Ki jön ki jobban a két rossz szerződés cseréjéből?

 

Edmontonban és Calgaryban is abban bíznak, hogy jól járnak a mélyen a fizetésük alatt teljesítő Lucic és Neal elcserélésével.

Az ügylettel első ránézésre az Oilers járt jobban, amely már jó ideje igyekezett megszabadulni Milan Lucictól. A Bostonnal Stanley Kupa-győztes 31 éves csatár három évvel ezelőtt került Edmontonba, hat évre szerződtették évi 6 millió dollárért. Első szezonjában még nem is ment neki rosszul, 50 pontot hozott össze, de tavaly már csak 34-et, idén pedig 20-at. Ez természetesen összefüggésben áll azzal, hogy közben fokozatosan egyre kevesebb jégidőt kapott, hátrébb került a sorokban. Az Oilersnek úgy is megérte túladni rajta, hogy fizetésének 12,5%-át továbbra is ők állják.

Cserébe kapják azt a James Nealt, aki két vesztes Stanley Kupa-döntő után került Vegasból Calgaryba – az elsőt még a Nashville játékosaként veszítette el –, ott azonban nem működött a kémia, két erős 40 pontos szezon után 19-ig jutott. Vele kapcsolatban mentalitásbeli gondokról számolnak be, nem lehet véletlen, hogy a Predators után a Golden Knights sem tartóztatta. Ezzel együtt értékes játékosról van szó, akinek elvben sokkal több esélye van visszaverekednie magát az első két sor valamelyikébe. Ez az Edmonton esetében azt jelenti, hogy akár Connor McDavid mellett is lehetőséget kaphat, ami ebben a sportágban kivételes élmény, és rendszerint jót tesz az ember statisztikai mutatóinak. Ugyanez kevésbé mondható el Lucicról: nála szenzáció lenne, ha ekkora formajavulás következne be.

Fontos felhívni a figyelmet arra a körülményre is, hogy Neal szerződése kivásárolható, míg Lucicéban nagyobb az aláíráspénzek aránya, vagyis a kivásárlás kimondott ráfizetés lenne a klub számára. Calgaryban is tisztában vannak ezzel, Lucicra nem is az első két sor valamelyikében számítanak, hanem a negyedikben, és nem pontokat várnak tőle elsősorban, hanem azt, hogy még mindig világklasszis fizikai hokijával fontos űrt tölt ki a csapatban. A Flamesnél ugyanis eddig nem volt a szó klasszikus értelmében vett erőcsatár, ez régi problémája a menedzsmentnek. Tavaly ilyenkor közel álltak ahhoz, hogy megszerezzék Ryan Reavest, de ő végül maradt a Vegasnál. Nem kis különbség, hogy Reaves bére nem éri el a 3 millió dollárt, vagyis Lucic személyében kétszeres áron vettek embert erre a posztra.

Ezzel el is értünk a csere lényegének a megértéséhez. A két klub két rossz döntéssel hosszú időre kellemetlen helyzetbe hozta magát, hiszen mindkét játékosnak még 3 éve van hátra a szerződéséből. Az üzlet első számú funkciója itt is és ott is a kármentés volt. Nem azt várják, hogy a két játékos újra olyan szinten játsszon, mint fénykorukban, hanem azt, hogy a másiknál több értéket termeljen a csapatnak. Az Edmontonon nagyobb volt a közvetlen nyomás, Lucic eladásával új korszak kezdődhet a csapatnál. Neal esetében bátran beszélhetünk egyszeri kisiklásról, elvégre 11 szezont felölelő karrierje során a legutóbbi volt az első, amelyben nem érte el a 20 gólos határt. Könnyen lehet, hogy az előző két extrémen hosszúra nyúlt – Stanley Kupa-döntővel végződött – idénynek is volt szerepe abban, hogy a teljesítménye visszaesett. Calgaryban talán úgy ítélték meg, hogy a helyzet nem javítható számottevően, és a cserével pótolni tudtak egy fontos hiányt, a fizikai hokit, amiben, mint említettük, Lucic továbbra is kimagasló.

Két rossz szerződés cseréje ritkán sül el jól, de most az Edmontonnak erre kimondottan ígéretesek az esélyei. Ha Neal beválik, az Oilers duplán nyer, hiszen megszabadult egyik legnagyobb terhétől, miközben gólerős játékossal gazdagodott. Ennek valószínűségéről sokat elárul, hogy az Oilers egy feltételes harmadik körös draftjogot is adott a pénz és Lucic mellé. Ez a választási jog akkor kerül ténylegesen a Flameshez, ha Neal legalább 10 góllal többet lő, mint Lucic. Erre minden esély megvan, hiszen utóbbi az elmúlt két szezonban összesen 16 alkalommal talált az ellenfelek kapujába, más kérdés, hogy legutóbb Neal is csak 7-szer. De ha Neal nem válik be, akkor sincs baj, jöhet a kivásárlás, és „csak” annyit nyernek, hogy az évi 6 milliós fizetés jelentős része kikerül a plafon alól.

Ken Holland három hónapja került a sokak által reménytelen helyzetben lévőnek ítélt Oilers általános igazgatói székébe, és eddig nem sokat tudott javítani a kereten. A Lucic-féle cserével azonban letette a névjegyét. Hogy ki és mennyit nyert az üzlettel, arra csak az idő fogja megadni a választ, az viszont biztos, hogy a két ősi rivális Battle of Alberta néven elhíresült csatáin közvetlenül is le lehet mérni az eredményt. A 2016/17-es szezonban az Edmonton mind a négy egymás elleni meccset megnyerte, az azóta eltelt két évben azonban döntetlenre végeztek egymással. Az Oilers talán még messze van a rájátszástól, de ha a “helyi” rivális fölé tudnának kerekedni, az is nagy szó lenne a szurkolók számára.

Cimkék: , , , , ,

Nem lehet hozzászólni.

   H I R D E T É S
Eseménynaptár
augusztus 17., szombat
FEL 14:00 LMIBRA 2-3 BVÉGE
FEL 18:00 VASTRN 2-5VÉGE
augusztus 18., vasárnap
FEL 18:00 VASLVC 8-4VÉGE
augusztus 20., kedd
VIS 18:00 DTVUTE 
augusztus 21., szerda
U20 19:15 HUNLIF 
augusztus 22., csütörtök
U18 15:30 ITASVK 
U20 16:00 HUNVAX 
NŐI 18:00 HUNGER 
FEL 19:00 KOSMIS 
U18 19:00 HUNPOL 
augusztus 23., péntek
FEL   TRNVAS 
FEL 15:00 MISKRA 
U18 15:30 SVKPOL 
U20 15:45 HUNFRA 
FEL 16:30 AVSVSV 
FEL 17:00 STOUTE 
FEL 18:00 NITFTC 
FEL 18:00 TOPDEB 
NŐI 18:00 SUIGER 
U18 19:00 HUNITA 
augusztus 24., szombat
FEL   AVSGRN 
U20   HUN
U18 12:00 POLITA 
U18 15:30 HUNSVK 
NŐI 17:20 HUNSUI 
FEL 20:00 SSTMAC 
Partnerünk