

A statisztika nem tud a kapusokkal mit kezdeni
Évről évre felbukkan ez a téma a nyári holtszezonban, gyakorlatilag semmilyen statisztikai kapcsolat nincs egy kapus statisztikailag mérhető teljesítménye és a fizetése között.
Legutóbb Travis Yost, a tsn.ca kolumnistája értekezett erről nagyon röviden. Mint elmondja, tavaly egy szakvezető azzal a kérdéssel fordult hozzá, hogy az NHL-ben egyre népszerűbb fejlett statisztikai módszerek hol adtak hozzá a legtöbbet a meglévő tudásunkhoz. A szakíró válasza némi hezitálás után az volt, hogy a hátvédek esetében, ahol az egyetlen iránymutató a ponterősség és a +/- mutató voltak. Márpedig mindkettő meglehetősen tökéletlen eszköz arra, hogy ténylegesen azt a teljesítményt mérje, amitől egy játékos jó hátvéd lesz. A korongbirtoklásról megjelenő statisztikák sokkal jobban képesek ezt visszaadni.
A kérdés másik fele úgy hangzott, hogy melyik az a poszt, ahol a statisztikák továbbra is elégtelen támpontot adnak az általános igazgatóknak. Erre a kérdésre, mint mondja Yost, sokkal egyszerűbb volt válaszolni, mint az előzőre, a kapusok esetében ugyanis továbbra is teljes homályban tapogatózik a szakma. A fő problémát az jelenti, hogy a kapusok teljesítményének mérésére használt mutatók, mint a védési hatékonyság vagy a meccsenkénti kapott gólátlag, egyszerűen túl sok tényezőtől függnek, amelyek között elvész a kapus által hozzáadott vagy elvett érték. Ennek következménye, hogy a kapusok teljesítménye idényről idényre rengeteget változik, képtelenség azt valamilyen elfogadható megbízhatósági szinten előre jelezni, teljesen véletlenszerűnek tűnik annak alakulása.
Mindez persze leginkább anyagi oldalról érdekli a GM-eket, akik így jobb híján megérzéseikre kénytelenek hagyatkozni. Természetesen nem a liga legjobb kapusai kapcsán égető igazán ez a probléma, hiszen Lundqvistról, Quickről, vagy Raskról minden különösebb statisztikai elemzés nélkül is tudjuk, hogy a legjobbak közül valók. De mi van a többiekkel? Hogyan lehetne jobban kiszűrni az utánpótlás legjobbjait?
Erre talán részben megoldás lesz majd a player tracking technológia és az egyéb fejlesztések. Most azonban még sötétben tapogatózunk, amit jól szemléltet két grafikon. Az elsőn a csatárok által egy évben megtermelt pontok száma szerepel a függőleges tengelyen, míg a vízszintesen az éves átlagos fizetésük (AAV). Ezen jól látszik, hogy kisebb nagyobb eltérések mellett viszonylag szoros a kapcsolat.
A második ábrán a kapusok esetében mutatja a fizetések és az egyenlő létszám mellett mutatott védési hatékonyság kapcsolatát, amely erősen közelít a nullás értékhez.
Mivel a kapusok esetében is egyre nagyobb fizetésekről van szó, ezért biztosak lehetünk benne, hogy az ő esetükben is mielőbb kitalálnak valami sokkal korszerűbb mutatót a teljesítmény mérésére.
További cikkek
- Ez itt egy no-look passz
- A Rangers gyorsan eldöntötte a városi rangadót
- Brandon Bussi vastól vasig nyújtózott
- A Florida kétszer verte a Nashville-t
- A Calgary egy tízessel indította az előszezont
- Logan Cooley spin-o-rama-góllal érkezett meg az NHL-be
- Brad Marchand lép Patrice Bergeron örökébe
- Garát Zsombor a New York Islanders edzőtáborában
- Brayden Schenn a St. Louis új kapitánya