hogy a fiatalok remekül játszottak. Rájuk lehetett bízni fontos feladatokat, hozzátették a magukét a csapat teljesítményéhez.

Ahogy mondtam is, sokat tanultam ebből az időszakból, de a legfontosabb mégis az a tanulság, miszerint ha húsz srác közösen hisz valamiben, akkor minden lehetséges. Hétszer győztünk nyolc meccsből, erre álmomban sem gondoltam volna előtte. És igazából az egyetlen vereségünk is egy rosszul sikerült harmadnak köszönhető. Znojmóban is jobban játszottunk ellenfelünknél, csak éppen akkor nem sikerült nyerni, annak az egyetlen harmadnak köszönhetően. Nagyon büszke vagyok a csapatomra. Aki ismeri ezt a ligát, az tudja, hogy nyolcból hétszer nyerni nem könnyű senkinek sem. Még a Salzburgnak, a Vienna Capitalsnak és a Linznek is csak ritkán jön össze ilyen széria.

A következő lépés nagyon fontos, helyén kell kezelnünk ezt a sikersorozatot. Olyan edző vagyok, aki motiválni szereti a játékosait, és igyekszik őket újabb és újabb kihívások elé állítani. Hogy ennek eredménye legyen, az időbe telik. Lehet, hogy kicsit türelmetlen voltam a vereségeknél, ki tudja. Most úgy látom, hogy az elmúlt időszakban minden játékosom a tudása maximumát nyújtotta, de azt hiszem, többen voltak olyanok, akik még annál is többet adtak magukból.

A nemzetközi szünetben a légiósok kaptak két nap teljes pihenőt. Rájuk fért, hiszen óriási munkát végeztek, és a test idővel kiköveteli magának, ami jár neki. 14 játékosom azonban különböző válogatottaknál dolgozott a múlt héten. Ők nem pihentek, sőt ahogy hallom, nagyon komoly munkát végeztek, a végén játszottak 2-3 meccset. Ez borzasztó megterhelő. Ugyanakkor természetesen büszkék is vagyunk a válogatottainkra. Azt azért látni kell, hogy ha a többi EBEL-csapatot nézzük, sehol máshol nincs ennyi válogatott játékos, így nekünk mindenképpen másképp kellett megterveznünk a múlt hetet és másképp a mostanit. Vasárnapig kemény edzéseink voltak, aztán a hétfő mindenkinek pihenéssel telt. Kedden azok álltak edzésbe, akik nem voltak a válogatottaknál, a válogatottjaink pedig szerdán csatlakoznak, így ők is kaptak két teljes nap pihenőt. A hét végén már újra dübörög az EBEL, addigra ismét készeknek kell lennünk az új feladatokra.”