Először azt hittem, a dzsungelbe megyek

A Sportklub cseh ászával, David Stachhal a hokej.cz cseh hokis portál készített nagyinterjút, ebből szemezgetjük most ki a legérdekesebb részeket az Extraligából való váltástól az anyagi szempontokon át Csíkszeredáig, a lovas kocsiig és a pálinkáig.

A 31 esztendős, Jaromír Jágrhöz hasonlóan kladnói születésű és nevelésű támadó még a 2020/21-es idényt is a cseh Extraliga két élcsapatánál, a Plzennél és a Vítkovicénél húzta le, innen érkezett a következő szezonra Csíkszeredába, ahol a mostani és az előző évadban egyaránt a klub második legeredményesebb játékosaként végzett Jevgenyij Szkacskov mögött. A korábban a cseh korosztályos és felnőttválogatottban is megforduló, több mint 200 Extraliga-meccsnyi rutinnal és finn tapasztalattal is felvértezett klasszissal az első számú cseh hokis portálnak számító hokej.cz-n jelent meg erős felütéssel egy nagyinterjú Pavel Mandát szakíró tollából, még a múlt héten, a címvédő Erste Liga-búcsúját megelőzően. A hosszabb beszélgetésből igyekeztünk kiragadni a legérdekesebb részeket magyarra fordítva – kezdésként Stach a nagy váltás, az erős cseh élvonalból az Erste Ligába igazolásának okairól beszélt őszintén.

Romániában az a Karel Kubát is a csapattársad, aki korábban hangoztatta, mennyire frusztrálja a cseh hokis közeg. Nálad is ugyanez volt?

Mondhatni, igen. Tudod, hogy van ez: Csehországban óriási a játékosokon a nyomás és az eredménykényszer. Alapvetően állandó stressz alatt vagy. Márpedig ami engem illet, ha én valamit nem élvezek az életemben, akkor azon a téren nem tudok százszázalékos teljesítményt nyújtani. Talán ez az oka annak, hogy az utolsó Extraliga-szezonom nem sikerült. Új impulzusra volt szükségem a jégkorongban.

És Romániában megtaláltad?

Határozottan élvezek itt lenni. A környezet barátságos, nincs nyomás, és senki sem csattan fel, ha valami rosszul sül el.  

Mit üzennél azoknak, akik azt mondták, hogy az odaköltözéssel tönkreteszed a karriered?

Nyilván a játékot illetően van szintcsökkenés az Extraligához képest, nem mondom, hogy nincs. Én is gondolkodtam azon, hogy meglépjem-e ezt, voltak ajánlataim jobb bajnokságokból. De végül is azt mondhatom, a jégkorong színvonalát illetően nem vagyunk olyan dzsungel, miként azt sokan gondolják. Vannak itt jó játékosok, a tengerentúlról, a KHL-ből is. Vagy például az a Nicholas Schaus, aki néhány éve még a cseh Extraliga legeredményesebb bekkje volt.

És a háttér, a pénzügyi szempontok?

Nem fogok hazudni, amikor azon gondolkodtam, melyik ajánlatot fogadjam el, ezt a részét is mérlegeltem, hiszen egy sportoló karrierje időben véges. Az itteni körülmények elég érdekesek: itt élvezheted is a hokit és jól meg is élhetsz a jégkorongból.

Hogyhogy? Elvégre a román jégkorong hírneve minimális…

Az itteni jégkorongot a sportminisztérium támogatja, amely a román jégkorong színvonalának javítása érdekében támogatásokat juttat a külföldi játékosoknak.

A klubod két sorozatban versenyez: a román bajnokságban és a magyar Erste Ligában. Össze lehet őket hasonlítani?

Az Erste Liga egyértelműen jobb. A román bajnokságban nyolc együttes szerepel, de ebből csak három élcsapat van, három átlagos, kettő pedig csak számszerűleg vesz részt. A román bajnokságról itt nem is nagyon esik szó, mindenki elsősorban az Erste Ligára koncentrál. De vannak olyan hírek, amelyek szerint jövőre összevonható a két pontvadászat. Meglátjuk.

Legutóbb a Csíkszereda bajnok lett az Erste Ligában, a román bajnokságban és a hazai kupasorozatban is. Milyen volt az ünneplés?

Ennél vadabbat még életemben nem tapasztaltam. (nevet) A kupával lovas kocsikon ültünk, tele volt a tér emberrel. Nagyon élveztem az egészet.

És mi van a pálinkával, amiről azt mondtad, megkóstoltad?

A pálinka helyi specialitás. A városunktól mintegy húsz kilométert kocsikáztunk a kupával, és minden faluban adtak egy kis kóstolót a saját különlegességükből. Az első tíz kilométerre még emlékszel, a többire már nem igazán… (nevet) 

Ami az életszínvonalat illeti, Romániát kontrasztokkal teli országnak mondják.
Az is. Amikor Romániába indultam, egy dzsungelt és egy lepusztult országot képzeltem el. De ez egyáltalán nem így van. Az itteni élet nagyon hasonlít a csehországihoz. Az árak is nagyon hasonlóak. Ezenkívül a városban, ahol élek, gyakorlatilag nulla a bűnözés, ami meglepett. Aztán persze ott vannak a városon kívüli falvak, ahol éppen ezeket a kontrasztokat látod. De például Brassó gyönyörű, újonnan épült város, valószínűleg Románia legfiatalabb városa, leginkább Brnóval tudnám összehasonlítani.

Tehát a szabadidős programokkal nincs gond?

Azért ezen a téren korlátozottak a lehetőségek, ez itt mégsem Prága. De a szállodában minden megtalálható, amire szükségünk van. Szauna, pezsgőfürdő, stb. A családom hiányzik a legjobban. Néhány hete született meg a kisfiunk, úgyhogy nekik most otthon kell lenniük. Számomra ez a legnehezebb része.

Ha lenne ajánlatod, hogy visszatérj Csehországba, mit mondanál rá?

A jövőn még nem gondolkodtam, így nem zárok ki egyetlen lehetőséget sem. De mindenképpen szeretném, ha a családom velem lenne, így a párommal való egyeztetés után döntök a következő szerződésemről. Azt akarom, hogy mindannyian boldogak legyünk!