Izgatottak vagyunk, sokaknak nem volt még ilyen az életében

Az Erste Liga playoff-kvalifikációját felvezető sorozatunkban Pokornyi Dávid, Mihalik András és Somogyi Balázs után Reiter Attilával, a FEHA19 csapatkapitányával latolgattuk az esélyeket.

Noha az eredmények nemigen jöttek, az alapszakasz végére azért már jobbára szoros meccseket tudott játszani a csapat. Ebben lehet bízni a DEAC ellen?

Tény, hogy a pontszerzések nem sikerültek, de ha a mérkőzéseinket összehasonlítjuk a szezon elején látottakkal, akkor láthatjuk, hogy az utóbbi időben már sokkal szorosabban alakultak a meccseink. Ennek a fiatal csapatnak a fő célja a szezon előtt az volt, hogy a fejlődés látható legyen úgy csapat-, mint egyéni szinten is, és ezt igazából sikerült elérnünk. Mégis kettős érzések vannak bennünk, mert bár az alaptervet kipipáltuk, ha úgy tetszik, a pontok, eredmények tekintetében előzetesen belőtt célunkat messze nem sikerült elérnünk: jócskán utolsóként zártunk, ennél azért sokkal jobb eredményekre számítottunk. Az alapszakasz vége felé mutatott játékunkra viszont igenis lehet alapozni, az utóbbi időben már egy teljesen más csapatot láthattak a szurkolóink.

A DEAC az utóbbi hetekben nem mutatott valami nagy formát, eléggé elrontotta az alapszakasz végét és az MK-hétvégéjét is. Ki lehet ezt használni?

Ugye tavaly is velük kerültünk össze a playoffért, akkor sokkal jobb alapszakasz-eredményekkel vágtunk neki ennek a kvalifikációs párharcnak, a vége mégis nagyon sima söprés lett oda. Bízom benne, most megfordul a tendencia: bár az alapszakaszunk összességében gyenge volt, ennek ellenére remélem, hogy jó kis meccseket tudunk majd játszani a DEAC-cal. Ha sikerülne őket ki-ki meccsekre kényszerítenünk, onnan már az apró részletek döntenének, abból pedig bármi kisülhet. A legfontosabb, hogy ne engedjünk nekik sima meccseket, mert az a legrosszabb, amikor a harmadik harmadra már úgy kell kikorcsolyáznod, hogy pontosan tudod, csoda kéne, hogy megnyerhesd a mérkőzést.

fotók: Soós Attila/FEHA19

Milyen a hangulat ennél a fiatal csapatnál így, egy a sorsdöntő kvalifikáció előtt?

Úgy érzem, felkészültek vagyunk, emellett a csapat nagyon jóleső izgatottsággal várja az előttünk álló feladatot – elvégre sokaknak ez egy olyan lehetőség, ami eddig még nem volt az életében. Az edzői stábon is érezni ezt a pozitív értelemben vett izgalmat; kíváncsiak, hogy ebben a fontos időszakban miként fizetődik ki az egész éves kemény munka. Egyértelműen az a célja mindannyiunknak, hogy bebizonyítsuk, nem biztos, hogy olyan egyértelmű ez a párharc, mint amilyennek a választás után tűnhetett.

A DEAC-nál Mihalik András el is árulta, hogy náluk csapaton belül egyáltalán nem volt evidencia, hogy titeket válasszanak – az általa is említett energikus játék lehet a kulcs a ti szempontotokból?

Igen, egyértelműen. Tavaly is, idén is többször bebizonyítottuk, hogy amikor tudjuk hozni ezt a játékot, olyankor bárkivel szemben felvehetjük a kesztyűt. Nyilván a DAB és közöttünk vacillálhattak, és ha tippelnem kéne, valószínűleg főként a rutintalanságunk miatt esett végül ránk a választásuk, hiszen ezekben a fiatal lábakban nincs még olyan sok meccs, főleg nem a playoffban. Talán arra alapoznak, hogy többször is elkövetünk majd olyan alapvető hibákat, mint amilyeneket az alapszakasz során sajnos el-elkövettünk. Éppen ezért pont ezen dolgozunk, hogy ezeket a hibákat lehetőleg egyáltalán ne kövessük el, és így egyenrangú partnerek tudjunk lenni. Tisztában vagyunk vele, hogy papíron nem mi vagyunk a jobb csapat, viszont így bármiféle teher és nyomás nélkül utazhatunk el Debrecenbe – de véletlenül sem az esélytelenek nyugalmával!