A Dallas marad az Edmonton kriptonitja?

Az Oilers az utolsó öt párharcát elbukta a Stars ellen.

Nem lehet azt mondani, hogy az Edmontonnak nincs elszámolnivalója a Dallasszal. Az Oilers ugyanis a legutóbbi öt párharcát kivétel nélkül elvesztette a texasiak ellen, amelyeken mindössze hat meccset tudott megnyerni. Ha a jogelőd Minnesotával való csatákat is idevesszük, akkor sem jobb a helyzet, hiszen 2 továbbjutással szemben hat kiesés szerepel, amelyből mindenképpen az 1991-es volt a legfájóbb, amikor a North Stars a konferenciadöntőben búcsúztatta sima 4-1-es összesítéssel a címvédő Oilerst.

Abban semmi meglepő nincs, hogy az Edmontonban a Connor McDavid (21), Leon Draisaitl (24) páros ismét ipari mennyiségben gyártja a pontokat, és abban sincs meglepetés, hogy mögöttük tisztes szakadék tátong, hiszen a duót Ryan Nugent-Hopkins követi 16 egységgel, majd Zach Hyman jön 13-mal, közte 11 góllal. Az már azonban szenzáció, hogy a négy csatár közé befurakodott Evan Bouchard, aki 20 egységgel áll. És miért is nagy szó ez? Mert az NHL történetében nem akadt még olyan hátvéd, aki két kör után elérte volna ezt a határt. Az Edmontonban tehát a kulcsemberek hozzák magukat, ugyanez viszont nem mondható el a Dallasról. A délieknél jelenleg Miro Heiskanen a legjobb a maga 13 pontjával, a leggólerősebb pedig a másodéves Wyatt Johnston, aki 7 találattal vezeti a házi ranglistát. Mindeközben az olyan nevek, mint a Tyle Seguin, Jamie Benn, Joe Pavelski trió összesen 5 találattal áll. A Stars húzóembereinek a gyengébb játékát eddig ellensúlyozta a bámulatos védelem és Jake Oettinger, ami most is döntő fontosságú lehet.

A rájátszás teljes mezőnyét figyelembe véve a Stars védelme kapta a harmadik legkevesebb gólt átlagosan és csak az a Nashville, Vegas páros előzi meg, amely már az első körben búcsúzni kényszerült. Látható tehát, hogy az Oilers ellen hatványozottan kell a kiváló védekezés, hiszen a Colorado után a kanadai gárda szerezte a második legtöbb gólt. Ami a védelmet és a kapusokat illeti, ebben a csapatrészben egyértelműen a Dallas a jobb, de nemcsak a statisztika miatt. Amíg Oettinger bármikor képes ellopni egy-két meccset egy párharcban, addig ugyanez nem mondható el Stuart Skinnerről. A másodéves kapus közel hármas kapottgól-átlaggal és 88%-os hatékonysággal áll, ami nem egy életbiztosítás és fényévekre van Oettinger (2,09 GAA, 91,8%) statisztikájától. Ez a különbség akár döntő is lehet, de ne szaladjunk ennyire előre. Amilyen nagy ugyanis a különbség a kapusok között, ugyanolyan hatalmas a távolság a két csapat speciális egységei között. Az Oilers jelenleg első az emberelőnyök kihasználásában (37,5%) és a hátrányok kivédekezésében (91,4%) is. A Stars fórban negyedik a 29%-ával – ami szintén kiváló eredmény –, hátrányban viszont a 69%-os mutatóval áll, ami egyenesen siralmas. A Dallas szerencsére az egyik legsportszerűbb csapat idén, de jól látható, hogy egy-egy hiba, vagy ha úgy tetszik, büntetés végzetes lehet a számukra.

Mindent összevetve a párharc a kapusokon és a speciális egységek játékán fog eldőlni. Mindkét csapatban, mindkét szegmensben lesznek hullámvölgyek és az fog dönteni, kinél lesz kevesebb. Skinner a Vancouver elleni ötödik és hatodik meccsen megmutatta, hogy tud erőn felülni teljesíteni, ez pedig döntő lesz. Az Oilers behúzza a hetedik mérkőzést és nemcsak megszakítja a rossz sorozatát a Dallas ellen, de 2006 után ismét döntőzhet.