Hári

   

A Modo szélsője végérvényesen megérkezett a magyar válogatottba. A csapat kudarca miatt most nem Hári Jánosról szólnak a hírek, de ami késik, nem múlik. Csak észnél kell lennie továbbra is.

Végül is természetes, hogy mindenki azzal van elfoglalva: lemaradtunk az olimpiai selejtezők következő köréről. Tényleg nem volt ez bekalkulálva. Nem szoktunk hozzá, hogy nálunk gyengébb csapatok meglephetnek bennünket. Ilyesmi utoljára Debrecenben, 2005-ben fordult elő velünk tétmeccsen, amikor 3-0-ra nyertek a britek. Akik talán előrébb is álltak a világranglistán akkor, ennek ellenére 2001 és Amiens óta megszoktuk, esélytelenként általában mi örülünk, esélyesként pláne, úgyhogy elkönyveltük a győzelmet előre. Akkor is, most is. Hát, nem. Nem jön minden magától, nem jön minden mindig.

A hollandok brutális horvátverése után úgy döntöttem, megnézem azt a csapatot. A litvánok elleni csata első harmadában egyenlő erők küzdelmét láttam. Pontosabban, a baltiak fürgék voltak, a hollandok erősek, a két faktor kezdetben még kiegyenlítette egymást. A következőkben aztán diadalt aratott a fizikum – és a szerencse. Bizony, ott sem volt öt gól különbség a felek között húsz percben, éppúgy, ahogy vasárnap este sem két egyforma válogatott végzett döntetlenre. Ezen a tornán a fontosabb pillanatokban rendre a hollandok kedvére pattant a korong. Van ilyen. Volt ilyen máskor is. De a csoda soha nem érdemtelen. F. K.-nak már szombaton mondtam, a Kars, Postma, Joly támadótrió beférne a mi csapatunkba is csont nélkül, és a többiek sem mulyák.

A szenzációt nem adják ingyen. Soha, senkinek.

Fotó: Mudra László (Magyar Jégkorong Szövetség)

Minden jel számít, könnyen lehet, hogy valóban megtorpantunk most, ám azt csodálkozva olvasom, hogy egyesek szerint elszaladt mellettünk a világ. Ugyan-ugyan. Kétségtelen, hogy vannak nehézségeink. Bálizs Bence egyedül nem válasz a kapuskérdésre – hol vannak a többiek? –, és az sem örömteli, hogy az évről évre feltörő tehetséges védők nem váltják be a hozzájuk fűzött reményeket. Nevezzük nevén néhányukat, akikben odaadóan bíztunk korábban: Erdélyi Péter iszonyú mélyről próbál visszakapaszkodni, Szirányi Bence felemás külföldi kör után keresi a visszautat a csúcs közelébe, Jobb Dávid visszavonult. Nettó tehetségpazarlás.

Ám mindezek miatt, mellett elsikkadt egy roppant fontos momentum.

Miszerint: Hári János végérvényesen megérkezett a magyar válogatottba. Három mérkőzésen 3+5-tel zárt – annyival, mint Ladányi Balázs, minden idők egyik legjobb magyar hokisa, örök kedvencem –, remek gólokat lőtt, klassz passzokat adott, és a csilingelő kapuvasait se feledjük.

Hári Jánosról először saját blogunkon olvastam. F. K. hozta a sztorit – ki más? –, arról volt szó, lehet, hogy az akkor még csak tizenöt éves kölyök svéd lesz. A magyarok szerencsére észbe kaptak, a család sem akarta máshogy – nem kizárt, az volt munkánk első nagy eredménye, bár legyünk szerények inkább –, a srác a mienk maradt. Hogy utóbb évről évre és korosztályról korosztályra odategye magát. U18-ban kis híján A csoportba vitte a válogatottat – nem egyedül –, és bár juniorban hosszú ideje üldözi a mieinket a balszerencse, utóbb egyenes út vezetett számára a felnőttek közé. Hogy közben az NHL-be és a KHL-be sem draftolták, nem törte meg, ahogy a gyámoltalan tengerentúli kalandból is a pluszokat hozta vissza Európába, nem a mínuszokat. Jól látszik ez abból, ahogy helytáll a svéd Elitserienben, világbajnokok, szupersztárok között.

Ami eddig a magyar válogatottban történt vele – az előző idény felkészülési meccseit és a ljubljanai világbajnokságot is ide értve –, nem volt hősköltemény. Az olimpiai előselejtező ellenben már majdnem az volt. Nyilván nem különös – fogalmazzunk úgy: így van rendjén –, hogy a kiesés okán nem róla szólnak most a hírek. De arról butaság lenne megfeledkezni, hogy ő az egyike azoknak, akikről majd szólni fognak.

Pontosan akkor, amikor eljön az ideje. Hogy el fog jönni, az fix. Hári már nem ígéret, hanem bizonyíték. Az eddigiek alapján is, és akkor is, ha a mestervizsga majd áprilisban jön. Csak észnél kell lennie változatlanul. Minden más megvan. És ez aztán igazán valami. Úgyhogy nem szaladt el mellettünk senki. Holnap is élünk, és még mindig mi jövünk. Mi is.

Cimkék: ,

Nem lehet hozzászólni.

   H I R D E T É S
Eseménynaptár
december 14., csütörtök
U18 16:00 PEFZEG 4-1VÉGE
U18 17:40 AVSKMH 11-1VÉGE
MK 18:00 UTEMIS 2-5VÉGE
U18 18:00 MISMAC 2-3VÉGE
december 15., péntek
VB20 13:00 GERHUN 7-2VÉGE
NU18 16:00 HUNSVK 1-2VÉGE
EL 18:00 FTCSCC 3-4 HVÉGE
EL 18:30 TITBRA 3-4VÉGE
december 16., szombat
U18 13:40 AVSMIS 8-0VÉGE
NU18 16:00 HUNCZE 0-4VÉGE
VB20 16:00 AUTHUN 5-2VÉGE
U18 16:30 DHKGEP 24-1VÉGE
EBEL 17:45 AVSHCB 4-5VÉGE
EL 18:00 DABSCC 3-1VÉGE
EL 18:30 UTEBRA 4-1VÉGE
U18 18:30 MACETO 10-2VÉGE
december 17., vasárnap
NU18 16:00 HUNPOL 1-0VÉGE
EL 17:50 VC2FTC 2-1VÉGE
U18 19:30 MACZNO 8-2VÉGE
december 18., hétfő
EBEL 19:15 HCIAVS 
EL 20:00 UTEMIS 
    • M4 SPORT
december 19., kedd
DEBL 19:15 GEPMAC 
EBEL 19:45 HCBAVS 
december 20., szerda
U18   MISKMH 
U20   PEFMIS 
EL 18:30 MISDAB 
MK 18:30 TITKMH 
MK 19:00 MACFTC 
december 21., csütörtök
U20   ZNOETO 
U20 15:40 AVSDHK 
KHL 17:30 CSZMMG 
    • SPORT 2
EBEL 18:45 AVSHCI 
EL 20:00 MACUTE 
    • M4 SPORT
december 22., péntek
U18 17:40 VASKMH 
EL 18:00 DABTIT 
EL 18:00 FTCMIS 
december 23., szombat
U20 12:10 VASMAC 
Partnerünk