Ki milyen ütőt használ?

Gyorselemzés néhány NHL-játékos legfontosabb kellékéről.

A jégkorongozók legfontosabb eszköze az ütőjük, amely olyan, mint az ujjlenyomat, gyakorlatilag nincs két egyforma. A játékosok olyan kritériumok figyelembe vételével választanak ütőt, mint súly, hossz, összetétel, rugalmasság, hajlékonyság, markolat és akkor még nem is beszéltünk olyan dolgokról, mint az ütő tolla, amely végképp egyedivé teszi a legtöbb játékszert. Mindezek figyelembe vételével is vannak olyan játékosok, akik még tovább mennek és egyéb megfontolásból választanak, ebből mutatunk most meg ötöt illetve egy rövid videót arról, hogy milyen szempont alapján érdemes választani.

Phil Kessel, jobbkezes Easton S19-es típusú bot

A Leafs csatár ütője az egyik legflexilisebb és a különlegességét az adja, hogy a tollhoz közel hajlik meg a legjobban, ezt pedig az egyedülálló összetétele adja. Viselkedése olyan, mint egy ostoré, ennek eredményeként Kesselé a liga egyik legerősebb kapáslövése. Joffrey Lupul és a már visszavonult Jeff O’Neill is úgy nyilatkozott Kessel botjáról, hogy az egyik legkülönlegesebb, amit valaha láttak és a kezükben fogtak. Nem amatőrök kezébe való, például egy sima korongkezelés is borzasztóan nehéz feladat az S19-cel. Ezt egyébként egy különleges szalag segíti, ami extra tapadást biztosít a korong megjátszásában.

Martin St.Louis, balos Warrior

Mindenki azt hinné, hogy a liga egyik legkisebb játékosa, az alig 170 centiméteres Martin St.Louis rövid ütőt használ, de ez nem így van. Ennek oka, hogy a Rangers csatára remekül cselez, amihez elengedhetetlen a hosszabb ütő, ugyanis így jobban rá tudja fektetni a botot a jégre. A bot és a játékfelület között bezárt kisebb szög lehetővé tesz St.Louis számára a tökéletesebb korongvezetést és a jobb cselezést.

Danny Briére, jobbkezes Bauer

A legtöbb játékos azt szereti, ha legfontosabb eszköze nem változik, állandóságot jelent számára a játék minden egyes pillanatában. Ebben különbözik tőlük Danny Briére, aki ezzel az elmélettel megy szembe. A Colorado friss szerzeménye az edzőtáborokat mindig egy keményebb, merevebb ütővel kezdi, hogy aztán a szezonban már könnyebben kezelhető ütővel riogassa a kapusokat. A “könnyebbséget” az is adja, hogy nem csak egy rugalmasabb botot, de egy puhább felületű tollat használ, mint a felkészülési időszakban.

Zdeno Chára, balos Warrior

1970-ben Bobby Orr használta a leghosszabb ütőt, ami így is 30 centivel volt rövidebb a szlovák óriás ütőjénél. A korcsolyával együtt több mint 210 centis Chára extra hosszúságú botot használ, 65 inch, azaz 165 centiméter hosszút, amelyre a liga adott külön engedélyt. Az ütő méretéből következően extra merev tulajdonsággal és nagy súllyal rendelkezik. Jonathan Toews, a Chicago csapatkapitánya egyszer azt mondta, hogy el sem tudja képzelni, hogyan lehet használni ezt a vasbetonra hasonlító darabot.

Mike Cammalleri, balos Easton

A New Jersey játékosa egy véletlennek, egy gyártási hibának köszönhetően használ különleges ütőt, amelyet utána az Easton már rendszeresített. Cammalleri néhány éve az Eastontól kapott néhány botot kipróbálásra és tesztelésre. Az egyik ilyen ütőn a toll egy adott része kicsit vastagabb volt, nem volt egyenletesen eldolgozva az anyag. Ennek ellenére az ütő kifogástalanul működött, hiszen korongátvételkor és lövéskor is éppen ideálisan feküdt a jégre a gyártási hiba miatt.