Merre tovább, MOL Liga?

Juhász Gábor a Semmelweis Egyetem Testnevelés és Sporttudományi Kar Sportmenedzser szakos hallgatójaként ezen a címen írta meg diplomadolgozatát. A MOL Liga játékvezetői keretéhez tartozó hallgató a jégkorongot, azon belül is a MOL Liga múltját, jelenét és jövőjét taglalta munkájában.

A dolgozat a globális és a magyar jégkorong aktuális kérdéseivel foglalkozik,  ezt követi a MOL Liga bemutatása, annak PESTEL-analízise, valamint a sportközgazdaságtanból ismert Liga-modell és a MOL Liga működésének összevetése. Ezt követően a MOL Ligát és a magyar klubhokit a környező országok ligáival, illetve a felnőtt magyar válogatott legnagyobb ellenfeleinek hokijával hasonlította össze. Az elemzés során a sportgazdasági vizsgálatokon van a hangsúly, azonban a szerző számos sportszakmai vonatkozást is figyelembe vett.

“A környező ligákkal való összehasonlítás során megvizsgáltam többek között az országok gazdasági állapotát, a piacok nagyságát és a jégcsarnokok kapacitását is ? áll a diplomamunka összefoglalójában. ? Az elemzés alapján a MOL Liga egyik legnagyobb problémája, hogy a Liga-modell nem működik megfelelően: a ligának nincs önálló jogi személyisége, a szervező közösen a magyar és a román szövetség, így a csapatok csak bizonyos kérdésekben tudnak közösen fellépni. Nincsen összehangolt marketingtevékenység, nem kezdődött el a brandépítés, nincs önálló honlap, így pedig nehéz növelni a nézettséget. Mindezek megvalósításához egy profi csapatra lenne szükség ligaszinten, ehhez pedig a csapatok a korábbinál még szorosabb együttműködésére lenne szükség. Ezek mellett a magyar jégkorong egyik kardinális problémája az is, hogy számos fehér folt van az országban, ahol a jégkorong szinte ismeretlen fogalom ? ezen fejleszteni főképp a szövetség feladata lenne, tehát nem a liga hatásköre, de a kapcsolat nagyon szoros.

A liga egyik fő fejlődési lehetősége az lehetne, ha országos és regionális szinten is jelentős városok csapatai csatlakoznának. A Debrecen indulása ilyen szempontból nagyon pozitív, ugyanakkor mindent el kellene követni azon városok csapatainak csatlakozása érdekében, ahol gazdasági és sportszakmai alapjai is vannak a csatlakozásnak. Ilyen városok jelenleg Szeged, Belgrád és Bukarest. Mivel a sportesemények nézettségének egyik meghatározó tényezője ? ceteris paribus ? a bizonytalan kimenet biztosítása, a liga és a csapatok érdeke, hogy a bajnokság továbbra is szoros és kiszámíthatatlan legyen. Ehhez szükséges lenne az utóbbi években gyengélkedő Újpest megerősödése is ? a lila-fehérek erősödése nagyban emelhetné a nézőszámokat minden csarnokban.

A tapasztalatok szerint a MOL Ligában a légiósok szerepe kiemelkedő, szinte az összes statisztikai mutatóban a külföldi játékosok vezetik a ranglistákat, így sportszakmai és gazdasági szempontból is indokolt lenne a jelenlegi légióskorlátozás enyhítése, a légiósok számának ötről legalább hétre történő emelése. (A diplomadolgozat lezárását követően döntés született az ötről hatra emelésről ? HBlog.) További magyar csapatok bevonását is elősegíthetné ha több légiós lehetne: ugyanannyi magyar csapathoz kevesebb magyar játékosra lenne így szükség, a színvonal pedig ? az eddigi statisztikák és tapasztalatok alapján ? tovább nőhetne.

A szlovák Extraligával való összehasonlításból kiderül, hogy a szlovák csapatok kisebb, és csak valamivel gazdagabb piacokon működnek, ráadásul a fővárost már egy klub sem képviseli. Csak a gazdasági megfontolásokat figyelembe véve tehát a következő években a MOL Liga tovább közeledhet az Extraligához, és hosszú távon meg is előzheti azt ? ehhez viszont feltétlenül szükséges további csapatok bevonása, a piacméret növelése érdekében. Sportszakmai szempontból a MOL Liga jelenlegi csapatainak mindenképpen előrelépést jelentene egy közös bajnokság az Extraligával, és valószínűleg gazdaságilag is megérné egy ilyen vállalkozás, mindkét fél számára.”

A Merre tovább, MOL Liga? című diplomadolgozatot az érdeklődők ezen a linken olvashatják el teljes terjedelemben.