William Nylander aláírt az utolsó pillanatban

A 22 éves svéd hat évre szerződött a Toronto Maple Leafsszel, közel 7 millió dollárt kaphat évente. A hosszú-hosszú sakkjátszma végén mindkét fél nyert.

Keleti parti idő szerint szombat délután 5 óráig kellett megegyezniük ahhoz a feleknek, hogy William Nylander ebben az idényben még pályára léphessen az NHL-ben. A felek elképzelései szeptemberben még nagyon távol álltak egymástól, a Maple Leafs évi hatmilliós, a játékos és ügynökei 8,5 milliós szerződést szerettek volna. Ebből lett a végére 6,96 millió. A tárgyalások alakulásáról nem sok részlet szivárgott ki, de nyilvánvaló, hogy a december 1-jei megállapodást a játékos szeptemberben nem írta volna alá. Megérte tehát várnia, bármilyen nehéz is volt figyelnie Stockholmból, ahogy a csapattársak sorra nyerik a meccseket. A Maple Leafs is boldog lehet, mivel évi 7 millió alatt tudta tartani a játékos bérét, ami különösen a szerződési periódus második felében lesz gazdaságos. A hatodik évben a fizetési plafon akár 100 millió dollár fölé is emelkedhet, miközben Nylander addigra stabil 70-80 pontos játékossá válhat. Kyle Dubas általános igazgató is jól járt, hiszen John Tavares megszerzése után egy még nehezebb vizsgán ment át. Sokan drukkoltak ellene, szerették volna, ha elcseréli a játékost, de ő jól sakkozott, és az utolsó napon sem remegett meg. 33 évesen ismeretlen területre tévedt, az általános menedzseri pozíció általában az ősz hajúak klubja, de most ezen a téren is jelentős fiatalítás előtt állhat a liga, aminek a hátterében új gondolkodásmód áll, a modern analitikai apparátusok intenzív használatán alapulva.

Nylander szerződésének ügye több okból az NHL egyik legfontosabb témájává vált az elmúlt hónapokban. A torontói mesterterv eleve arra épült, hogy egyben tartják a Matthews, Marner, Nylander hármast, minthogy mindhárman generációjuk legnagyobb tehetségei közé tartoznak, és roppant fiatalok. A helyzet Tavares képbe kerülésével bonyolultabbá vált, mert évi 11 millió dollár tűnt el a 84 milliós bérkeretből. Dubas azonban merészet húzott, és vállalta a kockázatot. Nylander nagyon fontos része a Maple Leafs gépezetének. Hári János egykori csapattársa 22 évesen már 185 NHL-meccsen játszott, amelyeken 48 gólt és 135 pontot hozott össze. Újoncszezonjában 61 pontot termelt, az utóbbi 20 évben ilyesmire csak 25 játékos volt képes, 20 éves kora előtt ennél is kevesebb, mindössze 17. Második szezonjában is 61 pont került a neve mellé, de teljesítményében pozitív változások történtek, egyenlő létszám mellett volt ennyire produktív, míg az első idényében az emberelőnyök segítették. Egyenlő létszámban szerzett pontjainak száma 35-ről 49-re nőtt.

A szerződés azonban nem csak a játékos, a klub és Dubas számára volt fontos. Az egész ligában forradalmi változások zajlanak. A játékosok egyre fiatalabb életkorban válnak meghatározókká, ami számos tekintetben átalakítja a rendszert. Az egyik ilyen aspektus a liga bérszerkezete. A kollektív szerződés jelenlegi rendszere úgy van kitalálva, hogy a játékos köt egy hároméves újoncszerződést (limitált kereseti lehetőségekkel), majd utána még legalább négy évig nem nagyon van joga semmire, tehát aláírja, amit elé tesznek, és csak a harmadik szerződéstől nézhet körbe a piacon, hogy hol kaphatja a legtöbbet. Csakhogy a fiatalítással ez a szerkezet nem lesz tartható, át fog alakulni az egész struktúra. Tágabb perspektívából nézve erről szólt a William Nylander-saga: a játékos nem nyugodott bele a fennálló rendszer igazságtalanságaiba, ehelyett annyit kért a klubtól, amennyire valójában taksálta magát.

Ez különösen annak fényében érdekes, hogy jövőre nem egy ilyen alkufolyamatot követhetünk majd figyelemmel, hanem akár egy tucatot is. 2019 tavaszán soha nem látott minőségű játékosok tömegének jár le a belépő szintű szerződése: Auston Matthews, Mitch Marner, Patrik Laine, Mikko Rantanen, Brayden Point, Matthew Tkachuk, Sebastian Aho, Kyle Connor, Brock Boeser, Zach Werenski, Timo Meier, Ivan Provorov, Anthony Beauvillier is ilyen. Érthető, ha minden hokis és minden menedzser feszülten figyelte, hogyan alakulnak a tárgyalások a felek között. Nem csodálkoznánk rajta, ha ez alapjaiban határozná meg a fent említett sztárok stratégiáját. Nylanderé bevált, összességében közel 6 milliót kaszált azzal, hogy volt idege kivárni az utolsó határidőt. Sportsko klađenje i online casino u Srbiji: Zakon, dozvole, pravilnici i uslovi: https://www.danubeogradu.rs/2022/08/sportsko-kladjenje-i-online-casino-u-srbiji-zakon-dozvole-pravilnici-i-uslovi/

De mindeközben kockára tette az egész szezonját. Johnny Gaudreau volt hasonló helyzetben 2016-ban. 23 évesen, két idénnyel a háta mögött, 159 meccsen szerzett 142 ponttal fejezte be újoncszerződését. Az új megegyezés nem akart megszületni, kihagyta az edzőtábort és a szezonkezdetet is. Végül október 10-én írt alá (6 évre, évi 6,75 millióért), de a tárgyalási folyamat és a kihagyás alaposan rányomta a bélyegét a teljesítményére: az előző évi 78 pont helyett csak 61-re volt képes. Hogy aztán a következő évben 84 ponttal érjen el karriercsúcsot. Nylander esetében sem zárható ki, hogy átmenetileg visszaesik a teljesítménye, bár a jólértesültek szerint a felek a tárgyalási folyamat során végig ügyeltek arra, hogy elismerjék a másik szempontjainak létjogosultságát. Dubas sem tagadta, hogy értékes játékosról van szó, és Nylander is tisztában volt vele, hogy a GM kezét megköti a fizetési plafon, illetve Matthews és Marner szezon végén lejáró szerződése.

Mit jelenthet ez az üzlet a Toronto számára? Dubas nem dőlhet hátra, megállapodni Matthewszal és Marnerrel sem feltétlenül lesz könnyebb, mint Nylanderrel volt. Az biztos, hogy ők még fontos részei a rendszernek, és valószínűsíthető, hogy kettejük együttesen évi 20 millió dollár környékén fognak aláírni. Ha így történik, a csapatnak 14 aláírt játékosa lesz, összesen 72 millió dollár értékben. A plafon 84 millió dollárra várható, ami azt jelenti, hogy 12 millióból kellene szerződtetni Jake Gardinert, Kasperi Kapanent, Andreas Johnssont, Ron Hainsey-t, Tyler Ennist, Par Lindholmot, Martin Marincint, Josh Leivót, Igor Ozsiganovot és Garrett Sparksot. Ez nyilvánvalóan képtelenség, a csapatnak újabb súlyos kompromisszumokat kell majd kötnie. E játékosok közül Gardiner a legértékesebb, a védelem oszlopaként évi hatmilliós szerződésre számíthat. Dubasnak három opciója marad: 1. elengedi a szabadon eligazolható játékost; 2. megtartja, és a többiek közül kell jó párnak máshol munkát keresnie; 3. megtartja és egyéb módon csinál helyet a plafon alatt (valószínűtlen forgatókönyv, de lehet, hogy túladnak a 40 évesen évi 6,25 milliót kereső Patrick Marleau-n).

Összességében roppant tanulságos volt a folyamatot nyomon követni. Dubas zsenialitását jellemzi, hogy több hónapos zsákutcában veszteglés után is olyan megoldást talált, amelynek mindkét fél örülhet. Legjobban talán Mike Babcock vezetőedző, aki számára továbbra is minden feltétel adott ? sőt még inkább adott, mint eddig ?, hogy bajnokesélyes csapatot építsen.