• • Beharangozó
  • Tudósítás
  • Nyilatkozatok
  • Táblázat
  • Hozzászólások

Az Acélbikáknak nem megy az erős csapatok ellen

Az FTC-Telekom utoljára szeptember 14-én kapott ki, a DAB viszont még csak a Brassótól szerzett pontot az élmezőny csapatai közül.

Pénteken két rangadót is játszanak az Erste Ligában, közülük az egyiken a DAB fogadja Fodor Szabolcs csapatát, a másikon a DEAC látogat Csíkszeredába. Utóbbi kapcsán nem is kérdés, hogy rangadóról van szó, hiszen a házigazdák az első helyen állnak, a vendégek a harmadikon. Ami azonban a másik összecsapást illeti, már felmerülhetnek kételyek. A Fradit illetően nem sok: 15 meccsen 37 pontot gyűjtöttek, sorozatban 12 alkalommal hagyták el győztesen a jeget, rendes játékidőben még nem kaptak ki, hosszabbításban és büntetőkkel is csak egyszer-egyszer. Ahogy csütörtöki interjúnkban Fodor Szabolcs is megerősítette, amit az eddigiek alapján észrevételezhettünk: kiváló csapattá kovácsolódtak a zöld-fehérek, gyorsan korcsolyáznak, övék a második legtöbb lőtt gól, és ami ennél is fontosabb, messze ők kapják a legkevesebbet. Legutóbb a listavezető Sportklub távozott lenullázva Pesterzsébetről, miközben ellenfelük háromszor is mattolta védelmüket.

A DAB is nagy reményekkel vágott neki a szezonnak, és egyelőre nem is áll rosszul. Jelenleg hatodikok az Acélbikák, de a harmadik Debrecen úgy gyűjtött hat ponttal többet, hogy két meccsel többet is játszott, míg a három találkozóval előbbre járó Brassótól mindössze öt pont választja el őket. A DEAC legutóbb a Fraditól kapott ki, itt a remek alkalom tehát, hogy közelebb húzódjanak a dobogóshoz az újvárosiak.

De éppen itt a bökkenő: a DAB eddig hétszer játszott olyan csapat ellen, amely most előtte áll a tabellán, és a megszerezhető 21 pontból mindössze négyet hozott el, mindegyiket a Brassó ellen. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy szakadék választaná el az élcsapatoktól, többször állt nagyon közel a győzelemhez, de eddig vagy szerencséje nem volt, vagy a csapatból hiányzott az a bizonyos plusz, amely a siker megszerzéséhez elengedhetetlen. Az viszont biztos, hogy ha a DAB az élcsapatok közé akar tartozni, akkor nyernie kell néhány meccset ellenük.

Nem könnyítette meg a helyzetet, hogy nyolc meccs után távozott Jonas Westerling. A svéd center úgy is hatodik a házi kanadai tabellán, hogy a többiek másfélszer annyi meccsen vannak túl, mint ahol ő kiszállt. A többi légiós közül felemásan teljesítenek páran. Heinrich Jaborník ponterősen játszik ugyan, elvégre 12 meccsen 20 egység csatártól sem lenne mindennapi, az viszont, hogy ehhez képest csak +5-ön áll, jelzi, hogy vagy többet kockáztat az egyéni siker érdekében az optimálisnál, vagy van valami szerkezeti hiba a csapat játékában, amit még nem sikerült orvosolni. De ott van Jaakko Turtiainen is. A 27 éves szélső kirobbanó formában kezdte a szezont, az első hét meccsen 7 gólt, 9 pontot szerzett, azóta azonban néma maradt, és asszisztból is csak hármat jegyzett.

A csapat legnagyobb problémája azonban nem is ez, hanem a meccseken, sőt a harmadokon belül is rendkívül hullámzó játék. Emiatt gyakran a sokgólos előny sem jelent garanciát a három pontra. Nem véletlen, hogy Antti Karhula vezetőedző is ezt emelte ki meccs előtti nyilatkozatában: “Nagyon kemény ellenfél az FTC, rendes játékidőben még nem is veszítettek mérkőzést ebben a szezonban. Teljesen biztos, hogy csak úgy van esélyünk, ha mind a hatvan percben jól, átgondoltan, fegyelmezetten jégkorongozunk. Nagyon fontos, hogy tartsuk magunknál a korongot, amennyit csak lehet, és amikor nálunk van, akkor okosan játsszuk meg, ne veszítsük el kényes helyeken. Türelmesnek kell lennünk a védekezésben, és a középső területeket fokozottan védenünk kell.

Az esélyek tehát nem a hazaiak mellett szólnak, ám jobb alkalmat el sem lehet képzelni arra, hogy elkezdjék gyűjtögetni a skalpokat. Nagy kérdés, hogy a 13-as szám elég szerencsétlen tud-e lenni ahhoz, hogy megállítsa a Ferencvárost.

Immár tizenhárom meccses a zöld-fehérek sikersorozata, Fodor Szabolcs csapata kiütötte vendéglátóját.

A Dunaújvárosi Acélbikáknak továbbra sem megy az élcsapatok ellen. Az FTC-Telekom már az első percekben megrogyasztotta őket, gyors egymásutánban három gólt értek el a vendégek, a duplázó Braden Walls és a szezonbeli első találatát jegyző Tóth Gergő révén a 11. percben 0-3 állt a táblán, Peter Sevela kapust – aki az előző szezonban még a túloldalon védett – le is kellett cserélnie vezetőedzőjének. A szépítés kettős fórban érkezett a 17. percben, a házi pontkirályjelölt bekk, Henrich Jabornik volt eredményes, ám a szünet előtt Tóth Renátó visszaállította a közte hármat. A második felvonásban a fiatal és agilis Nagy Márk révén ismét zárkóztak a hazaiak, többre azonban nem futotta részükről, akkor sem, amikor a harmadik menet elején újfent öt a három ellen támadhattak. Ehelyett a Fradi vitte dűlőre a dolgot, előbb Tóth Renátó tette be önmaga második, csapata ötödik gólját – ezzel háromnál tart a szezonban –, majd Myles Fitzgerald is feliratkozott a listára, így alakult ki a 2-6-os végeredmény.

A DAB maradt a középmezőnyben, a Fradi viszont 2 pontra megközelítette a DEAC ellenében vesztes Sportklubot, úgy, hogy a csíkiak két meccsel többet játszottak.

Nyilatkozatok a DAB–FTC mérkőzést követően.

Antti Karhula vezetőedző, Dunaújváros: „Rosszul kezdtünk egy jó csapat ellen. Tudom, hogy sokszor elmondtam, de egyszerűen nem szabad ennyi buta hibát elkövetnünk. A második harmad sokkal jobban sikerült, ki kellett volna egyenlítenünk, annyi helyzetünk volt. A végén volt egy kettős előnyünk is, majdnem két percig, az volt az utolsó esélyünk érzésem szerint. Okosabbnak kell lennünk, és be kell ütnünk legalább néhányat az ajtó-ablak helyzetekből. Nyilván oka van annak, hogy ennyi meccset nyernek. Összeszedetten, kevés hibával játszanak. Nem rohantak át rajtunk, de könyörtelenül kihasználták azokat a helyzeteket, amiket tálcán kínáltunk nekik. A saját statisztikánk szerint 9-9 gólszerzési lehetősége volt mindkét csapatnak, ebből 5 az 5 elleni játék mellett ők hat, mi mindössze egy gólt szereztünk. Ez sajnos megpecsételte a sorsunkat.”

Fodor Szabolcs vezetőedző, FTC: „Annak ellenére, hogy gyors vezetést szereztünk, nem játszottunk jól. Igazából nem korcsolyáztunk úgy, ahogy tudunk, rengeteg eladott korong volt. Dicséretes volt, hogy az egész csapat odatette magát, és harcolt minden egyes korongért. Kiemelném a hátrányos játékunkat. Örülök, hogy Dunaújvárosban tudtunk nyerni, mert itt mindig nehéz.”