Meg kell tanulnunk csapatként győzni
A DAB vezetőedzője, David Musial szerint ez most a csapat legfontosabb feladata. A szakember sok minden másról is mesélt a Jégkorongblognak.
David Musial impresszív pályafutással rendelkezik játékosként: bajnok lett a Krefelddel 2003-ban, 300 meccset játszott a DEL-ben, 400-at a német másodosztályban. A kelet-csehországi Opavában született hokis már az utánpótlásban is Németországban pallérozódott. Adódott a kérdés, miféle kalandos utakon jutott el és ragadt meg ott: ?Még a berlini fal leomlása előtt, 1989 tavaszán költöztünk ki, egyik nagyapám révén német is vagyok, akkor még semmi nem látszott azokból a változásokból, amik pár hónappal később bekövetkeztek. Tavasszal kiköltöztünk, ősszel leomlott a fal, korábban soha nem látott lehetőségek nyíltak. Landshutba kerültem, ahol akkoriban a korábbi cseh ikon, Karel Gut volt a szakmai irányító, így minden feltétel adott volt a fejlődéshez.
Az 1927-ben született és három évvel ezelőtt elhunyt Gut komoly hírnévre tett szert játékosként és edzőként is Csehszlovákiában, mindkét minőségében vezette a nemzeti válogatottat. Musialnak is jót tett a váltás, egyre feljebb lépdelt a ranglétrán: ?Egy ideig még az észak-amerikai karrier is a levegőben lógott, a Winnipeg Jetsnél megfeleltem a próbajátékon, már a szerződést is előkészítették, de aztán egy barátságos meccsen megsérült a térdem, ami miatt a nagy álom meghiúsult.? Így maradt Németországban, ahol később megszerezte az állampolgárságot is. Rengeteg csapatban játszott, nem csupán a DEL-ben, hanem a német másod-, harmad- és negyedosztályban is, továbbá belefért egy egyszezonos lengyel kitérő. 2014-ben hazatért szülővárosába, az akkor cseh harmadosztályú Opavába, ám ott hamar elfogyott a pénz, így két meccs után karrierje befejezése mellett döntött.
A német évek során komoly tapasztalatokkal lett gazdagabb. Mint mondja, a két ország bajnoksága egyaránt Európa élvonalába tartozik, de Csehországban sokkal nagyobb hangsúly van a tehetségek képzésén, míg Németországban elsősorban az üzleti szempontok dominálnak: ?Németországban nagyon sok külföldi tréner dolgozik. Ha nekik kell dönteni, hogy egy hasonló képességű hazai vagy légiós játékos játsszon, akkor gondolkodás nélkül utóbbi mellett teszik le a voksukat, különösen ha ugyanabból az országból érkező játékosról van szó. Csehországban kevesebb külföldi edző dolgozik, ott általában a fiatal, feltörekvő hazai tehetség kapja meg a bizalmat, akár a légióssal szemben is. De az utóbbi években az eredménykényszer rettenetesen megnőtt. Korábban az edzők több időt kaptak, ami kedvezett a fiatalok beépítésének. Ma már jóformán az is csoda, ha egy edző két szezont lehúz ugyanazon a kispadon. Kivételek persze vannak, Svájc a legeklatánsabb példa, ott nagyon komoly programok indultak, amihez a megfelelő türelmi időt is megadták, és ennek meg is lett az eredménye. De Svédország és Finnország is jó példa, ott még mindig van idő, van program, sokkal tervezettebb folyamat a fiatalok beépítése. Németország felnőtt szinten komoly sikereket tud felmutatni, de az utánpótlás ? egy páratlanul tehetséges korosztály kifutása után ? kisebb krízisben van, ráadásul a DEL-ben a német játékosok versenyhátrányban vannak.?
Manapság nagy vita folyik arról, hogy lehet-e még nemzeti stílusjegyekről beszélni a hokiban. Musial szerint kár volna tagadni, hogy van egyfajta konvergencia, de azért megmaradtak ezek a jellemzők: ?Az oroszok mindent teljesen másképp csinálnak, ők kívül állnak ezen. A többieknél kétségkívül észrevehető némi homogenizálódás a stílusokat illetően. Ennek ellenére azért megmaradt valami az egyéni stílusból, szerintem ez tagadhatatlan. Ha világverő csapatot akarsz építeni, akkor végy egy finn kapust, legyen svéd a védelmed, kanadai a támadósorod. Ja, és persze cseh edződ” ? mondta kissé hazabeszélve a cseh tréner.?
Musial játékoskarrierje után belekóstolt az edzősködésbe, de ennek a pályának még az elején jár. Tavaly rövid időre megkapta a cseh harmadosztályú HC Novy Jicin csapatának irányítását, ám ott is elfogyott a pénz, így azt az állomáshelyét otthagyta. Dunaújvárosba ügynökén keresztül került.
?Ausztriában kerestem munkát, amikor megkeresett az ügynököm, hogy mit tudok Magyarországról, a magyar bázisú nemzetközi bajnokságról és a Dunaújvárosról. Magyarország ott volt az A csoportos vébén, így nem volt ismeretlen a számomra. Az Erste Ligáról személyes élményeim nem voltak, de tudtam, hogy egyre komolyabb színvonalat képvisel. Épp Bécsben voltam, eljöttem Dunaújvárosba, ahol az elnök úr elképzelései rögtön nagyon szimpatikusak voltak. A város adottságai is kiválóak a céljainkhoz, ez egyszerre kisváros, munkásváros és sportváros, minden feltétel adott tehát, hogy sikeresek legyünk. Minden közel van, mindenki ismer mindenkit, szupersztárok híján mi is csak kék galléros mentalitással lehetünk sikeresek. Kiváló az infrastruktúra, megvan az a támogató közeg, amiben sikeresek lehetünk: itt van sikeres kézilabda- és vízilabdacsapat, az élsportnak kultúrája van.?
Fotó: dunaujvaros.com (Zsedrovics Enikő felvétele)
Azzal kapcsolatban nem szívesen bocsátkozott jóslatokba, hogy mindez mire lesz elég az Erste Ligában: ?Az elnök úr nem árult zsákbamacskát. Nem vagyunk egy nagy költségvetésű csapat, az lesz a legfontosabb, hogy minél előbb megtanuljunk csapatként győzni. Az egységesség mindennél fontosabb lesz ebben. Eddig mindenkiről nagyon pozitív benyomásokat szereztem, a játékosoktól az edzőkollégákon át a menedzsmentig. Sportpszichológiát is tanulok, hiszen edzőként az egyik legfontosabb feladat, hogy megfelelően tudjam motiválni a játékosokat.?
A csapat már egy hete jégen van, augusztus 15-én játszik először meccset az Olimpija Ljubljanával, majd az ezt követő hétvégén Szlovákiába utazik, ahol a nagy múltú Tátra Kupán vesz részt, első magyarországi csapatként: ?Nagyon erős ellenfelekkel fogunk mérkőzni, ami kiváló alkalom a felkészülésre. Nem ígérem, hogy döntőt fogunk játszani, de három meccsünk már biztosan lesz ott, és ez nagy dolog. Jelenleg többen is vannak próbajátékon, két légiós kapusunk van, akikből csak egy maradhat, tehát még nem végleges a keretünk. Mindenképpen meccsen is akarjuk látni, hogy ki mire képes. Ennek tesztelésére is kiváló a felkészülési meccsek időszaka.?
További cikkek
- Silló Arnold és Biró Gergő elhagyja a GYHK-t
- Hetedik Fradi-szezonjára készülhet Kärmeniemi
- Skrabov is miskolci marad
- Kilenc jégkorongozótól is elköszönt a DEAC
- Arany Gergely még két évig az FTC-Telekom kapusa lesz
- Szalay Boldizsár továbbra is a Jegesmedvéknél játszhat
- Szirányi Bence is marad a miskolciaknál
- Lövei Dávid a szülővárosában marad
- Három légiósától elköszönt a Fradi