Átadták az NHL egyéni díjait

Az est nagy nyertese Carey Price, aki négy elismerésben is részesült, kapus még nem tarolt ekkorát az NHL történetében. Hudler mezítláb vette át a díjat.

A Montreal hálóőre lett a liga legértékesebb játékosa és a legjobb kapusa, megkapta az MVP-nek járó Hart-trófeát és a Vezina-díjat. A játékosok maguk közül is őt találták a legjobbnak, ezért vehette át a Ted Lindsay Awardot. Végül Corey Crawforddal megosztva megkapta az alapszakaszban a legkevesebb gólt kapó kapus díját, a William M. Jennings-trófeát. A 27 éves hálóőr az első kapus lett az NHL történetében, aki egy év alatt négy egyéni díjat kapott, illetve a második montreali játékos, aki egy évben négy díjat zsebelt be. 1977-ben Guy Lafleur kapta a két MVP-koronát, a pontkirályi címet és ő lett a playoff legjobbja is. Price 44 győzelemmel, 1,96-os kapott gólátlaggal és 93,3%-os védési hatékonysággal zárta a szezont.

Az év védőjének járó Norris-díjat 2012 után, pályafutása során második alkalommal Erik Karlsson kapta. Az Ottawa bekkje ezzel Duncan Keith mellett az NHL egyetlen olyan aktív játékosa, aki kétszer kapta meg az elismerést. A 25 éves svéd az elmúlt négy évből harmadszor végzett a hátvédek pontlistájának élén. Idén 66 egységgel lett első, akárcsak 30 emberelőnyös pontjával, 21 gólja a második helyhez volt elég honfitársa, Oliver Ekman-Larsson mögött.

Az év újoncának járó Calder-trófeát a Florida játékosa, Aaron Ekblad kapta. A 19 éves bekk 1147 pontot kapott a szavazáson, amivel alig előzte meg az ottawai Mark Stonet. Ekblad mindhárom kategóriában (12G, 27A, 39P) új franchise rekordot állított fel a hátvédek között. 39 pontjával minden idők második legjobb belépőjét produkálta, az NHL-ben a 18 évesek között csak egy Bobby Orr nevű süvölvény ért el jobb eredményt 1967-ben 41 ponttal. Jonathan Huberdeau 2012-es sikere után Ekbald a Panthers történetének második újonca, aki megkapta a díjat.

A legjobban védekező csatárnak járó Frank J. Selke Trophy hozta a legszorosabb küzdelmet. A bostoni Patrice Bergeron mindössze 32 ponttal verte a chicagói Jonathan Toewst. A Bruins centere ezzel harmadszor kapta meg az elismerést és visszavágott a Hawks kapitányának, aki 2013-ban mindössze tíz ponttal előzte meg. Bergeron a bedobások terén alkotott nagyot, 1951 alkalommal állt oda bulihoz és 1175-ször el is hozta, ezzel mindkét kategóriában első lett.

Toews ennek ellenére nem maradt elismerés nélkül, ő vihette haza a Mark Messier NHL Leadership Awardot. A Chicago kapitánya igazi vezér volt a jégen és a jégen kívül is. 66 pontjával az alapszakasz legeredményesebbje volt, zsinórban hetedik alkalommal vezette a csapatát a playoffba és harmadszor hódította el a Stanley Kupát. A pályán kívül több alapítvány és szervezet aktív munkájában vett részt.

A Bill Masterton-trófeát a Minnesota kapusa, Devan Dubnyk vihette haza. A 29 éves hálóőrt január 15-én szerezte meg a Wild, aki ezután olyan fantasztikus négy hónapot produkált, hogy még Vezina-díjra is jelölték. Franchise rekordot jelentő módon zsinórban 39 alkalommal kezdett, ebből 27 meccset megnyert, 1,78 gólt kapott meccsenként és 93,6%-kal védett, ötször húzta le a rolót.  Teljesítményével a Minnesota simán bejutott a playoffba, pedig a leigazolásának a pillanatában nyolc ponttal volt a rájátszást jelentő vonal alatt.

A legsportszerűbb sztárnak járó díjat Jiri Hudler kapta, ezzel a Calgary centere lett az első cseh játékos, aki  hazavihette a Lady Byng-trófeát. A Flames játékosa 78 meccsen 76 pontot szerzett, közte 31 gólt, és mindössze 14 büntetésperccel hozta le a szezont. A 31 éves játékos a díj átvételekor mindenkinek mosolyt csalt az arcára, ugyanis cipő nélkül ment fel a színpadra, mert az feltörte a lábát, így inkább levette.

A pályán kívül nyújtott közösségi és jótékonysági munkájáért járó NHL Foundation Player Awardot a San Jose hátvédje, Brent Burns kapta. A Sharks bekkje saját jótékonysági szervezete, a Burnzie?s Buzzcut mellett több katonai szervezetet és alapítványt támogat, úgy mint a Defending the Blue Line, Operation: Care and Comfort és a Folds of Honor. Emellett lelkes támogatója a San Franciscó-i állatkertnek és a Katie Moore Foundationnek. Utóbbi alapítvány az egykori csapattárs és jó barát Rangers-játékos, Dominic Moore néhai feleségéről van elnevezve, aki tragikusan fiatalon távozott.

Bob Hartley kapta az év edzője díjat, így a Jack Adams-trófea először került Calgaryba a franchise története során. A Flames 97 pontot gyűjtve 2009 után jutott be ismét a rájátszásba. A kanadai alakulat  húsz egységgel szerzett többet, mint az előző évadban, ez pedig a legnagyobb növekedés volt az egész Nyugati Konferenciában.

Az év menedzserének járó díjat a Tampa Bay szakembere, Steve Yzerman kapta. A ma már 50 éves egykori detroiti legenda 2010 óta áll a délkeleti csapat élén, ahol idén ért be a munkája, a Bolts bejutott a döntőbe, és évekig esélyes lesz a kupagyőzelemre. Az elmúlt években kiváló csapatot épített Steven Stamkos köré, remekül draftolt, tökéletesen cserélt és a szabadügynök-piacon olyan játékosokat szerzett, akik kiválóan illettek a gépezetbe. A Tampa 50 győzelemmel és 108 ponttal egyaránt új franchise rekordot ért el, és 262 góljával, valamint 32 hazai győzelmével a liga élén végzett.