Így dolgozik az EBEL DOPS

Érdekes levelezés látott napvilágot még szezon közben az EBEL honlapján. Lyle Seitz, az EBEL sportigazgatója egy szurkolói levél kapcsán egy eltiltáshoz nem vezető DOPS-döntés hátterét világította meg részletesen.

A levelezés azért is érdekes, mert a MOL Ligában is hasonlóan gondolkodnak, hasonló dolgokat figyelnek a Fegyelmi Bizottság tagjai. A levelezést teljes egészében közzé tesszük.

“Tisztelt Seitz Úr!

Az EBEL DOPS (az EBEL fegyelmi bizottsága ? HBlog) nagy előrelépést jelentett a játékosok egészségének védelmében. Tisztelem a DOPS munkáját, még ha alkalmanként nem is értek egyet egyes konkrét döntésekkel. Az EBEL Salzburg?KAC elődöntőjének harmadik mérkőzésén, Jean-Francois Jacques által Daniel Welser ellen elkövetett ütközése után sok szurkoló ? és nemcsak Salzburgból ? nem értette, miért nem adott a DOPS eltiltást. Ahogy korábban is írtam, tiszteletben tartom a DOPS munkáját, mégis arra kérem, ha tud, mutasson egy videót az esetről, és magyarázza el, mi vezetett ehhez a döntéshez. Hasonlóan ahhoz, mint amikor eltiltásról határoznak.

Köszönettel

Mag. Meier”

Az egykori NHL-es bíró válasza:

“Tisztelt Meier Úr!

Az EBEL, a DOPS és az IPSC nevében fontos megjegyezni, hogy minden sérülést kiemelten fontosként kezelünk, amelyeket a szezon teljes egészében kiemelt figyelemmel vizsgálunk és bírálunk el. Nem kívánjuk, hogy a liga bármely résztvevője megsérüljön, és nem is népszerűsítjük, ha ilyen történik. Azonban egy olyan sportban, ahol a test test elleni küzdelem megengedett, sérülések mindig lesznek. Az a tény, hogy egy játékos megsérül, nem jelenti szükségképpen azt, hogy ezért eltiltás jár. Azt azonban jelenti, hogy minden ilyen esetet kivizsgálunk.

Minden olyan esetben, amikor sérülés történik, az EBEL eljárásrendje szerint az esetről videoklip készül. Az esetről készült videót az IPSC minden tagja megkapja. Az IPSC olyan európai és észak-amerikai szakemberekből áll, akik a játékosok biztonságával foglalkoznak. Ezek a személyek rendkívül magasan képzettek, és a lehető legmagasabb fokú professzionalizmusra tettek szert többéves tevékenységük és tapasztalatuk kapcsán. A megküldött anyagok alapján az esetet megvizsgálják, majd az IPSC minden tagja megküldi véleményét, azokkal a meglátásokkal együtt, amelyek őt a döntésére vezették, és amelyeket fontosnak talál ahhoz, hogy egy végleges döntés és indoklás születhessen, akár van eltiltás, akár nincs az eset kapcsán.

Ami pedig a konkrétan kérdezett esetet illeti, az alábbi linket küldték el az IPSC-nek vizsgálatra. A megtekintése után minden tag egyhangúlag azt javasolta, hogy ne legyen eltiltás:

A nyilvánvaló kérdés az, hogy melyek voltak azok a kritériumok, amelyek alapján ezt a döntést hozta az IPSC ebben az esetben. A fentebb belinkelt videón és az alább bemutatandó, a videóból készült állóképek megtekintése után levezethető az a gondolatmenet, ami alapján az akciót szabályosnak minősítették.

Az első képen az látszik, hogy a KAC-játékos végtagjai a test mellett le voltak feszítve az ütközésnél. Elsősorban a könyök, amely végig az oldalhoz szorítva maradt, és külön nem adott át erőt az ütközéskor. Nem volt fejkontaktus a KAC- és az RBS-játékos között. Tisztán test a test elleni kontaktus történt.

A második képen látható, hogy a KAC-játékos végtagjai továbbra is lefeszítve maradnak a test mellett az ütközés megtörténte után is. Továbbra sem látható, hogy a fejet eltalálták volna (a KAC-játékos válla és az RBS-játékos feje között van hely). Látható, hogy az RBS-játékos feje az üveggel ütközött (ez okozta a sérülést) a szabályos test test elleni akció következtében.

A harmadik képen az látható, hogy mindkét korcsolya a jégen maradt az ütközés során.

A negyedik képen látható, hogy a játékos ütője lent van. (Ez egy nagyon fontos részlet a DOPS számára, mert segít meghatározni a test mozgását és a KAC-játékos ütközéshez vezető akcióját.)

Ötödik kép. Váll a vállal kontaktus, ugyanazon síkban (a vékony kék nyíl mutatja ezt, amelyet a vállakon keresztül rajzoltunk be). Ez is nagyon fontos, hiszen ez alapján lehet elvetni, hogy a egyből a fejet találta el az ütközés, és ez bizonyítja, hogy váll a vállal ütközött.

A leütközött játékos a fején sérült meg, de a videó és az állóképek alapján következtetésként kizárhatjuk, hogy a mozdulat a fejre irányult, a sérülést a fejet ért közvetlen ütközés okozta és hogy az ütközés a fejet érte először. Ezek a fejre-nyakra irányuló támadás legfontosabb kritériumai. A Salzburg játékosa fel volt készülve arra, hogy leütközhetik. Az ütközést normális sebességgel, mintegy 0,3 másodperccel azt követően (azaz a döntéseknél támpontként figyelembe vett egy ütőhossznyi távolságon belülről) hajtotta végre a támadó, hogy az ellenfél a korongot elpasszolta volna. Ez alapján minden olyan feltételezést el kellett vetni, hogy az ütközés túl későn történt volna.

A jégkorong kontaktsportnak számít. Ezért nem jár büntetés kemény, de szabályos ütközésekért. A DOPS álláspontja szerint ? teljes egyetértésben a játékvezetővel ? a vizsgált ütközésért nem jár büntetés vagy eltiltás.

Másrészt, a sérülést vizsgálva, az a véleményünk, hogy a sérülés 2 olyan lépésben keletkezett, amelyek egyike sem ér eltiltást vagy büntetést.

1.) A szabályos ütközés következményeként a Salzburg játékosának a feje másodlagos, ostorszerű mozgással az üvegnek ütközött.
2.) Az üveggel való találkozás után a játékos nagy sebességgel esett a jégre, egyenesen a fejével, és ez még nagyobb sérülést eredményezett.

Mindezeken felül, az IPSC-vel egyetemben az az erős meggyőződésem, hogy a nem hajlékony biztonsági üveg és a nem hajlékony palánk kombinációja fokozta a sérülés mértékét. Természetesen nem állítható, hogy ha hajlékony palánk és magasító lett volna a csarnokban, akkor nem sérült volna meg a játékos, de az biztonsággal kijelenthető, hogy ha az EBEL Winter Game-en használt infrastruktúra lett volna a csarnokban, az kisebb erőhatást gyakorolt volna a játékosra.

Sporttársi üdvözlettel:

Lyle Seitz
EBEL
Sportigazgató”