Még küzdöttem az elemekkel, de mindenki támogatott
Így látták az edzők és a főszereplők a Fehérvár?Debrecen MK-elődöntőt.
Hetényi Zoltán (kapus, Fehérvár AV19): “Ez a legjobb, egyből shutouttal kezdeni, még akkor is, ha csak tíz perc volt, és összesen két lövést kaptam. Nagyon régóta vártam erre, majdnem egy évig, úgyhogy hálás vagyok, hogy megint itt lehetek. Minden hétfőn jártam kontrollra ? szerencsére most már ritkábban kell ?, és ott mondták, hogy már neurológiailag terhelhető vagyok. Szerdán ezt az igazolást elvittem a sportorvosomnak, és megkaptam a játékengedélyt. Jól éreztem magam nagyon a jégen, kicsit zavarban voltam, még küzdöttem az elemekkel, de mindenki támogatott. Jó érzés volt az is, hogy a meccs végén odajöttek a srácok, mintha én védtem volna az egész meccset. És nagyon jó, hogy nyertünk, ez az egész metódus már nagyon hiányzott. Egyébként másodjára esett csak le, hogy a szurkolók azért skandálják a nevem, hogy álljak be végre, utána jött is az edző, hogy Zoli, most te jössz. Köszönöm nekik, hogy besegítettek a kapuba.”
Rob Pallin (vezetőedző, Fehérvár AV19): “Az első harmadban nagyon közel volt hozzánk a Debrecen, utána viszont átvettük az irányítást. Azt tudni kell, hogy az EBEL-ben a fiúk teljesen kijátszották a szívüket is, és sokan érezzük úgy, hogy még mindig fájnak az emlékek. Mondtam az első harmad után a srácoknak, hogy van egy feladatunk, amit el kell végeznünk, ez a torna fontos és 100%-osan kell játszani. A második harmadtól ez ki is jött, gyorsabbak voltunk, a Debrecen pedig nem tudta tartani a lépést. Egyébként ellenfelünk kitűnő csapatjátékot mutatott és keményen küzdött. Egész évben az volt a kérdés, hogy Hetényi Zoltán játszik-e még valaha, és élhet-e normális életet, úgyhogy számomra Zoli fontosabb volt emberként, mint jégkorongozóként. Egész héten nagyon keményen edzett, és a meccs előtti este lefekvés előtt azon gondolkodtam, hogy ha a szituáció megengedi, be szeretném tenni védeni a meccsen.”
Jevgenyij Muhin (vezetőedző, Debrecen): “Az ellenfél többet korcsolyázott, a meccs végén már nem tudtuk felvenni a tempójukat, és ezért jöttek a kiállítások. A harmadik góljuk döntő jelentőségű volt, hiszen addig még csak 2-1 volt, ha mi lőttük volna a negyedik gólt, akkor egál és megint nyílt a meccs. A gólok után egyre jobban élvezték a játékot a fehérváriak és egyre jobban ment nekik. A debreceni fiataloknak még sokat kell fejlődniük, főleg az edzések minőségén kell javítanunk. Nyilvánvalóan más színvonalon hokizik a két csapat, de összességében szerintem jól helyt álltunk.”
Ladányi Balázs (csapatkapitány, Debrecen): “Jó lett volna, ha szoros tud lenni a meccs a végéig. Két harmadig jól tartottuk magunkat, és ez elég nagy eredmény a debreceni hokinak. Ugyan a végén négy emberelőnyös góllal nagy különbséggel győzött a Volán, de az első két harmadból lehet építkezni. A fiatal, rutintalan csapatunk kicsit beleszagolt abba, hogy mi az a szint, ahová fejlődni lehet. Bízom benne, hogy olyan tapasztalatokat tudtunk szerezni, amelyekből építkezni lehet a jövőben. Most éjfélig el kell felejtenünk ezt a meccset, aztán kipihenni magunkat a szombati bronzmeccsre.”