10 éve lett hivatalos a lockout

   

2005. február 16-án jelentették be, hogy elmarad a 2004/05-ös NHL-szezon.

2005. február 10-én már hat hónapja zajlottak a tárgyalások az NHL és NHLPA között. A felek képtelenek voltak megegyezni, majd Gary Bettman február 14-én bejelentette, hogy nincs több idő, 48 óra marad a megegyezésre, vagy megy a szezon a kukába. Az utolsó pillanatban még mindkét fél bedobott egy-egy ajánlatot, de az olyan messze volt egymástól, mint a Buffalo az idei playofftól.

Február 16-án nem maradt más lehetőség, a komisszár bejelentette, hogy az észak-amerikai profi sportok történetében először egy teljes szezon elmarad a bérviták miatt. Ezzel mindenki vesztett. A tárgyalások végül eredményre vezettek, de a megállapodásra egészen július 13-ig várni kellett. Ekkor született meg az új CBA (kollektív szerződés), ami már egy új korszakot jelentett, egy sor új szabállyal és közte a legfontosabbal, a fizetési sapkával. Tíz év távlatából most visszanézünk, mik azok a dolgok, amiket ígértek, illetve jelentősen megváltoztak az NHL történetének legsötétebb napja óta.

Fizetési sapka

Egyértelműen ehhez fűzték a legnagyobb reményt. A csapatok számára egyenlő feltételeket próbáltak biztosítani, a piacokat stabilizálni, de lássuk be, nem jártak teljes sikerrel. A terv bizonyos szempontból sikerült ugyan, de a rendszer hiába működik jól, ha a sapka a vártnál nagyobb ütemben növekszik, és előbb-utóbb megint akkora bérek lesznek, hogy elszáll a költségvetés. Sőt néhol már most elment, hiszen előfordult az évek alatt az is, hogy egy-egy csapat a minimumot is alig bírta kitermelni. Ráadásul az is kiderült, hogy itt-ott ki lehet játszani a szabályokat, mi több, a liga maga teremtette meg a lehetőséget rá a kivásárlással. De mindent összevetve, ha nem vezetik be a plafont, akkor ma sokkal rosszabb lenne a helyzet.

nhl lockout 204_05 3

Franchise-stabilitás

A ’90-es években több költözés is történt a stabilitás hiánya miatt, ami főként a kanadai csapatokat érintette. A lockout utáni első években rendeződni látszódott a helyzet, a franchise-ok értéke soha nem látott magasságokba emelkedett. Miközben a Leafs, a Rangers és a Canadiens értéke meghaladja az egymilliárdot, óriási szakadék keletkezett a hátsó régiókhoz viszonyítva. Az Arizona vagy a Florida értéke negyede, ötöde a fent említett csapatoknak, és alig bírják fenntartani magukat. A biztonság és a stabilitás először Atlantában zuhant össze, ami a csapat költözésével járt. Aztán folytatódott a krach a Phoenix csődjével, amit gyakorlatilag a liga mentett meg az összeomlástól. És ezzel nincs vége, hiszen minden évben többször napirendre kerül egy-két csapat lehetséges újbóli költözése, aminek az alapja egyértelműen a financiális probléma.

Versenyképesség

A sztrájkot megelőző utolsó 10 évből 8 alkalommal a Red Wings, az Avalanche vagy a Devils vitte haza a kupát. Nyilván ez nem zavarta a helyi szurkolókat, de a liga kezdett egysíkú lenni, ami nem használt neki. Bettman egyértelmű célja az volt, hogy mindenki ugyanakkora eséllyel vágjon neki a szezonnak. Ez többé-kevésbé sikerült is, hiszen az első hét évben hét különböző nevet véstek a Stanley-re és kis csapatok is döntőztek, sőt a Carolina vagy az Anaheim révén a kupát haza is vitték. Már mindenki egy lehetséges NFL-szituációt vizionált, ahol gyakorlatilag évről évre változik a playoffba jutó csapatok kiléte és kiszámíthatatlan minden. Az idő múlásával azonban ez visszafordult, nyílni kezdett az olló és odalett a versenyképesség. A helyzetet tökéletesen szemlélteti, hogy amíg a Hawks és a Kings begyűjtött két-két elsőséget, addig például az Oilers, Leafs, Panthers hármasnál annak is örülnek, ha februárban még van esélyük a rájátszásra. Az NHL-nek egy nagy szerencséje van, hogy olyan helyekre került a kupa, illetve olyan csapatok döntőztek, ahol a piac jelentős mértékben elnyomja a többség hangját, amely a versenyképesség mellett kardoskodna.

Szórakoztatás

A nyolcvanas évek legendás gólzáporos meccsei már sehol sem voltak, az ezredfordulón már bőven a védelmeké volt a főszerep. Sok csapat tökélyre fejlesztette a csapdázás, angol nevén a “trap” taktikáját, hiszen 2-3 ütött góllal nemcsak meccset, de bajnokságot lehetett nyerni. Ennek a nem éppen látványos stílusnak a New Jersey volt a mestere, három bajnoki címet szerzett ilyen módon. Bettman nem nézte jó szemmel és kemény változásokat ígért a gólátlag növelése érdekében, mert a liga gólátlaga egészen 2,5 alá süllyedt meccsenként a lockout előtti utolsó évben.

Jöttek is az új szabályok, amelyek a támadó hokit részesítették előnyben. Ilyen volt a kétvonalas les eltörlése, a kapusok szereléseinek csökkentése, a támadó harmadok megnövelése, egyes szabálytalanságok szigorúbb megítélése stb. Az eredmény a vártnál is jobb volt, hiszen egészen 2,93-ig ugrott az átlag az első évben. Aztán a csapatok az évek alatt folyamatosan elkezdtek alkalmazkodni az új rendszerhez, minek következtében a gólátlag megint csappant. Most ismét ott járunk, hogy az utóbbi négy szezonban egyszer sem volt 2,57-nél magasabb az átlag, ez pedig alig egy tizeddel jobb, mint a 2004-es 2,46. Ezt az átlagot újból megemelni nem lesz könnyű, de minden bizonnyal segíteni fog az új, a hosszabbításban használt játékrendszer, amit idén már bevezettek az AHL-ben.

nhl lockout 204_05

Bérek

Bevezették a fizetési plafont és kőbe vésték, hogy a bevételek hány százalékát lehet a fizetésekre fordítani. A lockout után a szekér beindult, jöttek a tv-szerződések, a reklámbevételek, a jegyárak, fellendült a merchandising, a franchise-ok felértékelődtek, ergo több lett a pénz, a bevétel. Lehetett emelni a fizetési plafont és a ceruzák is egyre erősebben fogtak egy-egy szerződésnél. A vége az lett, hogy a tulajdonosokkal és a játékosokkal is elszaladt a lovacska, megint átestek a másik oldalra. 2012-re annyira tarthatatlanná vált a helyzet, hogy bevezették az amnesty buyoutot, így azóta ki lehet vásárolni a játékosokat. A többit már említettük a fizetési sapkánál.

Szabadügynök-piac

A tulajdonosok egyik nagy sikere volt az NHLPA-val (a játékosok szakszervezetével) szemben, hogy az új CBA-ban az lehet korlátlan szabad ügynök, aki betöltötte a 27 évet és 7 éves NHL-es múlttal rendelkezik. Korábban ezt 25 évben állapították meg, így a jelenlegi szupersztárok kénytelenek plusz két évet várni, ha el akarják hagyni az anyaegyesületüket. Nyilván most is van lehetőség a váltásra bizonyos feltételek mellett, de be kell látni, hogy a tulajdonosok szívesebben láncolják magukhoz a sztárjaikat, mint korábban. Ennek pedig a szurkolók isszák meg a levét, hiszen közel sincs olyan izgalmas UFA-piac, mint egy-két évtizede volt.

Jegyárak

Bettman azt ígérte, hogy a kevesebb több lesz, hittek neki. A komisszár azzal kampányolt, hogy inkább legyenek olcsóbb jegyek és telt házak, mint drágább jegyek és foghíjas lelátók. A tulajok hittek ebben és drasztikusan csökkentették a tiketteket, de nem csak Bettman miatt, hanem azért is, hogy visszacsalogassák a nézőket a csarnokokba. Az elején még a veszteséget is benyelték, de később tarthatatlan maradt az állapot és a jegyárak szépen elkezdtek felfelé mozdulni. Mert a tulaj tudja, hogy a piacot a kereslet és a kínálat tartja el, a fanatikus pedig látni akarja a kedvenceit. Persze a szurkoló közben duplán szívja a fogát, mert miközben kisajtolnak belőle száz dollárt azért, hogy lássa a Bostont, ugyanezért a pénzért tízszer láthatná a Pantherst. Ahol viszont csak kínálat van, kereslet alig.

Árbevétel

Az NHL – és most itt szigorúan csak a ligáról beszélünk, nem a csőd közeli csapatokról – árbevétele soha nem látott magasságokba emelkedett. A két televíziós társasággal, az NBC-vel és a Rogers Centerrel kötött 10, illetve 12 éves kontraktusnak köszönhetően dől a pénz. Tervben van két újabb franchise létrehozása, ami még több televíziós bevételt fog generálni, illetve még nagyobb területen fedi le a félkontinensnyi piacot. És akkor még nem beszéltünk az internet adta lehetőségről, ami elképzelhetetlen fejlődésen ment keresztül az elmúlt években. A netflix, a dvr-technológia, a stream kivitelezhetetlen volt a lockout előtti években, ma pedig már mindennapi dolgok, amin keresztül szintén ömlik a pénz. És mindent összevetve ez csak a jéghegy csúcsa, hiszen a cél, hogy a televíziózás olyan magasságokba emelkedjen, mint az NFL-nél.

nhl lockout 204_05 2

Népszerűség

Bettman 1993-as hatalomra kerülésének idején a négy nagy major sportból a harmadik helyen állt a liga. Csak az NBA-t előzte meg, a trónon ott ült az NFL, de az NHL de szorosan ott loholt a baseball-liga, az MLB nyakán. Érdemes visszanézni, mi is történt 21 évvel ezelőtt, a körülmények ugyanis úgy alakultak, hogy népszerűségi listán lehetőség lett volna beelőzni az MLB-t. 1994 januárjában már elkezdődtek a tárgyalások a baseballjátékosok és a liga között a december 31-én lejáró CBA megújításáról. Érdemes megjegyezni, hogy a játékosok akkor egy Donald Fehr nevű úriember mögött sorakoztak fel a liga ellenében. A tavasszal és a nyáron folyamatosan zajlottak a találkozók a felek között, eredmény nélkül, aminek az lett az eredménye, hogy sztrájk tört ki, félbeszakadt a baseballbajnokság, törölték a World Seriest is, azaz a bajnoki döntőt. Az utolsó tárgyalási napot július 13-án tartották, az utolsó meccsnap pedig augusztus 11. volt. A szurkolók elfordultak a játékosoktól és a ligától, így nyitva állt az út az NHL előtt. De Bettman sem tudta kikerülni a sztrájkot, és 1994 októberében kitört az első lockout a regnálása alatt. Ez olyannyira visszavetette a liga népszerűségi mutatóját, hogy a negyedik helyre csúszott vissza. Az nem kérdés természetesen, hogy Kandában az első számú sport, de az USA jó néhány államában csak megtűrt sportágként tartják számon. Nem véletlen, hogy évek óta napirenden van több csapat költözése, olyan helyre, ahol élnek-halnak a hokiért.

Örökség

Azt a kétes dicsőséget sajnos csak az NHL mondhatja el magáról, hogy sztrájk miatt maradt el a szezon. Hogy ez mind Bettman ideje alatt történt, nem vet rá jó fényt. Sokak szerint a harmadik egyszerűen elkerülhetetlen volt, mert szükség volt a változásokra, kellett az új CBA, a fizetési plafon, az új szabályok és minden más, de nyilván nem ilyen áron. Tíz év távlatából elmondható, hogy a mérleg mindkét oldalára kerültek pozitív és negatív dolgok, jó és rossz döntések, amelyek befolyásolták Bettman és a liga megítélését. Mégis elmondható, hogy a jó felé billen a mérleg nyelve, hiszen az NHL él és virágzik, sok tekintetben jobban, mint valaha. Ez az emelkedés aligha áll majd meg 2020-ig. A megújított CBA ugyan csak a 2021/22-es szezonban jár le, de 2020-ban lehetőség nyílik arra, hogy akár az NHL, akár az NHLPA egyoldalúan kilépjen a szerződésből.

Ne legyen kétsége senkinek arról, hogy a tulajdonosok gondolkodás nélkül lemondanak a szezonról vagy a feléről, ha az érdekük úgy kívánja. Addigra viszont már nem biztos, hogy Bettman lesz a vezér, hiszen neki 2016-ig van szerződése. Lehet, hogy az új harcot már egy új komisszár vívja, de az egyszerű szurkolót ez nem érdekli. Neki az a fontos, hogy 2020-ig mindenképpen lesz hoki. És utána is.

Cimkék: , ,

Nem lehet hozzászólni.

Eseménynaptár
augusztus 3., csütörtök
U20   HUN20USA18 
augusztus 10., csütörtök
PRE   ZILSCC 
PRE 18:00 MISMIC 
PRE 18:00 NZÁFTC 
augusztus 11., péntek
PRE   POPSCC 
PRE 17:00 TOPFTC 
augusztus 12., szombat
PRE 19:00 MACVIC 
   H I R D E T É S
   H I R D E T É S
Partnerünk