Újra az NHL olimpiai részvétele a téma

Két és fél évvel Pjongcsang előtt még nincs meg az egyezség az NHL-es játékosok elengedéséről. A tulajdonosok nem akarnak túl sok NHL-en kívüli meccset, mindenki más minél többet szeretne.

A napokban ismét tárgyalóasztalhoz ültek az NHL, a játékos-szakszervezet (NHLPA), a nemzetközi szövetség (IIHF) és a NOB képviselői, hogy az NHL-es játékosok 2018-as olimpiai részvételéről tárgyaljanak. Sok jóval nem kecsegtet az a körülmény, hogy az NHL-es csapatok tulajdonosai egyre kevésbé szívesen engedik el legértékesebb vagyontárgyaikat egy olyan eseményre, amiből üzletileg szinte semmilyen hasznuk nem származik. Az NHL 1998 óta szerepel az olimpiákon, az első három tornára elengedték a játékosokat, 2010-ben Kanadában fel sem merült annak lehetősége, hogy ne ugyanígy járjanak el, Szocsi esetében azonban már rezgett a léc, csak hét hónappal a játékok megkezdése előtt született megegyezés.

A tulajdonosoknak két alapvető problémájuk van. Egyrészt nem részesednek a bevételekből, az teljes mértékben a NOB-é és azon keresztül az IIHF-é. Másrészt a kéthetes torna fokozottan sérülésveszélyes, ami horribilis biztosítási díjakat eredményez. Így történhetett meg az, hogy a Szocsi előtti nyári edzőtáborban a kanadai válogatott jégre sem lépett, hiszen a szövetségnek nem volt annyi pénze, hogy megkösse az ehhez szükséges biztosítást. Ráadásul időközben, az első problémát orvoslandó, újraélesztették a világkupát, amelynek bevételeiből ők is és a játékosok is részesednek. Innen pedig alapvető üzleti érdekük, hogy az egyetlen konkurens tornát, amely presztízsben jóval meg is előzi a világkupát, minden eszközzel gyengítsék.

A NOB és az IIHF természetesen abban érdekelt, hogy a lehető legjobb keretek versenyezzenek a tornákon, az ő bevételük ettől nő. A hoki ráadásul a téli olimpiák fő eseményének számítanak, tehát ha ott visszalépés történik, az kihat az egész tornára. Az ázsiai helyszín ráadásul egyáltalán nem nevezhető hagyományos hokipiacnak. Viszont a tulajdonosok egyelőre nehezen hajlanak arra, hogy elhiggyék, a sportág és az NHL promóciója tényleg annyit hozna a számukra, ami mellett megéri a kockázat.

A játékosok álláspontja a legegyszerűbb és a legőszintébb. Számukra minden válogatott torna, amelyen hazájukat képviseltetik, óriási megtiszteltetés, ennél fogva minél több ilyenen szeretnének részt venni. A válogatottversenyek közül pedig egyértelműen kiemelkedik az olimpia, így a részvétel kiharcolása számukra első számú prioritás.

A jelenlegi tárgyalásokról egyelőre nem sok konkrétum szivárgott ki. Donald Fehr szakszervezeti vezető múlt héten azt nyilatkozta, hogy a játékosok a lehető legtöbb nemzetközi versenyen szeretnének részt venni, és hogy szerinte a világkupa és az olimpia nem zárják ki egymást. Erről a tulajdonosok nyilván mást gondolnak, miközben a játékosok aligha fognak az olimpiai részvételről szóló megbeszéléseken is olyan elánnal küzdeni, mint a kollektív tárgyalásokon.