Sípszó után esett gólt adtak meg az NHL-ben

Bonyodalmak a videóbírós rendszer körül. Különös szabály.

A múlt hétvégén a St. Louis Blues Vancouverben játszott érdekes mérkőzést, melynek részleteit a szokásos napi összefoglalóban megírtuk már, volt azonban egy apró dolog, amelyről még nem esett szó. A meccs felénél, 2-2-es állásnál a Canucks dán csatára, Jannik Hansen elment a bal szélen, fonákkal megeresztett nem különösebben erős lövése elakadni látszott Allen kapusban, így a játékvezető belefújt a sípjába és megállította a játékot. Igen ám, de a korong nem állt, átcsúszott a kapus lábai között, aki sípszó után összezárta a mamutot, akaratlanul is beterelve a pakkot a hálóba. Az esetet videózás követte, amely után érvényesnek minősítették a találatot, a hazaiak átvették a vezetést.

Az eset azért is érdekes, mert pár nappal korábban korai sípszó miatt érvénytelenítették Corey Tropp igen látványos gólját. Kerry Fraser, volt NHL-es játékvezető, TSN-es blogjában a következőképpen magyarázta az esetet: “Egész NHL-es játékvezetői karrierem során mindvégig azt mondtam a játékosoknak, hogy addig megy a játék, amíg bele nem fújok a sípomba, akkor viszont kötelező megállni. Ez a filozófia most megváltozhat, legalábbis ami a kapu előtti szituációkat illeti, mivel a videóbírók bővített jogkört és nagyobb döntési szabadságot kaptak annak érdekében, hogy segítsék a játékvezetőket minden potenciális gól szabályosságának megítélésében.”

A szabálykönyv 38.4-es pontjának VIII. bekezdése szerint a videóbíró dönthet azokban az esetekben is, ha a játékvezető meglította ugyan a játékot, ám a korong “folyamatos játék eredményeként áthalad a gólvonalon, ha ebben a játékvezetői sípszó nem játszott szerepet”. Nos, az egyértelmű szabályozásáról híres NHL-ben ez elég pongyola megfogalmazás, ami számos vitás helyzetre teremt lehetőséget. A szabály szelleme szerint a cél az volt, hogy csak azért ne fosszák meg a játékosokat és a nézőket érvényes találatoktól, mert a játékvezető nem látta a korongot és kénytelen volt megállítani a játékot. Tropp gólja tehát érvénytelen volt, mivel a játékvezető végig látta a korongot, nem azért állította meg a játékot, és mivel ha a játék folyamatos maradt volna, akkor a korong marad a háló tetején. Ezzel szemben Hansen góljánál a korong az eredeti útját járta, más játékos nem avatkozott játékba, és a videóbíró megítélése szerint Allen akkor is beszerencsétlenkedte volna azt, ha a spori nem fúj. Ám ha például a sípszót követően a kapus látványosan abbahagy minden mozdulatot, akkor feltehetően nem adják meg a gólt. Ugyanez a helyzet akkor, ha a sípszó után a hátvédek megállnak és bár megakadályozhatnák, hogy a korong túljusson a gólvonalon, ezt mégsem teszik meg. Az biztos, hogy fogunk még erről a szabályról hallani.