Nem csökkent az agyrázkódások száma

Egy torontói orvoscsoport átvizsgálta a tavalyi eseteket és arra jutott, hiába vezettek be szigorúbb szabályokat az NHL-ben a fejre irányuló támadások büntetésére, az agyrázkódások számát nem sikerült visszaszorítani. Az NHL egyelőre nem reagált a jelentésre.

A liga 2010/11-ben vezetett be új szabályokat, amelyek elsősorban a fejre irányuló és a vak oldalról történt ütközéseket büntették keményebben. Azóta eltelt három szezon, tehát volt idő arra, hogy az új szabályok kiváltsák a kellő hatást. A kutatás szerint ez nem történt meg, az elmúlt idényben valamivel több mint öt agyrázkódás jutott száz mérkőzésre, ami nem különbözik jelentősen (statisztikailag szignifikáns mértékben) a 2009/10-es szezon mutatóitól. Az agyrázkódást kiváltó ütközéseknek mindössze 28%-át követte büntetés, ezeknek is a legnagyobb része verekedés miatt történt. Mindössze az esetek 4%-ában kaptak a játékosok azért büntetést, amit az új szabályok büntetni rendelnek. Az összes agyrázkódással járó ütközésre vetítve ez 1,1%-ot jelent.

A probléma tehát egyrészt nem a szabállyal, hanem azok alkalmazásával van. Másrészt viszont az elemzés arra is rámutatott, hogy az elszenvedett agyrázkódások legfőbb oka nem azokból az ütközésekből származott, amit az új szabályok szigorúbban büntetnek. A kutatást vezető professzor szerint, ha a liga valóban elkötelezett az agyrázkódások számának csökkentése irányában, akkor sokkal szigorúbban kellene büntetnie az azokat kiváltó ütközéseket és nem az áldozatokat kellene hibáztatni, ha “rossz” pozíciót vesz fel. Szerinte egyformán fontos a játékosok és a csapatok elrettentése, a liga szelleme csak akkor változtatható meg, ha sokkal szigorúbban büntetik ezeket az ütközéseket.

“Ha az a játékos, aki egy évre taccsvonalra tette Sidney Crosbyt, hasonló idejű eltiltásban részesült volna, egészen biztosan elindulna valami az ütközéseket körülvevő kultúrában is ? mondta Dr. Michael Cusimano, a torontói St. Michael’s Hospital idegsebésze.”

Az agyrázkódás tehát továbbra is meghatározó probléma, a megoldáshoz azonban nem jutottunk sokkal közelebb. Egyrészt a jégkorong veszélyes üzem ? én ne legyünk szemérmesek megállapítani, hogy vonzerejének igencsak meghatározó része fakad ebből ?, ahol a legjobb szándékok mellett is lehet súlyos sérülést okozni. Ezen felül az azonnali büntetés nehézkes, hiszen a játékvezető nem kompetens annak eldöntésében, hogy mi agyrázkódás és mi nem, ráadásul a játék tempójából kifolyólag élőben sok esetben nem lehet vagy nem pontosan lehet megállapítani az ütközés körülményeit.