Grönborg felkészültnek érzi magát az NHL-re

A svéd válogatott szövetségi kapitánya az NHL felé tart. Nagy kérdés, hogy fel meri-e vállalni valaki az ezzel járó kockázatokat.

Az NHL-ben rengeteg európai játékos játszik. Egészen pontosan 82 svéd, 40 finn, 34 orosz, 27 cseh, 13 svájci, 9-9 német és szlovák, 6 dán, 3-3 francia, lett és osztrák, 1-1 holland, norvég és szlovén. Ez összesen 230-nál is több. Csak kanadai játékosból találunk többet, az amerikaiak kevesebben vannak. Ehhez képest érdekes, hogy vezető pozícióban csak elvétve találkozunk európaiakkal. Az általános igazgatók között Jarmo Kekalainen az egyetlen, de az edzőknél is csak két esetre volt példa a történelemben: Alpo Suhonen és Ivan Hlinka ült NHL-es kispadon, és ők sem sokáig, a finn szakember egy szezont húzott le a Chicagónál, a cseh legenda 86 meccset a Pittsburgh kispadján.

Érdekes kérdés ez, amit nekünk innen Európából ? ahol jönnek-mennek az edzők, állampolgárságtól függetlenül ? különösen nehéz lehet megérteni. Ezzel szemben az USA-ban az NHL-es csapatoknak külön szervezeti kultúrájuk van, hihetetlenül aprólékos munkamegosztással, népes szakértői háttérrel, ezzel összefüggésben a kommunikáció és a koordináció fontosságával, hogy csak a leglényegesebb elemeket említsük. Ebben a rengetegben egy kanadai szakember is nehezen találja meg a helyét, nem véletlen, hogy a kanadai csapatok utóbbi évtizedekben tapasztalt sikertelenségét többen a gyenge menedzsmentre vezetik vissza.

A svéd Rikard Grönborg azonban több szempontból is esélyes arra, hogy áttörje e határokat. Játékosként 21 évesen választotta a svéd harmadosztály helyett az NCAA-t, ami akkor meglehetősen szokatlan döntés volt, 25 svéd játszott akkoriban az NHL-ben. Végül három évet húzott le a St. Cloud State University-n, ahol hátvédként 71 meccsen 19 pontot szerzett. Nem véletlen, hogy aktív pályafutása végén Észak-Amerikában kezdte edzői pályafutását, összesen 8 szezont húzott le különböző szinteken. Tehát nem csak a nyelvet beszéli kiválóan, a kultúrát is érti.

2006-ban hívta haza a svéd szövetség, fokozatosan lépett előre a ranglétrán, előbb az U18-as és U20-as válogatott mellett volt játékosmegfigyelő, 2010/2011-ben lett az ifik vezetőedzője, három évvel később már a junioroknál töltötte be ugyanezt a pozíciót, újabb három év múlva a felnőtt válogatottat irányította. Ez idő alatt háromszor lett világbajnok a felnőttekkel ? előbb 2013-ban másod-, tavaly és tavalyelőtt vezetőedzőként ?, egyszer a juniorokkal, olimpiai ezüstérmet is szerzett. Négyszer vesztett világbajnoki döntőben a juniorokkal, kétszer az ifikkel, egyszer a felnőttekkel. Három világbajnoki bronzérme is van a nagyokkal, egy a juniorokkal. Mindeközben a világ élvonalához tartozó játékosokat irányított fiatalon és erejük teljében, akik javarészt meghatározó szereplői az NHL-nek. Mindezek alapján valóban azt lehet mondani, hogy a legjobb esélyekkel ő rendelkezik az európai trénerek közül.

De mit mond erről maga Grönborg? A The Athletic készített vele egy terjedelmes interjút, ebből szemezgetünk az alábbiakban. ?Teljesen felkészültnek érzem magam a feladatra, ez egészen bizonyos. Ez már majdnem egy éve befészkelte magát a fejembe. Azért mondom ezt, mert éveken keresztül dolgoztam NHL-es játékosokkal, és nem csak már befutottakkal, hanem feltörekvő tehetségekkel is. A legtöbb 1990-es években született vagy náluk is fiatalabb svéd játékossal azóta dolgozom együtt, hogy bekerültek a válogatott rendszerünkbe.?

Edzői állásból nincs hiány most az NHL-ben. Az Anaheim, a Buffalo, az Ottawa és az Edmonton egyaránt vezetőedzőt keres. A jólértesültek szerint a legnagyobb esélye a Buffalónak van, ahol az egyik legnagyobb sztár a svéd Rasmus Dahlin. Ő így nyilatkozott Grönborgról az Athleticnek: ?Nagyszerű edző. Megvan benne az észak-amerikai stílus. Nagyon hasonlít a többiekhez, de persze megvannak a maga saját dolgai.? Egykori edzője, Craig Dahl eképpen emlékezett vissza a hátvéd Grönborgra: ?Nagyon jól védekező hátvéd volt, jó gyerek, egy nagyra nőtt jó gyerek. Nagyon intelligens fiú. Ugyanakkor nem könnyű eset. Jól beszél, kiválóan networköl. Tanulságos látni, ahogy felküzdötte magát a svéd hoki ranglétráján.? A svéd szakember Dahl mellett vált edzővé, amit azóta sem felejt el ?Azóta is edzősködöm. Életem talán legjobb döntése volt, hogy kimentem St. Cloudba. Felnyitotta a szemem, hogy micsoda lehetőségek várnak rám Észak-Amerikában. Az is világossá vált, hogy a kommunikációban kell a legtöbbet fejlődni. Akármit is csinálsz, a kommunikáció létfontosságú. Különösen így van ez a hoki világában, ahol közvetlenül kell tudnod beszélni a játékosaiddal. A vezérszerep mindebben nagyon fontos volt a számomra. Szeretek vezető lenni, ezért jártam ki az iskoláimat is.?

Grönborgnak megvan az amerikai állampolgársága, jóllehet kezdetben az Atlanti-óceán egyik felén sem volt igazán elismert a szakmán belül: a svédeknek túl amerikai volt, az NHL-hez lehet, hogy túl európai. ?Amikor bevettek a válogatottba, sokan megkérdőjelezték a szövetség döntését, mondván, hogy túlontúl amerikai vagyok, aki sohasem edzősködött Svédországban. Majd amikor a felnőtt válogatott szövetségi kapitánya lettem, ugyanígy jöttek  ellenséges hangok, melyek szerint soha nem edzősködtem az SHL-ben.? Valóban: itt van nekünk egy svéd edző, akiből csak a svéd tapasztalat hiányzik, miközben alacsonyabb szinteken közel tíz évet töltött Észak-Amerikában, és ezzel együtt kétszeres világbajnoki címvédő a svéd válogatottal.

?Ezt mindig kihívásnak fogtam fel ? mondja Grönborg. ? Szeretem áttörni a falakat. Európai játékosként nyilván túl korán kezdtem el az amerikai egyetemi hokit. De szeretek új utakon járni.? Az edzői filozófiáját illetően így nyilatkozott: ?Mind az öt játékost bevonjuk a védekezésbe és a támadásba. A játék már egyáltalán nem annyira statikus. Egy kicsit mindenkinek ki kell lépnie a szerepéből. A csatárok többé már nem csak csatárok, a hátvédek többé már nem csak hátvédek. Minden az adott helyzettől függ, a szituáció követeli meg, hogy mikor mire van szükség. Csak így tudod növelni a tempót a játékban. Edzőként a legfontosabb feladat, hogy helyesen mérd fel a csapatodat, lásd, hogy mik az erősségeitek. Azt gondolom, az erősségek azonosításának a folyamatába mindenkit be kell vonni, játékosokat és a csapat körül dolgozó szakembereket egyaránt. Az erősségek alapján kell kidolgozni azt a játéktervet, amelyben ezek az erősségek legjobban elő tudnak jönni.?

Az erősségek és a gyengeségek felmérésében fontosak az újabb elemzési módszerek, amelyeknek Észak-Amerikában sokkal nagyobb divatja van, mint Európában. Grönborg erről így vélekedik: ?Azt szeretem legjobban ezekben az újfajta analitikákban, hogy hogyan interpretálod az adatokat. Mert a statisztikák csak azt rögzítik, ami a pályán történt. A lényeg, hogy hogyan értelmezed ezeket az adatokat, mit olvasol ki belőlük. Ezek önmagukban csak hideg adatok. Vagy ahogy én szoktam hívni: hideg értékek. De hogy ténylegesen mi történt, milyen tendenciák voltak a meccsen, azt csak egészében láthatod. Sok információ keletkezik, ami különösen számunkra, edzők számára lehet zavaró. Hogy mit főzöl ki mindebből, mit szűrsz le, hogy mi ebből a fontos a számodra, a csapatod és a környezeted számára, ez a lényeg. Kulcsfontosságú, hogyan értelmezed az adatokat, mert annyi van belőlük. Ott vannak a statisztikák, ott van a videóelemzés, ott van az, amit én puha értéknek hívok, hogy hogyan dolgozol a játékosokkal egyenként, illetve csapatként. Ők nem robotok. Egyensúlyban kell tartani nagyjából mindent.?

Az MJSZ által szervezett nyílt edzői fórumon Tom Renney, a kanadai szövetség igazgatója azt mondta, a legfontosabb dolog ahhoz, hogy ismét európai edző álljon egy NHL-es kispado, az, hogy elég tökös legyen az illető. Grönborgban kétségkívül megvan ez a tulajdonság: ?Már évek részt veszek ezeknek a srácoknak a nevelésében. Tudom, hogyan kell NHL-es játékosokból győztes csapatot összerakni.