Nagyon akartunk valami különlegeset csinálni közösen

 

Én tipikus “maradj otthon” bal hátvéd voltam, amiből nem esett jól kiszakadni és ez a hendikep kísértett is a karrierem folyamán. De ez van, én még egy másik hokikultúra terméke voltam, de az is lehet, hogy nem voltam elég ügyes. Szélig Viktorral beszéltünk múltról s jövőről.

Szélig Viktor nyilatkozta blogunknak a címben szereplő mondatot a szapporói csodáról, amelyet ő is pályafutása csúcsának tart. Az aktív játékkal felhagyó hokissal beszélgettünk a kezdetekről, a nagy változás időszakáról és arról, hogyan lett belőle hokisként kész termék.

Mikor lett benne biztos, hogy ez az utolsó szezonja, miért épp most van vége és mi vár önre a játék után?

Már a szezon elején eldöntöttem, hogy ez lesz az utolsó. Nem szerettem volna nagyon belecsúszni a 40-be aktív játékosként. Azt hiszem, itt van az ideje, hogy szögre akasszam a korit. Nagyon nehéz megtalálni rá a megfelelő pillanatot, minél tovább marad az ember aktív, annál nehezebb meghozni a döntést. Valahol olvastam, hogy amikor az embernek már több a rossz momentuma, mint a jó, akkor érdemes elgondolkodni. Maradjon meg az aktív karrier egy szép emléknek és ne úgy, hogy a vége, nos az már nem esett jól. A jégkoronggal való kapcsolatom elég érdekesen alakult, mert az igazi szerelmünk viszonylag későn alakult ki. Ha valaki megkérdezi tőlem 10 évvel ezelőtt, hogy maradnék-e a sportban aktív pályafutásom után is, akkor a válaszom biztosan nem határozott igen lett volna. De így alakult és nagyon nem bánom, sőt most talán nagyobb motivációt érzek, hogy maradjak a pálya közelében. A konkrét pozíció még nincs kőbe vésve, de a szívemhez a csapat irányítása, menedzselése állna közelebb, kicsit hátrébb a kispadtól. Persze soha sem felejtem el, hogy honnan jöttem és ha az élet úgy hozza, nagyon szívesen tennék azért, hogy Magyarországnak is visszaadjak valamit abból, amit a magyar jégkorongtól kaptam.

HUNSLO Szelig Tokaji

Fotó: Mudra László (MJSZ)

Milyen szakaszokra osztaná ezt a közel 30 éves pályafutást, amely a legendás Szanyi, Szélig bekkpártól Brianconig ívelt? Mik voltak ebben a személyes fordulópontok és miért?

A pályafutásomat két részre osztanám, hiszen két helyszínen zajlottak az események. A dunaújvárosi időszak rengeteg pozitív élményt és sok-sok tanulsággal teli nehezebb periódust tartalmazott. Az első bajnoki cím piros-fehérben a srácokkal, akikkel szinte együtt nőttünk fel és a remek, fanatikus közönségünkkel kitörölhetetlen szuvenír. Majd a legjobb pillanatban érkező franciaországi ajánlat, ami megmentette az ekkor már kicsit a kiábrándultság miatt hervadó karrieremet. Brianconban lettem igazán profi sportoló, minden szempontból. Rengeteget fejlődtem és nem feltétlenül mint játékos, hanem mint személyiség. Mindent a nulláról kellett kezdeni, itt nem számított semmilyen korábbi érdem, csak az, hogy mit tudok berakni a közösbe, miben tudom a csapat szereplését segíteni. Abban hasonlít a sztori a két helyszínen, hogy itt is a város első sikereiben volt szerencsém részt venni. Mindent megnyertünk Franciaországban, amit csak lehet, bár sokáig tartott az út idáig.

A két szakaszt pedig átfedte a válogatottbeli szereplés, amiből kiemelném a bemutatkozásomat 17 évesen és az egyértelmű csúcsot, a szapporói aranyat. A svájci A csoportos szereplés számomra inkább negatív élmény maradt, mert ott szembesültem vele élesben, hogy mennyire messze vagyok az élvonaltól, de éppen ennek hatására döntöttem el, hogy valamit változtatnom kell, ha szeretnék még egy pár évet a jégen tölteni.

Harminc év rengeteg, ennyi idő alatt minden szakma teljesen átalakul, ez alól a hoki sem kivétel. Mik a legfontosabb különbségek egy mai hokis életében és játékában, mondjuk az első felnőttkorú éveihez képest?

Az általunk első pár felnőtt évben játszott játékot és a mai hokit talán nem is szabadna ugyanúgy nevezni. De ez normális is, mert rengeteget változott a jégkorong, sebességben, szervezettségben, vagy akár említhetném a jégkorongos palánták képzését is. Nálunk még meglehetősen posztfüggő képzés volt, míg a mai világban már az a játékos tud érvényesülni, aki a pálya minden pontján feltalálja magát. Szinte meg is szűntek az egyes posztok. Én tipikus “maradj otthon” bal hátvéd voltam, amiből nem esett jól kiszakadni és ez a hendikep kísértett is a karrierem folyamán. De ez van, én még egy másik hokikultúra terméke voltam, de az is lehet, hogy nem voltam elég ügyes.

Habár a válogatottat is külön csapatként számolva is mindössze három csapatban játszott ezen 30 év alatt, rengeteg edzővel volt dolga. Ki tette személyesen a legnagyobb benyomást és miért?

Mindig mondtam, hogy minden edzőmtől tanultam valamit, de ha ki kell emelnem közülük valakit, vagy valakiket, akkor az három szakember lenne. Kercsó Árpád, Pat Cortina és Luciano Basile. A kezdetek, a nagy változás és a kész termékké csiszolás megszemélyesítői.

Szelig HUN

Mindenkinek van egy megfejtése a szapporói csodáról. Ön szerint mi állt ott össze a legjobban, ami miatt sikerült a feljutás?

Szapporóban a legjobb korban lévő, igazán összecsiszolódott társaság egy remek vezérrel tudott sikeres lenni. Szerencsénk is volt és nagyon akartunk valami különlegeset csinálni közösen. Tele volt a csapat vezéregyéniségekkel, akik mind egyfelé húzták a szekeret. Soha sem felejtem el azt a társaságot.

Szintén mindenkinek megvan a véleménye a magyar hoki jövőjéről. Hogy látja, merre megyünk, mik az erősségeink és mik a legfontosabb hiányosságok, amit orvosolni kellene?

Könnyű kívülről okosnak lenni a magyar hokit illetően, de amennyire lehet, megpróbálok képben lenni és figyelemmel kísérni az eseményeket. Örömmel tölt el a Fehérvár jó szereplése az EBEL-ben, remélem, elérik céljaikat. Szintén jó látni a MOL Liga fejlődését. Örülök, hogy a kirakat mellett az utánpótlás is lépdel előre, remélhetően a több pénzt a műhelyek bölcsen tudják majd a palánták fejlesztésére fordítani. A mai magyar jégkorongban a mi időnkben még elképzelhetetlen mennyiségű kiskölyök formálódik, egyre jobb edzők szárnyai alatt. Ha sikerül áthidalni a junior korosztály utáni nagy szakadékot a felnőtt játékossá válás felé, akkor eljöhet az az idő, amikor a szapporói csoda csak egy siker lesz a sok közül.

szelig

Cimkék: , ,

Nem lehet hozzászólni.

   H I R D E T É S
Eseménynaptár
március 22., péntek
EL 17:30 BRAGYE 5-3VÉGE
EL 18:30 FTCSCC 2-4VÉGE
március 23., szombat
EL 14:05 FTCSCC 6-1VÉGE
    • M4 SPORT+
EL 17:30 BRAGYE 1-2VÉGE
március 24., vasárnap
AL 16:00 ASPLHL 5-2VÉGE
AL 18:30 ETOSZG 8-4VÉGE
március 26., kedd
EL 17:30 GYEBRA 0-2VÉGE
EL 17:30 SCCFTC 4-0VÉGE
március 27., szerda
EL 17:30 GYEBRA 4-1VÉGE
EL 17:30 SCCFTC 1-4VÉGE
március 29., péntek
EL 17:30 BRAGYE INFO
EL 18:30 FTCSCC INFO
március 30., szombat
AL 18:00 SZGETO 
AL 19:00 LHLFTC 
március 31., vasárnap
EL 17:30 GYEBRA 
EL 17:30 SCCFTC 
Partnerünk
Archívum