14/30 Winnipeg Jets

Az egyik legmostohább helyzetben lévő klubbal folytatjuk 30 napos sorozatunkat, amelyben az NHL egy-egy csapatát tesszük alapos vizsgálat tárgyává. Bemutatjuk a változásokat és hogy mire számíthatunk a 2015/16-os szezonban.

Mozgalmas éven van túl a Jets, amelynek során Evander Kane Buffalóba szerződött, majd a csapat Ondrej Pavelec vezérletével bejutott a rájátszásba, amire 2007 óta nem volt példa a franchise történetében, akkor még a Kovalcsukkal felálló Atlanta Trashersnek sikerült ez. A szezonnak azonban, akár csak 2007-ben, tavaly is hamar vége lett, miután az Anaheim 4-0-val söpörte ki őket. Csak hogy teljes legyen a párhuzam, 2007-ben a New York Rangers szintén 4-0-val ment tovább az Atlantával szemben.

A holtszezonban volt némi mozgás a csapat háza táján, Michael Frolik Calgaryba távozott, két veterán csatárral, Lee Stempniakkal és Jiri Tlustyval pedig a klub nem hosszabbított szerződést. Ugyanakkor maradt a Kane-üzlet egyik kulcsszereplője, Drew Stafford, Alekszandr Burmisztrov két év KHL-szereplés után tért vissza. A legnagyobb gondokat ezzel együtt nem sikerült megoldania Kevin Cheveldayoff általános igazgatónak, ugyanis Andrew Ladd csapatkapitány és Dustin Byfuglien, a védelem oszlopa nem írt alá, így 2016. július elsején szabadon igazolható játékosokká válnak. Ha a következő 10 hónapban ezen a státuszon változtatni akar a szakvezetés, az minden bizonnyal rengeteg dollárjába fog kerülni

Ladd 62 pontjával annak ellenére vezette a házi kanadai tabellát, hogy az alapszakasz 81 meccsének legnagyobb részét sérvvel játszotta végig. Byfuglien azon túl, hogy nagyon fontos szolgálatokat tett a védelemben, emellett 18 gólt is szerzett. A legnagyobb kérdések tehát nyitva maradtak: megtartják valamelyiküket? Esetleg mindkettőt, vagy egyiket sem? A döntést minden bizonnyal segíteni fogja, ha a csapat a következő szezonban is bekerül a rájátszásba, Chevelday-en ez esetben óriási nyomás lesz, hogy mindent megtegyen. Ugyanakkor ha a Jets megvárja a szezon végét, akkor azt is kockáztatja, hogy két kulcsjátékosa ingyen továbbáll. És mint tudjuk, Winnipeg továbbra sem a legkedveltebb célállomása az NHL-es játékosoknak.

Ha az ezzel kapcsolatos döntés megszületik, az nagy mértékben meghatározza majd a csapat fizetési sapkához való viszonyát. Ennek függvényében további fontos döntések várhatók, például a védő Jacob Troubával vagy a center Mark Scheifével kapcsolatban, akik szintén a sikercsapat magjához tartoznak és akik jövő nyáron RFA-státusba lépnek. Habár elsőre úgy tűnhet, ezek a távolabbi jövőt érintő kérdések, azonban hatásuk már idén is érezhető lesz. Elsősorban a fiatalok számára kulcsfontosságú, hogy hogyan alakulnak a tárgyalások, hiszen például a 19 éves norvég szélső, Nikolaj Ehlers vagy a hátvéd Josh Morrissey sorsa és jégideje nagyban függ attól, hogy mik a tervek a két nagyágyúval. Ehlers az elmúlt két évben összesen 205 pontot termelt a QMJHL-ben, tehát egy újabb év ugyanott neki nem biztosítaná a kellő fejlődést. Ugyanakkor kérdéses, hogy az első hat csatár közé befér-e, mert ilyen fiatalon hőmérőztetni sincs sokkal több értelme. Márpedig a harmadik sor centerposztjára már van két kipróbált versenyző Burmisztrov és Adam Lowry személyében. Márpedig a Jetsnek most góllövőkre van szükségük, hiszen Frolik, Stempniak és Tlusty távozásával összesen 48 gól ment el a tavalyi szezonból.

Szintén nagy kérdés, hogy mi lesz a kapusposzttal. Pavelec szezon közben közel sem nyújtott megbízható teljesítményt, komoly verseny alakult ki az újonc Michael Hutchinsonnal az első számú kapu posztjáért. Pavelecnek csak márciusban sikerült fixálnia vezető szerepét, az alapszakasz végére alaposan feltámadt és hatalmas része volt a rájátszás kiharcolásában. Az utolsó 12 meccsen 9-2-1 volt a mérlege, 3 shutoutot ért el, az utolsó játékhét négy mérkőzésén 96,5%-kal védett. De Pavelec nem a megbízhatóságáról ismert, nagy kérdés, tudja-e stabilizálni ezt a formát, vagy mint annyiszor, a következő szezonban is ingadozni fog a teljesítménye.

A Jetsnek legtöbbet a fegyelmezettség terén kell fejlődnie. A ligában egyedülálló módon 308 alkalommal kerültek emberhátrányba, 24 olyan meccsük volt, amikor 5 vagy annál is több emberhátrányt kellett kivédekezniük, ezekből pedig csak kilencet nyertek meg. Ezt ugyan jelentősen tudták ellensúlyozni a liga 13. legjobb emberhátrányos védekezésével (81,8%) és holtversenyben ők ütötték a legtöbb hátrányos gólt is (10), de Frolik távozása alapjaiban rengetheti meg a játék e fontos elemében remekül működő gépezetet.

Ami miatt optimistán tekinthetnek a jövőbe a Jets rajongói, az elsősorban az edző Paul Maurice személye. Az egykori hátvéd, akinek játékoskerrierjét szemproblémák miatt kellett abbahagynia, 29 évesen már vezetőedző volt az NHL-ben, 43 évesen ő lett a liga legfiatalabb edzője, aki 1000 NHL-meccsen állt a padon. 2014 januárjában érkezett Winnipegbe és nem volt könnyű dolga. A szezon hátralévő részében igyekezett a saját rendszerét betanítani a csapatnak, majd a nyári szünetre kőkemény programot osztott ki a fizikailag nem éppen topon lévő játékosoknak. Az öltöző jól fogadta a változásokat, az edzői autoritáshoz nem is férhetett kétség. A másik tényező, ami önbizalomra adhat okot, az a védelem.

Maurice-nak ezt is sikerült rendbe raknia, mindössze 204 gólt kaptak tavaly, ami rekord a franchise történetében. A meccsenkénti átlagos lövésszám sem érte el a 29-et, ami a 9. legjobb a ligában, egy évvel korábban csak a 17. helyet érték el ebben a mutatóban. Mindezt úgy, hogy volt olyan szakasza a szezonnak, amikor a legjobb négy hátvédjüket voltak kénytelenek nélkülözni. Végül, a harmadik tényező, ami optimizmusra adhat okot, az a motiváció. A Jets szintjén a rájátszás elérése óriási eredmény, ami további lökést adhat az egész csapatnak és a belső összetartást is növelheti. A playoffban a kipróbált játékosokból álló Anaheimtől elszenvedett söprés egyben megmutatta, hogy bőven van még hova fejlődni. Meglátjuk, hogy az egyre fokozódó versenyben tudják-e tartani a lépést a játékosok, vagy egyszeri csodát láttunk az egyik legmostohább helyzetben lévő klubtól.