A CSAPAT

   

Rég írtam a blogra rendes posztot – mostanában máshol térítek, hisz tudják –, de most kikívánkozott belőlem egy inkább ide illő gyorsértékelés.

Kezdhetném azzal, hogy na hát én megmondtam – az ilyesmi a normál emberi hiúság okán adja magát –, de ez tényleg nem számít. Oké, okos vagyok, ügyes, szerencsés – Szapporó után ráadásul már másodszor –, csak hát ez mind ártalmatlan játék és bohóság. Pláne ahhoz képest, amit a csapat véghezvitt.

Mármint A CSAPAT.

Nos, Szapporo és Zürich óta a magyar jégkorong nagyon sokat változott.

Két dologra gondolok itt.

Az egyik, hogy a hét évvel ezelőtti feljutás átírta a szurkolói hozzáállást. Mindenki úgy volt vele, hogy ami egyszer sikerült, annak sikerülnie kéne másodszor is. Főként, hogy közel jártunk ehhez többször. Például 2010-ben, amikor szintén pontelőnnyel fordultunk az utolsó körre és a Szlovénia elleni döntőre. Simán buktuk. Egy évvel később itthon fináléztunk az olaszokkal, hosszabbításig vittük a történetet. Két évvel ezelőtt Kazahsztánt is elkaptuk, de a taljánok megint odatörték a borsot az orrunk alá.

Törvényszerű volt, hogy egyszer össze kell jönnie? Igen, de azt nem tudhattuk, hogy mikor. Különösen Gojang után nem tudhattuk, amikor úgy lettünk ötödikek, hogy egy igazán meggyőző meccsünk sem volt. Különösen ennek a szezonnak a végén nem tudhattuk, amikor kiesett a divíziójából a junior- és az ifjúsági válogatott is, és a felnőttek sem tündököltek az idény EIHC-tornáin, ráadásul meghatározónak számító játékosok estek ki a keretből a felkészülés végén. A juniorok kudarca után rengetegen követelték Rich “1-3-1” Chernomaz szövetségi kapitány fejét és úgy hallani, nem is múlott sokon, hogy menessze őt a szövetség.

Miért mondtam mégis – az első, 4-2-es osztrákveréssel véget ért, de korántsem parádés felkészülési meccs után –, hogy jussunk fel, ott leszünk jó helyen? Sok oka van, de egyik sem perdöntő. Amikor megtudtuk, hogy Frank Banham és Andrew Sarauer magyar lesz, cseteltünk F. Kapussal, és olyasmit írtam, talán tréfából, talán nem, hogy oké, nekem valahol itt van a toleranciahatárom a honosításokkal kapcsolatban – különben is, tényleg megszerettem Frankyt újabban –, de akkor most már jussunk fel. Abban maradtunk, hogy naná, és onnantól ehhez tartottam magam.

Persze tisztában voltam vele, hogy nem két jó fej kanadain múlik. Meg nem is csak azon, hogy – nekik is hála – mennyire leszünk jók támadásban. Hanem azon, hogy csapat lesz-e a csapat.

Kinézett négy jó támadótrió, de világos volt, hogy klassz kapusok és magabiztos védők nélkül ez a játék ezen a szinten nem elég a felfelé menő lifthez.

Itt jutottunk el a lényeghez. A magyar válogatott ezen a világbajnokságon minden vonalon 100+ százalékosan teljesített. A második osztrákverés után azt mondtam FK-nak, rég láttam ilyen extatikus-pörgős játékot a csapattól. Gojangban pl. egyáltalán nem. Aztán ugyanez ment a szlovénok ellen és ugyanez az összes krakkói meccsen is. Még a kazahok elleni kudarc első harmadában is. Azt elengedtük végül, de ott nem volt mit tenni.

Az összes többit nagyszerű kapusteljesítménnyel, tökéletes védekezéssel, kreatív előrejátékkal nyertük meg.

De mindenekelőtt rengeteg munkával.

Ez az, ami számít: hogy volt kohézió, kémia, akarás, meló, és mindezeknek hála dominancia. Amikor az ellenfelek vezettek, akkor is látszott, mi vagyunk az erősebbek, a jobbak, képesek vagyunk fordítani. Biztosak nem lehettünk benne – gyakran csak nüanszokon múlik –, de tudhattuk, hogy ott van bennünk a kraft. És mindig össze is jött. A jégkorong igazságos sport.

Elöl is összejött, és hátul is. Mondom, tartottunk tőle, hogy a kapunk előtt mi lesz – erre az lett, hogy lényegében a miénk volt a legjobban védekező válogatott ezen a világbajnokságon.

Ilyenkor azt esik jól leírni, hogy minden edző és minden játékos emberfelettit nyújtott – kicsit sem számít ebben a pillanatban, hogy vannak, akik ütőjében benne maradt pár gól, majd beverik ezeket jövőre –, és nem feltétlen fair kiemelni egyeseket a többiekkel szemben. Én most mégis megteszem, mert egyikük-másikuk különösen megérdemli.

Rajna Miklós nem ígéret többé, jó kapus lett ezen a világbajnokságon. Vas Márton fantasztikus védőnek bizonyult, mind a többiek is helytálltak hátul, Pozsgaival, Kiss D.-vel és az élete eddigi legfontosabb gólját szerző Szirányival az élen. Kóger Dániel az EBEL-szezon második felétől elképesztően jól állt a lábán, most is azt tette, és Sofron meg Hári is oszlopa lesz ennek a csapatnak sokáig. A tinédzser Erdélyen is látszott, van benne fantázia, és akkor a csodálatos negyedik sorról – Nagy Krisztiánnal, Magosival, a szorgalom mintaképe Benkkel – még nem is beszéltünk. Banhamnek és Sarauernek pedig külön köszönjük.

Két dologra gondolok, írtam az elején. A másik most jön.

Sokan hitték, állították, hogy ha kifut az aranygeneráció, megborul a magyar jégkorong szekere. Nem hittem így, vitatkoztam velük. Bíztam benne, hogy annyira nem lesz nehéz az átmenet.

Hiszen ha tehetségek vannak – márpedig vannak –, és munka is van, akkor minden lehetséges. Ilyen egyszerű ez. Lehet, hogy Szapporo csoda volt, de ami tegnap Krakkóban történt, az már nem csoda – hanem eredmény.

Hogy mi jön ezután? Hogy mire leszünk elegek Moszkvában vagy Szentpéterváron? Szerintem az most nem fontos. Betörtünk a liftezők mezőnyébe, ez egyelőre pont elég.

Többen kérték – hahaha –, jósoljak valamit 2016-ra. Nem teszem. Tudjátok, mikor teszek ilyet megint? Amikor esetleg a nyolc közé jutás esélye felvillan. Tíz év múlva? Később? Amikor a hamut is mamunak mondom már? Mindegy. Ezekben a napokban semmi keresnivalónk az álmok birodalmában. Ugyanis a földön járni éppen elég szuper dolog.

DSC_4802_resize

Fotó: Mudra László (MJSZ)

Cimkék: , , ,

Nem lehet hozzászólni.

Eseménynaptár
szeptember 18., hétfő
U18 14:35 GEPSCC 0-0 VVÉGE
EL 20:00 MISVC2 7-1VÉGE
    • M4 SPORT
szeptember 19., kedd
ROM 17:30 PROSCC 2-7VÉGE
U18 18:40 KMHSCC 0-17VÉGE
U18 19:00 DHKVAS 5-1VÉGE
szeptember 21., csütörtök
U18 14:20 UTESCC 2-10VÉGE
U20 15:40 KMHZNO 2-6VÉGE
U18 16:00 PEFAVS 0-6VÉGE
U20 17:40 AVSETO 9-0VÉGE
U20 17:40 VASDHK 4-6VÉGE
U18 17:45 SZDKMH 2-8VÉGE
U18 18:00 ZEGMIS 2-3VÉGE
U20 18:30 UTEMAC 2-3VÉGE
szeptember 22., péntek
U18 15:40 RBSMAC 6-2VÉGE
U18 15:40 VSVETO 5-2VÉGE
U18 16:30 PEFSCC 1-7VÉGE
EL 17:50 VC2BRA 4-3 HVÉGE
EL 18:30 MISSCC 4-1VÉGE
EL 18:30 TITUTE 5-2VÉGE
EL 19:00 MACFTC 6-1VÉGE
U18 19:00 EHLMIS 2-4VÉGE
U18 19:00 ZASAVS 4-5VÉGE
szeptember 23., szombat
U18 12:40 VSVMAC 
U18 12:40 ZASETO 
KHL 13:00 BAADMO 
    • SPORT 2
U18 16:00 EHLAVS 
U18 16:00 KACVAS 
U18 16:00 RBSMIS 
ROM 17:30 GALSST 
U18 18:00 VICUTE 
U18 18:55 OHWKMH 
EBEL 19:15 HCIAVS 
szeptember 24., vasárnap
U20   DHKAVS 
U18 09:15 VSVAVS 
U18 09:15 ZASMIS 
ROM 10:30 GALSST 
U20 12:10 KMHVAS 
U18 12:30 EHLMAC 
U18 12:30 RBSETO 
U20 12:40 ZNOUTE 
U20 14:40 MACETO 
EL 17:00 DABVC2 
EL 17:30 TITMIS 
EBEL 18:00 HCBAVS 
EL 18:00 FTCBRA 
EL 18:30 UTESCC 
szeptember 25., hétfő
EL 18:00 DABSCC 
EL 20:00 MACBRA 
    • M4 SPORT
szeptember 27., szerda
MK   KMHVAS 
U20   ETOMIS 
U20   KMHPEF 
MK 18:00 UTEMAC 
MK 18:30 MISFTC 
MK 18:30 TITDAB 
szeptember 28., csütörtök
U18   AVSMAC 
U18   DHKSZD 
U18   ETOVAS 
U18   ZEGPEF 
szeptember 29., péntek
U20 15:40 VASRBS 
U20 17:10 MACVIC 
U20 18:00 UTEHCI 
U20 19:10 DHKEHL 
   H I R D E T É S
Partnerünk